A világon az első rövid szöveges üzenetet 1992 decemberében küldték el Nagy-Britanniában. A feladó egy számítógép előtt ült és várta, hogy a mobiltelefon tulajdonosa megkapja-e a küldeményt. Megkapta, s ezzel egy új sikertörténet kezdődött.

Napjainkban az SMS legalább olyan népsze­rűségnek örvend, mint az e-mail és kevesen tudnának lemondani róla. Nem véletlen, hogy a britek küldik azóta is a legtöbb rövid szöveges üzenetet évente. De más államok polgárai sem panaszkodhatnak: Német­országban tavaly 22,5 milliárd SMS-t küldtek az emberek, idén pedig ez a szám várhatóan meghaladhatja a 23 milliárdot. Egy német állampolgár átlagosan évente 280 SMS-t ír. Összehasonlításul: 1999-ben ugyanez a szám még csak 44 volt. "Az ok egyszerű: az árak egyre csökkennek és a kártyás csomagok bevezetése SMS-írási robbanáshoz vezetett" - jelentette ki August-Wilhelm Scheer professzor, a BITKOM szakmai szervezet elnöke.

Az SMS elterjedése abban is kereshető, hogy már azelőtt lehetővé tette az információk továbbítását - gyakorlatilag bármely időpontban és napszakban - mielőtt az e-mail a mindennapi emberek között elterjedt volna. Küldését és fogadását 1994 óta minden a piacra kerülő mobil készülék támogatja.

A rövid szöveges üzenet térhódítása új folyamatokat is elindított, elég például csak a különböző szótaghelyettesítő jelek megjelenésére gondolni. S a fejlődés nem állt meg itt: ma már SMS-ben vehetünk jegyeket, fizethetünk a parkolásért vagy az autópálya használatért, de a banki szolgáltatásokat is biztonságosabbá teszi.

Az SMS-hez képest jelentős hátrányban van a nagy tudású testvér, az MMS. Ugyan néhány éve sok mobiltelefonról már e-maileket is lehet küldeni és fogadni, azonban ez sem csökkentette az SMS-írási kedvet, sőt, szakértők szerint a megoldásnak még koránt sem kell távoznia a távközlési piacról. "Ezt semmi nem indokolja, ráadásul túlzottan részévé vált a mindennapjainknak." - nyilatkozta August-Wilhelm Scheer.