Berta Sándor
Úszó számítógépközpontokat tervez a Google
A Google neve lassan egybeforr az ambíciózus projektekkel A cég úgy hozna létre energiát, hogy közben megvédi a környezetet és az internetet is gyorsabbá teszi.
A vállalat még tavaly február 26-án egy olyan szabadalmat nyújtott be, amely lehetővé tenné egész szervertelepek működtetését a tengeren. Az első kísérletek már meg is kezdődtek. A 20080209234-es számú szabadalmi dokumentumból kiderül, hogy a szerverközpontokat pontonokon helyeznék el és mindig ott használnák fel számítási teljesítményüket, ahol arra a legnagyobb szükség van.
A Pelamis prototípusa
A több ezer szervert rackekbe helyeznék, a rackeket pedig konténerben tárolnák és mindig csak a bevetés előtt szerelnék fel őket a pontonokra. Az úszó szervertermek előnye lehet, hogy így könnyebbé válhat a számítógépek hűtése. Ráadásul a működésükhöz szükséges áramot is maguk termelnék meg a hullámok energiájának felhasználásával, úgynevezett Pelamis-gépek segítségével. A berendezéseket a Pelamis Wave Power (PWP) nevű cég gyártja és a jelenleg kapható modellek 140 méter hosszú úszótestekből állnak. Ezeket az eszközöket a szerverközpontok oldalán és háta mögött helyeznék el. Egyetlen Pelamis-gép teljesítménye 750 kilowattóra, ennek 25-30 százalékát képes megtermelni. A berendezéseket dízelaggregátorokkal egészítenék ki.
A pontonokat a parttól 5,5 és 13 kilométer közötti távolságra helyeznék el, és horgonnyal rögzítenék őket a tengerfenékhez. A kis létszámú szakember által rendszeresen felügyelt szervereket egy kábel kötné össze a szárazföldön található számítógépközponttal. Az ellátásukról csónakok, hajók vagy helikopterek segítségével gondoskodnának. De felmerült egy, a pontonok szélén létesítendő helikopter-leszállóhely ötlete is.
Az új központok alkalmazásának szóba jöhető helyszínei lehetnének például a katasztrófa sújtotta, a lakott területekről távol fekvő és a parti területek, valamint lehetővé válna, hogy az erőforrásokat a felhasználók közelébe juttassák, lerövidítsék az adatátviteli utat. Az úszó szerverközpontok elhelyezhetők lennének tavakon és folyókon is. A megoldásnak van egy további előnye is: nemzetközi vizeken semelyik államnak sem lenne felette felügyeleti joga.
A vállalat még tavaly február 26-án egy olyan szabadalmat nyújtott be, amely lehetővé tenné egész szervertelepek működtetését a tengeren. Az első kísérletek már meg is kezdődtek. A 20080209234-es számú szabadalmi dokumentumból kiderül, hogy a szerverközpontokat pontonokon helyeznék el és mindig ott használnák fel számítási teljesítményüket, ahol arra a legnagyobb szükség van.
A Pelamis prototípusa
A több ezer szervert rackekbe helyeznék, a rackeket pedig konténerben tárolnák és mindig csak a bevetés előtt szerelnék fel őket a pontonokra. Az úszó szervertermek előnye lehet, hogy így könnyebbé válhat a számítógépek hűtése. Ráadásul a működésükhöz szükséges áramot is maguk termelnék meg a hullámok energiájának felhasználásával, úgynevezett Pelamis-gépek segítségével. A berendezéseket a Pelamis Wave Power (PWP) nevű cég gyártja és a jelenleg kapható modellek 140 méter hosszú úszótestekből állnak. Ezeket az eszközöket a szerverközpontok oldalán és háta mögött helyeznék el. Egyetlen Pelamis-gép teljesítménye 750 kilowattóra, ennek 25-30 százalékát képes megtermelni. A berendezéseket dízelaggregátorokkal egészítenék ki.
A pontonokat a parttól 5,5 és 13 kilométer közötti távolságra helyeznék el, és horgonnyal rögzítenék őket a tengerfenékhez. A kis létszámú szakember által rendszeresen felügyelt szervereket egy kábel kötné össze a szárazföldön található számítógépközponttal. Az ellátásukról csónakok, hajók vagy helikopterek segítségével gondoskodnának. De felmerült egy, a pontonok szélén létesítendő helikopter-leszállóhely ötlete is.
Az új központok alkalmazásának szóba jöhető helyszínei lehetnének például a katasztrófa sújtotta, a lakott területekről távol fekvő és a parti területek, valamint lehetővé válna, hogy az erőforrásokat a felhasználók közelébe juttassák, lerövidítsék az adatátviteli utat. Az úszó szerverközpontok elhelyezhetők lennének tavakon és folyókon is. A megoldásnak van egy további előnye is: nemzetközi vizeken semelyik államnak sem lenne felette felügyeleti joga.