Dojcsák Dániel
SMS-duma a bizniszb3n
Egy egészen meglepő jelenségre lettek figyelmesek egyes ausztrál vállalatok a magasan kvalifikált diplomás dolgozóik körében. A fiatal végzett egyetemisták annyira hozzászoktak az internetes, SMS- vagy PC-játékbeli szlenghez, hogy azt éles üzleti környezetben is gyakran használják.
Az SMS nyelv vagy a netes szleng talán senki számára nem ismeretlen. Számos rövidítés, egyszerűsítés vagy a szavak ferdítése már egyébként is teljesen elfogadott az üzleti életben, ami egyébként sem ódzkodik annyira a három vagy négy karakteres betűszavaktól. Az ASAP (As soon as possible - amint lehetséges) vagy FYI (For your interest/information) és társai ott díszelegnek már jó ideje szinte minden második üzleti email elején/végén. A felbátorodott új generáció viszont olyan szintre emelte ezt a nyelvmódosítást, hogy az ausztrál munkaadók és az oktatási intézmények kénytelenek speciális kiegészítő képzéseket tartani az írott kommunikáció helyrepofozásához.
Habár számos munkaadó érzi úgy Ausztráliában, hogy a végzett hallgatók gyenge nyelvtani és helytelen nyelvi képzettséggel kerülnek ki a piacra, mégsem támadják keményen az egyetemeket, többnyire azért, mert igyekeznek megtartani a kialakult jó kapcsolatokat. Az aggodalmakat erősíti a Graduate Careers Australia nevű szervezet felmérése, amely szerint a munkaadók számára a kapcsolatteremtési és kommunikációs készségek kiemelten fontosak, ráadásul az elemző készségnél és az elméleti képzettségeknél is feljebb sorolják azokat. A Diplomás Munkaadók Ausztrál Szövetségének képviselője elmondta, hogy sok emberrel beszéltek a kommunikációs problémákról és mindenhol arra az eredményre jutottak, hogy az ifjak helyesírása erősen kifogásolható, a nyelvtan sem túl jó, ráadásul időnként a levelezések hangvétele túl bizalmaskodó.
Annabelle Puddy, az Accenture munkaközvetítő cég helyi vezetője szerint ez a különös probléma főként a műszaki/számítástechnikai területeken tanuló hallgatókat érinti, mint például a szoftverfejlesztőket. A megdöbbentő számukra ezen diákok száma, akik ezt a laza nyelvet használják. Amellett, hogy egyre többen kommunikálnak így a társaikkal, gyakorlatilag szinte minden rövidítve található meg az önéletrajzukban, pályázataikban is.
Shirley Alexander, a Sydney-i Műszaki Egyetem egyik vezetője közölte, hogy már évekkel ezelőtt felfigyeltek arra, hogy egyre több diák írja jelentkezéseit az úgynevezett "l33t speak"-kel (játékosok által használt szleng, ahol a magánhangzókat számokkal helyettesítik, például az e betűt 3-assal.) Ennek ellenére nem tapasztalták, hogy egyébként a nyelvtani készségek romlottak volna. Ez a divat hazánkban is dívik, de egyelőre megmaradt a tinédzserek hovatartozását jelző privát használat szintjén. A tendenciát nézve persze kérdéses, hogy a privi.hu "tineee csajszyy-jai" felnőttként mennyire tudnak majd leszokni a rögzült írásmódról, ha egyébként nem bölcsész képzésen folytatják tanulmányaikat.
Az SMS nyelv vagy a netes szleng talán senki számára nem ismeretlen. Számos rövidítés, egyszerűsítés vagy a szavak ferdítése már egyébként is teljesen elfogadott az üzleti életben, ami egyébként sem ódzkodik annyira a három vagy négy karakteres betűszavaktól. Az ASAP (As soon as possible - amint lehetséges) vagy FYI (For your interest/information) és társai ott díszelegnek már jó ideje szinte minden második üzleti email elején/végén. A felbátorodott új generáció viszont olyan szintre emelte ezt a nyelvmódosítást, hogy az ausztrál munkaadók és az oktatási intézmények kénytelenek speciális kiegészítő képzéseket tartani az írott kommunikáció helyrepofozásához. Habár számos munkaadó érzi úgy Ausztráliában, hogy a végzett hallgatók gyenge nyelvtani és helytelen nyelvi képzettséggel kerülnek ki a piacra, mégsem támadják keményen az egyetemeket, többnyire azért, mert igyekeznek megtartani a kialakult jó kapcsolatokat. Az aggodalmakat erősíti a Graduate Careers Australia nevű szervezet felmérése, amely szerint a munkaadók számára a kapcsolatteremtési és kommunikációs készségek kiemelten fontosak, ráadásul az elemző készségnél és az elméleti képzettségeknél is feljebb sorolják azokat. A Diplomás Munkaadók Ausztrál Szövetségének képviselője elmondta, hogy sok emberrel beszéltek a kommunikációs problémákról és mindenhol arra az eredményre jutottak, hogy az ifjak helyesírása erősen kifogásolható, a nyelvtan sem túl jó, ráadásul időnként a levelezések hangvétele túl bizalmaskodó.
Annabelle Puddy, az Accenture munkaközvetítő cég helyi vezetője szerint ez a különös probléma főként a műszaki/számítástechnikai területeken tanuló hallgatókat érinti, mint például a szoftverfejlesztőket. A megdöbbentő számukra ezen diákok száma, akik ezt a laza nyelvet használják. Amellett, hogy egyre többen kommunikálnak így a társaikkal, gyakorlatilag szinte minden rövidítve található meg az önéletrajzukban, pályázataikban is.
Shirley Alexander, a Sydney-i Műszaki Egyetem egyik vezetője közölte, hogy már évekkel ezelőtt felfigyeltek arra, hogy egyre több diák írja jelentkezéseit az úgynevezett "l33t speak"-kel (játékosok által használt szleng, ahol a magánhangzókat számokkal helyettesítik, például az e betűt 3-assal.) Ennek ellenére nem tapasztalták, hogy egyébként a nyelvtani készségek romlottak volna. Ez a divat hazánkban is dívik, de egyelőre megmaradt a tinédzserek hovatartozását jelző privát használat szintjén. A tendenciát nézve persze kérdéses, hogy a privi.hu "tineee csajszyy-jai" felnőttként mennyire tudnak majd leszokni a rögzült írásmódról, ha egyébként nem bölcsész képzésen folytatják tanulmányaikat.