Napi Online
Az online boltok lehetnek a válság nyertesei
Sokan számítanak arra, hogy a karácsonyi vásárlási láz az idén a globális válság hatására jóval enyhébb lesz a tavalyinál, abban azonban mindenki egyetért: a nyertesek (ismét) az online-boltok lehetnek.
Miközben a rendelések már egyre nagyobb számban bonyolódnak le a neten, az elektronikus fizetés csak lassan terjed. A Budapest Banknál úgy látják, ennek magyarázata, hogy a hazai pénzügyi kultúra még túlságosan készpénzfókuszú. Ezért bár növekszik a netes kártyás és egyéb fizetések aránya, még mindig alig éri el az összes kártyás vásárlás 3-4 százalékát. A CIB tapasztalata viszont az, hogy az internetes kereskedők kezdik felismerni az online fizetési megoldások bevezetésének előnyeit. Az elektronikus kereskedelemben a fizetés teljesítésére eseti átutalást is szoktak használni, azonban ez a vásárlás ügyletét hosszabbítja, hiszen itt a valós idejű kártyás fizetéssel ellentétben a kereskedő általában addig nem szolgáltat, amíg nem látja befolyni a számlájára a vásárolt árucikk ellenértékét.
A fejlődés látványosságát - mondták el - mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az első félévben annyi kereskedővel kötöttek kártyaelfogadói szerződést, mint tavaly egész évben. Tény persze, hogy a CIB (például a netbanki ügyfelei számára kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosító klubrendszer létrehozásával) maga is igyekszik ösztönözni ezt a vásárlási és fizetési módot.
Az OTP érzékelhetően nem hisz az ilyen megoldásokban. Mint kifejtették: az online rendelt áruknál a hazai szokások az utólagos fizetést preferálják. Nálunk senki sem szeret előre fizetni a még meg nem nézett árukért. A legnagyobb magyar banknál tehát úgy vélik, alapvetően az ügyfélszokások változása determinálhatja a jelentősebb előretörését az elektronikus fizetésnek. Azt ők sem gondolják, hogy erre várva ne lenne érdemes - árazással és kommunikációval is - tovább erősíteni az ügyfelek bizalmát. Ezen a téren pedig éppen az OTP számíthat úttörőnek. A hitelintézet úgynevezett Abaqoos szolgáltatásával ugyanis anonim módon, adatok megadása nélkül lehet vásárolni az egyre növekvő számú internetes elfogadóhelyen - egészen csekély összegekért (például ételfutárok) is.
A bizalmat egyébként szinte minden bank kulcskérdésnek tartja. A Budapest Bank (BB) szakértőinek véleménye szerint jelenleg jórészt alaptalan félelmek tartják vissza az ügyfeleket az online vásárlástól. A netkártyák (amelyek kizárólag a hálón használhatók, az ügyfelek pedig az ezek mögött álló virtuális számlákra mindig csak a vásárláshoz szükséges összeget helyezik el) viszont nem igazán tudnak teret nyerni. Az MNB adatai szerint az idén az első félév végén nem egészen 172 ezer virtuális plasztik volt forgalomban (ez egyébként az előző év végéhez képest 6,5 százalékos gyarapodást jelent). Webkártyát az OTP is bevezetett, mégis szükségesnek tartotta az Abaqoos szolgáltatás létrehozását. Az online fizetés melletti bizalmat a bankok a tranzakció biztonságát megteremtő megoldásokkal erősítik - hangsúlyozza a netkártyát szintén kínáló CIB.
A BB szerint amennyiben az ügyfelek igénybe veszik a mobilbankos és egyéb biztonsági szolgáltatásokat és megfelelő körültekintéssel járnak el az internetes vásárlások során, kicsi az esély a visszaélésekre. (Például: érdemes kerülni a gyanús oldalakat, senki se adja meg pin-kódját a neten.) Ha az ügyfelek mégis visszaélést tapasztalnak a kártyájukkal, azt legfeljebb 3 hónapon belül jelezni kell a bankjuknál, az összeget a bank a kivizsgálás idejére is jóváírja. A banknál úgy látják, hogy jó lehetőség lehet az elektronikus számlázás és számlafizetés elterjedése, ami a bankkártyás fizetéseknél biztonságosabb megoldást nyújthat. Mindez azonban egyelőre csak a jövő lehetősége.
Az Allianznál úgy gondolják, hogy biztonságosabbá tehetők a netes vásárlások, lehet a használatot is ösztönözni, a legfontosabb azonban a lakosság internet-hozzáférési arányának, egyáltalán a bankkártyás vásárlások arányának további növekedése. Csak azoktól az ügyfelektől várható el, hogy megbíznak az online-piac zökkenőmentes működésében, akik a mindennapi életükben már rendszeresen használják bankkártyájukat és az internetet.
Miközben a rendelések már egyre nagyobb számban bonyolódnak le a neten, az elektronikus fizetés csak lassan terjed. A Budapest Banknál úgy látják, ennek magyarázata, hogy a hazai pénzügyi kultúra még túlságosan készpénzfókuszú. Ezért bár növekszik a netes kártyás és egyéb fizetések aránya, még mindig alig éri el az összes kártyás vásárlás 3-4 százalékát. A CIB tapasztalata viszont az, hogy az internetes kereskedők kezdik felismerni az online fizetési megoldások bevezetésének előnyeit. Az elektronikus kereskedelemben a fizetés teljesítésére eseti átutalást is szoktak használni, azonban ez a vásárlás ügyletét hosszabbítja, hiszen itt a valós idejű kártyás fizetéssel ellentétben a kereskedő általában addig nem szolgáltat, amíg nem látja befolyni a számlájára a vásárolt árucikk ellenértékét.
A fejlődés látványosságát - mondták el - mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az első félévben annyi kereskedővel kötöttek kártyaelfogadói szerződést, mint tavaly egész évben. Tény persze, hogy a CIB (például a netbanki ügyfelei számára kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosító klubrendszer létrehozásával) maga is igyekszik ösztönözni ezt a vásárlási és fizetési módot.
Az OTP érzékelhetően nem hisz az ilyen megoldásokban. Mint kifejtették: az online rendelt áruknál a hazai szokások az utólagos fizetést preferálják. Nálunk senki sem szeret előre fizetni a még meg nem nézett árukért. A legnagyobb magyar banknál tehát úgy vélik, alapvetően az ügyfélszokások változása determinálhatja a jelentősebb előretörését az elektronikus fizetésnek. Azt ők sem gondolják, hogy erre várva ne lenne érdemes - árazással és kommunikációval is - tovább erősíteni az ügyfelek bizalmát. Ezen a téren pedig éppen az OTP számíthat úttörőnek. A hitelintézet úgynevezett Abaqoos szolgáltatásával ugyanis anonim módon, adatok megadása nélkül lehet vásárolni az egyre növekvő számú internetes elfogadóhelyen - egészen csekély összegekért (például ételfutárok) is.
A bizalmat egyébként szinte minden bank kulcskérdésnek tartja. A Budapest Bank (BB) szakértőinek véleménye szerint jelenleg jórészt alaptalan félelmek tartják vissza az ügyfeleket az online vásárlástól. A netkártyák (amelyek kizárólag a hálón használhatók, az ügyfelek pedig az ezek mögött álló virtuális számlákra mindig csak a vásárláshoz szükséges összeget helyezik el) viszont nem igazán tudnak teret nyerni. Az MNB adatai szerint az idén az első félév végén nem egészen 172 ezer virtuális plasztik volt forgalomban (ez egyébként az előző év végéhez képest 6,5 százalékos gyarapodást jelent). Webkártyát az OTP is bevezetett, mégis szükségesnek tartotta az Abaqoos szolgáltatás létrehozását. Az online fizetés melletti bizalmat a bankok a tranzakció biztonságát megteremtő megoldásokkal erősítik - hangsúlyozza a netkártyát szintén kínáló CIB.
A BB szerint amennyiben az ügyfelek igénybe veszik a mobilbankos és egyéb biztonsági szolgáltatásokat és megfelelő körültekintéssel járnak el az internetes vásárlások során, kicsi az esély a visszaélésekre. (Például: érdemes kerülni a gyanús oldalakat, senki se adja meg pin-kódját a neten.) Ha az ügyfelek mégis visszaélést tapasztalnak a kártyájukkal, azt legfeljebb 3 hónapon belül jelezni kell a bankjuknál, az összeget a bank a kivizsgálás idejére is jóváírja. A banknál úgy látják, hogy jó lehetőség lehet az elektronikus számlázás és számlafizetés elterjedése, ami a bankkártyás fizetéseknél biztonságosabb megoldást nyújthat. Mindez azonban egyelőre csak a jövő lehetősége.
Az Allianznál úgy gondolják, hogy biztonságosabbá tehetők a netes vásárlások, lehet a használatot is ösztönözni, a legfontosabb azonban a lakosság internet-hozzáférési arányának, egyáltalán a bankkártyás vásárlások arányának további növekedése. Csak azoktól az ügyfelektől várható el, hogy megbíznak az online-piac zökkenőmentes működésében, akik a mindennapi életükben már rendszeresen használják bankkártyájukat és az internetet.