SG.hu
Nagyon nehéz megvédeni a tenger alatti internetkábeleket
Biztos, hogy katonáknak kell fellépniük, ha egy magáncég kezében lévő kábelt elvág egy hajó horgonya? A tengerészeket felelősségre vonni sokkal kevésbé veszélyes, mint egy nemzetek közötti háborút kockáztatni.
Novemberben a svéd vizeken rejtélyes módon megrongáltak két kábelt, majd néhány nappal ezelőtt a Finn-öbölben is számos tenger alatti létesítményt ér kár. A NATO már megalakította a kritikus tenger alatti infrastruktúra védelmi csoportját, amelynek feladata a csővezetékek és a kommunikációs kábelek megfigyelése. A tulajdonosok és üzemeltetők is fokozzák a felügyeletet, csakúgy, mint a nemzeti kormányok. A felügyelet azonban csak egy lépés. Sokkal nehezebb az, hogy mi történik, ha az üzemeltetők vagy a fegyveres erők rosszindulatú tevékenységet észlelnek az óceánfenéken. Mi a teendő ilyenkor? Az ilyen szabotázs katonai erővel történő megbüntetése kifejezetten kockázatos lehet.
A globalizált gazdaság zavartalan működése nem lenne lehetséges tenger alatti kábelek nélkül, amelyek az elektromosságtól a pénzügyi tranzakciókig mindent szállítanak. Maga az internetet közel 550 ilyen kábel táplálja. De mind a globalizáció, mind a bonyolult tenger alatti infrastruktúránk előfeltétele a béke - ami ma már nem garantált. Novemberben egy hajó elvágott két tenger alatti kábelt Svédország kizárólagos gazdasági övezetében. Az incidens egy bő egy évvel korábbi hasonló esetet követett, amely egy tenger alatti kábelt és egy csővezetéket érintett Svédország, Finnország és Észtország kizárólagos gazdasági övezetében. 2023 februárjában kínai kereskedelmi hajók vágták el a tajvani Matsu-szigeteket a Tajvan szigetvilágával összekötő két tenger alatti kábelt. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeket pedig 2022 szeptemberében szabotálták Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Karácsony napján pedig a finn hatóságok szerint több kábelt is elvágott egy un. "árnyékhajó" a Finn-öbölben.
A finn rendőrség közölte, hogy lefoglalták az Eagle S nevű, Oroszországgal kapcsolatban álló tartályhajót, mert a 20 éves, Cook-szigeteki zászló alatt közlekedő tanker a gyanú szerint horgonyt húzva hajózott át Oroszországból a Finn-öbölbe, megrongálva az Estlink 2 kábelt, és megszakítva az Észtországba Finnországból érkező áramellátást. "Ez az első alkalom, hogy egy tenger alatti infrastruktúra szabotálásával gyanúsított hajót a hatóságok lefoglaltak" - mondta Kristen Michal észt miniszterelnök. A nemzetközi tengeri egyezmények nem teszik lehetővé, hogy a hajók lefoglalását, amikor az úgynevezett ártatlan áthaladás joga alapján haladnak át országok felségvizein. A tavaly a kábelek szabotálásával gyanúsított hajók már korábban elhagyták a vizeket anélkül, hogy teljes körű vizsgálatot végeztek volna rajtuk.
Az orosz olajat szállító tartályhajók úgynevezett sötét vagy árnyékflottájából sokan nem rendelkeznek ismert biztosítással, és a haszonhúzó tulajdonosok a világ különböző pontjain működő fedőcégek rétegei mögött rejtőznek. Amikor a finn határőrség felszólította az Eagle S-t, hogy emelje fel a horgonyt, csak a horgonylánc került a felszínre - hangzott el a rendőrség sajtótájékoztatóján Helsinkiben. "A nyomozás jelenlegi szakaszában a büntető törvénykönyv szerint súlyos vandalizmusról van szó”. Az Eagle S kizárólag orosz olaj szállítására szolgál, és rosszul karbantartott. A finn vámhatóságok szerint ólommentes benzinből álló rakományt rakodott be december 23-án az oroszországi Uszt-Luga balti kikötőben.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint a tenger alatti infrastruktúrát ért károk nem véletlenek. "Szisztematikussá váltak, és ezeket az infrastruktúránk elleni támadásnak kell tekintenünk” - mondta. Az Eagle S egy 26 tartályhajóból álló flotta része, amely három, egymással kapcsolatban álló indiai és dubaji fedőcéghez kapcsolódik, köztük két olyanhoz, amelyeket az Egyesült Királyság 2023 decemberében szankciókkal sújtott Putyin háborús gépezetének támogatása miatt. Az egyetlen hajó bejegyzett tulajdonosa a dubaji székhelyű Caravella LLC FZ fedőcég, amely a címét egy luxusszálloda, a The Meydan Centre üzleti központjaként adja meg.
Nem csoda, hogy mindenki egyre idegesebb. A karácsonyi incidensre reagálva Mark Rutte NATO-főtitkár azt tweetelte, hogy a szervezet "fokozza katonai jelenlétét a Balti-tengeren”. De a megfigyelés csak az első - és könnyű - rész. Mi van, ha további gyanús cselekményeket azonosítanak? Az érintett országok persze érvelhetnek azzal, hogy manapság a tenger alatti szabotázs geopolitikai vonatkozású, és ellenséges-állami tevékenységként kell kezelni, nem pedig bűncselekményként. A kiterjesztett megfigyelésnek köszönhetően bizonyára rengeteg olyan gyanús tevékenységet fedeznek majd fel, amely rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy közönséges bűnözők műve lenne. Az ilyen politikai indíttatású elkövetők felderítése azonban arra kényszerítené az országokat, hogy erőteljes válaszlépéseket tegyenek, mert félnek attól, hogy polgáraik és az ellenséges államok szemében gyengének tűnnek. "Ha tetten érünk egy hajót, amelyik az infrastruktúránkat károsítja, akkor cselekednünk kell” - mondja Nils Christian Wang nyugalmazott ellentengernagy, a dán haditengerészet korábbi vezetője.
Ez egy dilemma. Az óvatosság a tenger alatti infrastruktúra fokozott felügyeletét követeli meg, de a szabotázs katonai erővel történő megbosszulása a háború kockázatát hordozza magában. És még ha a NATO-nak meg is van a katonai ereje ahhoz, hogy kárt tegyen más országokban, jogi és politikai szempontból nehezen tudná igazolni egy tenger alatti szabotázsra adott ilyen válaszlépést. Továbbá kérdéses, hogy az országoknak jogukban áll-e katonai erőt alkalmazni szabotőrök ellen a gazdasági kizárási övezetükben, nemhogy a nyílt tengeren, ahol a tenger alatti kábelek és csővezetékek nagy része található. Ezek a létesítmények nem nemzeti vagyon, hanem magántulajdon. "Ez még nehezebbé teszi, hogy katonai eszközökkel megbosszulják a támadásokat” - jegyzi meg Wang.
Alaposan át kell gondolni, hogy a visszaélések felfedezése esetén minek mi a következménye. "Ha nem akarunk erőszakot alkalmazni, jobb, ha nem tudjuk, mi történik” - fogalmaz Wang. Az országoknak inkább arra kellene összpontosítaniuk, ami lehetséges. Haditengerészetük és parti őrségük járőrözhet az érzékeny vizeken. Figyelemmel kísérhetik a gyanús hajókat és legénységet, kiemelve a hajók tulajdonosát, lobogóját és a legénység nemzetiségét. A volt dán ellentengernagy szerint az elkövető kapitányok felelősségre vonása sokkal kevésbé veszélyes, mint a háború kockázata.
Novemberben a svéd vizeken rejtélyes módon megrongáltak két kábelt, majd néhány nappal ezelőtt a Finn-öbölben is számos tenger alatti létesítményt ér kár. A NATO már megalakította a kritikus tenger alatti infrastruktúra védelmi csoportját, amelynek feladata a csővezetékek és a kommunikációs kábelek megfigyelése. A tulajdonosok és üzemeltetők is fokozzák a felügyeletet, csakúgy, mint a nemzeti kormányok. A felügyelet azonban csak egy lépés. Sokkal nehezebb az, hogy mi történik, ha az üzemeltetők vagy a fegyveres erők rosszindulatú tevékenységet észlelnek az óceánfenéken. Mi a teendő ilyenkor? Az ilyen szabotázs katonai erővel történő megbüntetése kifejezetten kockázatos lehet.
A globalizált gazdaság zavartalan működése nem lenne lehetséges tenger alatti kábelek nélkül, amelyek az elektromosságtól a pénzügyi tranzakciókig mindent szállítanak. Maga az internetet közel 550 ilyen kábel táplálja. De mind a globalizáció, mind a bonyolult tenger alatti infrastruktúránk előfeltétele a béke - ami ma már nem garantált. Novemberben egy hajó elvágott két tenger alatti kábelt Svédország kizárólagos gazdasági övezetében. Az incidens egy bő egy évvel korábbi hasonló esetet követett, amely egy tenger alatti kábelt és egy csővezetéket érintett Svédország, Finnország és Észtország kizárólagos gazdasági övezetében. 2023 februárjában kínai kereskedelmi hajók vágták el a tajvani Matsu-szigeteket a Tajvan szigetvilágával összekötő két tenger alatti kábelt. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeket pedig 2022 szeptemberében szabotálták Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Karácsony napján pedig a finn hatóságok szerint több kábelt is elvágott egy un. "árnyékhajó" a Finn-öbölben.
A finn rendőrség közölte, hogy lefoglalták az Eagle S nevű, Oroszországgal kapcsolatban álló tartályhajót, mert a 20 éves, Cook-szigeteki zászló alatt közlekedő tanker a gyanú szerint horgonyt húzva hajózott át Oroszországból a Finn-öbölbe, megrongálva az Estlink 2 kábelt, és megszakítva az Észtországba Finnországból érkező áramellátást. "Ez az első alkalom, hogy egy tenger alatti infrastruktúra szabotálásával gyanúsított hajót a hatóságok lefoglaltak" - mondta Kristen Michal észt miniszterelnök. A nemzetközi tengeri egyezmények nem teszik lehetővé, hogy a hajók lefoglalását, amikor az úgynevezett ártatlan áthaladás joga alapján haladnak át országok felségvizein. A tavaly a kábelek szabotálásával gyanúsított hajók már korábban elhagyták a vizeket anélkül, hogy teljes körű vizsgálatot végeztek volna rajtuk.
Az orosz olajat szállító tartályhajók úgynevezett sötét vagy árnyékflottájából sokan nem rendelkeznek ismert biztosítással, és a haszonhúzó tulajdonosok a világ különböző pontjain működő fedőcégek rétegei mögött rejtőznek. Amikor a finn határőrség felszólította az Eagle S-t, hogy emelje fel a horgonyt, csak a horgonylánc került a felszínre - hangzott el a rendőrség sajtótájékoztatóján Helsinkiben. "A nyomozás jelenlegi szakaszában a büntető törvénykönyv szerint súlyos vandalizmusról van szó”. Az Eagle S kizárólag orosz olaj szállítására szolgál, és rosszul karbantartott. A finn vámhatóságok szerint ólommentes benzinből álló rakományt rakodott be december 23-án az oroszországi Uszt-Luga balti kikötőben.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint a tenger alatti infrastruktúrát ért károk nem véletlenek. "Szisztematikussá váltak, és ezeket az infrastruktúránk elleni támadásnak kell tekintenünk” - mondta. Az Eagle S egy 26 tartályhajóból álló flotta része, amely három, egymással kapcsolatban álló indiai és dubaji fedőcéghez kapcsolódik, köztük két olyanhoz, amelyeket az Egyesült Királyság 2023 decemberében szankciókkal sújtott Putyin háborús gépezetének támogatása miatt. Az egyetlen hajó bejegyzett tulajdonosa a dubaji székhelyű Caravella LLC FZ fedőcég, amely a címét egy luxusszálloda, a The Meydan Centre üzleti központjaként adja meg.
Nem csoda, hogy mindenki egyre idegesebb. A karácsonyi incidensre reagálva Mark Rutte NATO-főtitkár azt tweetelte, hogy a szervezet "fokozza katonai jelenlétét a Balti-tengeren”. De a megfigyelés csak az első - és könnyű - rész. Mi van, ha további gyanús cselekményeket azonosítanak? Az érintett országok persze érvelhetnek azzal, hogy manapság a tenger alatti szabotázs geopolitikai vonatkozású, és ellenséges-állami tevékenységként kell kezelni, nem pedig bűncselekményként. A kiterjesztett megfigyelésnek köszönhetően bizonyára rengeteg olyan gyanús tevékenységet fedeznek majd fel, amely rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy közönséges bűnözők műve lenne. Az ilyen politikai indíttatású elkövetők felderítése azonban arra kényszerítené az országokat, hogy erőteljes válaszlépéseket tegyenek, mert félnek attól, hogy polgáraik és az ellenséges államok szemében gyengének tűnnek. "Ha tetten érünk egy hajót, amelyik az infrastruktúránkat károsítja, akkor cselekednünk kell” - mondja Nils Christian Wang nyugalmazott ellentengernagy, a dán haditengerészet korábbi vezetője.
Ez egy dilemma. Az óvatosság a tenger alatti infrastruktúra fokozott felügyeletét követeli meg, de a szabotázs katonai erővel történő megbosszulása a háború kockázatát hordozza magában. És még ha a NATO-nak meg is van a katonai ereje ahhoz, hogy kárt tegyen más országokban, jogi és politikai szempontból nehezen tudná igazolni egy tenger alatti szabotázsra adott ilyen válaszlépést. Továbbá kérdéses, hogy az országoknak jogukban áll-e katonai erőt alkalmazni szabotőrök ellen a gazdasági kizárási övezetükben, nemhogy a nyílt tengeren, ahol a tenger alatti kábelek és csővezetékek nagy része található. Ezek a létesítmények nem nemzeti vagyon, hanem magántulajdon. "Ez még nehezebbé teszi, hogy katonai eszközökkel megbosszulják a támadásokat” - jegyzi meg Wang.
Alaposan át kell gondolni, hogy a visszaélések felfedezése esetén minek mi a következménye. "Ha nem akarunk erőszakot alkalmazni, jobb, ha nem tudjuk, mi történik” - fogalmaz Wang. Az országoknak inkább arra kellene összpontosítaniuk, ami lehetséges. Haditengerészetük és parti őrségük járőrözhet az érzékeny vizeken. Figyelemmel kísérhetik a gyanús hajókat és legénységet, kiemelve a hajók tulajdonosát, lobogóját és a legénység nemzetiségét. A volt dán ellentengernagy szerint az elkövető kapitányok felelősségre vonása sokkal kevésbé veszélyes, mint a háború kockázata.