Informatika és tudomány

Berta Sándor

Digitális leépülés veszélyezteti az emberiséget?

Az adattárolás folyamatosan fejlődik. Az emberek mindent lementenek: CD-re, DVD-re, USB-kulcsokra. A szakemberek szerint azonban a tény, hogy semmit sem jegyzünk meg, mindent csak elraktározunk, hosszú távon nem sok jóval kecsegtet.

Az adattárolás talán még soha nem volt ennyire könnyű és olcsó, mint napjainkban. Egy USB-kulcs alig néhány ezer, egy DVD-lemez pár száz forintba kerül. Ma már akár útközben is menthetünk le adatokat, akár a notebookunk vagy a mobiltelefonunk segítségével. Egyre kevesebb dolgot kell megjegyeznünk, hiszen minden a lemezeken, a memóriakártyákon vagy az USB-kulcsokon van. Némely kutató ezért Copy & Paste szindrómáról beszél, és egyes fontos agyi funkciók elveszítését vízionálják. Egyes szakemberek már egyenesen digitális Alzheimer-kórnak és digitális demenciának nevezik a jelenséget.

S valóban, ha belegondolunk, mennyi mindent kell a mindennapokban megjegyeznünk: PIN-kódok, banki és más jelszavak, telefonszámok, nevek és címek. Persze ezeket általában tároljuk is valahol, azonban, ha az adott eszköz megsérül vagy elveszik, akkor döbbenünk csak rá, hogy mennyire kiszolgáltatottak is vagyunk és hogy a saját agyunk memóriakapacitását mennyire nem használtuk ki.

Dél-Koreában arról folyik a vita, hogy a 20 és 30 év közötti fiatalok közül egyre többen szenvednek az információk elfelejtésétől és függővé válnak az adattároló megoldásoktól. Elég csak arra gondolni, mi lenne, ha valakinek az életéből egy időre eltűnne a mobiltelefon és az internet. Egyes dél-koreaiak elismerték, miszerint lehet, hogy orvosi segítségre is szükségük lenne. A felejtés lassan olyan általánossá válik, mint a fejfájás vagy az álmatlanság.

Yeon Byeong-Kil professzor, a Hallym Medical Center munkatársa szerint a félelem és a stressz csak növelik a problémát. "A depresszióra hajlamos embereknél gyakrabban előjöhet a felejtés, mivel a gondolkodásuk lelassul" - közölte a szakember. Lee Dong-young professzor, a Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórház tudósa viszont úgy vélte, hogy a felejtésben szenvedő betegeket normálisként diagnosztizálják, mert a teszteken jobban koncentrálnak. "Azonban a legtöbb esetben a digitális Alzheimer-kórt pont az okozza, hogy illető képtelen figyelme összpontosítására" - tette hozzá a kutató.

Yoon Se-chang professzor, a Samsung Medical Center orvosa elmondta, hogy a probléma arra vezethető vissza, hogy az emberek inkább használják a keresőket, mintsem hogy emlékezzenek, és a saját memóriájukban kutassanak. A digitális készülékektől való függés pedig rontja az emlékezőképességet. A digitális Alzheimer-kór ennek ellenére nem egy betegség, hanem egy a társadalmi változásokat jelölő szimptóma.

Az Incruit nevű oldal nemrég felmérést készített, amiből kiderült, hogy a megkérdezett több mint 2000 szakember 63 százalékát érinti a jelenség. Egyhatoduk szerint a probléma oka, hogy egyre inkább függenek a PC-jüktől, a mobiltelefonjuktól és más digitális készülékektől. A gyógymód a kutatók szerint az, hogy meg kell találni az egyensúlyt a digitális készülékek használata és a valós élet között. Emellett nem árt ha napi memóriagyakorlatokat végzünk, könyveket olvasunk és legfőképpen sokat beszélgetünk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #37
    Az összes ilyen típusú érvelés alapvetően hibás. Ha valamire nem használunk egy eszközt (pl. most az agyunkat), az nem azt jelenti, hogy kihasználatlan marad, hanem azt, hogy több kapacitás marad más feladatokra.
    Az agy meg eleve nem is lexikonok magolására való. Sokkal hatékonyabb az összefüggések felismerésében, és a következtetésben. Szóval minél több információt jegyez meg helyettünk valamilyen berendezés, annál hatékonyabban használhatjuk agyunkat olyan fontos feladatokra, amik még nem gépesíthetők.
    Ugyanez a helyzet az ipar gépesítésével is. Ha az összes gépekkel kiváltott munkaerő végleg kihasználatlan maradt volna, akkor most kb. 99%-os lenne a munkanélküliség. Ezzel szemben a valóság az, hogy a legtöbb ember talált más munkát, ami nem gépesíthető. És összességében az életszínvonal meredeken emelkedik, mert az értékes emberi munkaerőt nem pazaroljuk el olyan feladatokra, amit egy gép sokkal gyorsabban, olcsóbban és jobban el tud végezni.
  • Zsolo007 #36
    Szerintem meg olvasd el még1x a cikket, hogy miről szól. Nem arról, hogy az emberek egyre kevésbé értenek a szakmájukhoz.

    És én sem ezt írtam.
  • assdf #35
    Te meg össze vissza beszélsz. Lejebb irtam, hogy azt jegyzed meg amit napi szinten használsz. A te parasztembered ugyanazt jegyezte meg amit napi szinten használt. De ettől ő még nem volt okosabb nálunk és nem tudott több mindent, mert egy mai ember ugyanúgy sokmindent megjegyez amit napi szinten használ, csak ma ezek már mások. Akkor a birkatenyésztést meg a kapálást kellet tudni, ma meg autót kell vezetni, számitógépet használni meg mobiltelefont meg cd lejátszót, meg mobiltelefont kezelni. Pont.

    Viszont a másik téma, az hogy amit az iskolában tanulok idővel elfelejtem igaz, de annak a parasztembernek azt soha egy percnyi ideig nem kellet megtanulnia/megjegyeznie! Neki soha nem kellet tudnia 500 oldal anyagot fejből! Persze az igaz hogy 2 év múlva a tizedére sem fogok emlékezni de most igen a régi ember meg soha nem tudott ennyi ismeretet egyszerre. Akkor ne jöjjön már nekem valami balf@sz tanulmánykészitő (nem te aki készitette ezt a tanulmányt) hogy a mai ember hülyébb a régiekhez képest.

    Én informatikus vagyok és perfektül értek az informatikához, a windowsos a linuxhoz stb. Akkor most mi különbség van e között meg aközött hogy 50 évvel ezelőtt egy parasztember értett a mezőgazdasághoz meg az állatenyésztéshez?
    Szerintem semmi, azon kivül hogy majd jön megint valami idióta tanulmánykészitő valami ilyen cimmel, hogy: az informatika csökkenti a mezőgazdasági ismereteket...
    ARról meg nem lesz szó hogy a parasztember sem ért az én szakmámhoz.

    ui: csak azért vagyok kibukva mert már a tököm kivan, hogy mindenért az informatikát hibáztatják, ráadásul olyanok akik azt sem tudják hogy mi fán terem az informatika, max csak áhitatos képpel ülnek "web2"-es konferenciákon...
    Szerintem még a dinók kihalása is a digitális elhülyülés miatt történt...
    Válasz 'Zsolo007' üzenetére (#34)
    Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
  • Zsolo007 #34
    Azért több minden volt, mint szög, kalapács, meg fa :) (sokkal több). Nem csak a mai értelemben vett tudomány van a világon...Nem csak az tudás, amit a mai tudomány annak titulál.

    Nemtudtak integrálni, meg deriválni...ez tény. Mondd te mindennapi életed során hányszor használod ezeket, vagy az összes matematikai marhaságot amit főiskolán/egyetemen beléd akarnak tolni? Hogy sokat tanulsz iskolában? Tényleg? Sokat tanítanak, és azt sem túl hatékony módon művelik. A jelenlegi okttatási rendszer egy vicc(És itt most nem ill nem csak MO-ra gondolok). De ezt te is kimondtad (ideig-óriág), akkor miről is beszélünk? Mit érsz azzal a "tudással" ami a vizsga 2-esig tart? (Akinek nem inge...) Az nem tudás. Amit "50" évvel ezelőtt (ezt nem szó szerint értem - gondoltam leírom mielőtt valaki beleköt - , hanem úgy általánosságban) megtanult az ember azt használta is. Te hiába tanulsz nagyon nagyon pici részét fogod csak alakalmazni, a többi elveszik, vagy elsekélyesedik. Tény, hogy egy szakember jobban ért a munkájához. Ezért írtam én is amit írtam (az ember ment a másikhoz, úgy ahogy a másik jött hozzá, már csak azért is mert mindenkinek más volt a "fő foglalkozása"), de ez nem egyenlő azzal ami ma van. Mert ha nincs meg az a bizonyos mindenhez egy kicsit értés, akkor bárki átverhet. Az általad felvázolt helyzet pedig akkor következik be, ha az illető azt hiszi, hogy többet tud, mint amennyit valójában tud.

    Tanuláshoz egyébként még annyit hadd tegyek hozzá, hogy anno egy olyan korban amit ma Felvilágosodásnak nevezünk (ami valójában egy iszonyatos vérengzés volt, szerint semmi világos sincs benne, de annak hívjuk mivel a mai értelemben vett tudomány akkor kezdett legalizálódni, és ma a tudomány "az étel, az ital, a hit") úgy gondolták, hogy az emberek általános tanítása, majd egy jobb társadalomhoz vezet, egy tisztábbhoz, barátságosabbhoz (és ezért legyilkolták a régit, no comment). Nos a dolog visszafelé sült el. Sajnos a dolog eléggé paradox, de ahogy "fejlődik" az emberiség egyre hülyülünk. Mindenki értse ahogy akarja, nekem ez a véleményem.
  • assdf #33
    Lehet, de ennek meg is volt a hátránya...
    Ugyebár abban a korban volt a szög, a kalapács, meg a fa oszt csókolom. Mindenhez ezt kellet használni, mivel nem volt más, igy aztán nem volt túl nagy kunszt mindenhez érteni. Olyan ez mint amikor azt mondjuk hogy pl. leonardo da vinci polihisztor volt. Na most ez jól hangzik és a maga korában szép is volt, de nem árt tudni, hogy manapság egy tudományág egy apró részterülete is nagyságrendileg több tudást halmozott fel, mint amit leonárdó korában az egész tudomány tudott.
    Épp ezért hülyeség ezeket hasonlitgatni, egy 50 évvel ezelőtti ember nagyságrendileg kevesebbet tudott mint egy mai. Aki nem hiszi, kérdezze meg a nagyszüleit hogy mit és meddig tanultak az iskolában (pl nekem a nagymamán 6 osztályt végzett, papám 4 osztályt. Akkoriban ez volt a magasiskola és szvsz). Olyankor hogy integrálás deriválás, vagy egyáltalán bármilyen mai középiskolás anyag 50-60 éve az emberek kb 0.1% rendelkezett. Ma meg az ember 8tól főiskola 3.ig többet tanul és több ismeretet jegyez meg (ideig óráig...) mint amennyit 50 évvel ezelőtt egy átlagos ember életében megtanult.

    Másrészről meg, most is van nagy "öregek", akik mindenhez értenek, na ilyenkor szokott lenni az hogy két nap múlva csöpög csap, fél év múlva leesik a vakolat, szétesik a gerenda, csörögnek a csavarok a kocsiban stb... Mert egy szakember sokkal jobban ért a szakmájához, mint az aki mindenhez ért egy "kicsit" és a munka minősége is más lesz.
    Válasz 'Zsolo007' üzenetére (#30)
    Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
  • Zsolo007 #32
    Igen, ez a városi legenda keményen tartja magát.

    Wikipédiáról: ( :) )

    # Humans use only 10% or less of their brain: Even though many mysteries of brain function persist, every part of the brain has a known function.[7][8][9]

    * This misconception most likely arose from a misunderstanding (or misrepresentation in an advertisement) of neurological research in the late 1800s or early 1900s when researchers either discovered that only about 10% of the neurons in the brain are firing at any given time or announced that they had only mapped the functions of 10% of the brain up to that time (accounts differ on this point).
    * Another possible origin of the misconception is that only 10% of the cells in the brain are neurons; the rest are glial cells that, despite being involved in learning, do not function in the same way that neurons do.
    * If all of a person's neurons began firing at once, that person would not become smarter, but would instead suffer a seizure. In fact, studies have shown that the brains of more intelligent people are less active than the brains of less intelligent people when working on the same problems (which does not in any way mean that epileptics are less intelligent).[citation needed]
    * Some New Age proponents propagate this belief by asserting that the "unused" ninety percent of the human brain is capable of exhibiting psychic powers and can be trained to perform psychokinesis and extra-sensory perception.

    Ez a rész még témába is vág :)
    * A less literal interpretation of the statement is valid. It can be reasonably claimed that most people only use a very small fraction of the cognitive potential of their brain, even though all individual brain neurons are busily working. Various cultural inventions enable humans to better utilize their cognitive potential, such as reading, education, problem solving, critical thinking, etc.

    Röviden annyi, hogy ez nem igaz, az emberi agy minden részének van valamilyen funkciója.
  • Neerpelt #31
    Az ember az agya 10%-át sem használja ki... Értitek?
    Magyarán ez azt jelenti, hogy akkora agyra nekünk szükségünk volt, mint amekkora a mai embernak van, különben az evolúció során nem fejlődött volna ki... Ugyan fizikai lehetetlenségnél fogva az ember nem tudja kihasználni az agya 100%-át, de őseink az írásbeliség elterjedése előtt szerintem sokkal többmindent és sokkal könnyebben megtudtak jegyezni, ugyanis azokat az információkat, amikre szükségük volt, nem tudták lejegyezni... Azaz egyből meg kellett tudni jegyezniük... Az írásbeliség elterjedése után egyre kevesebb adatot kellett megjegyezni, ugyanis minek, ha van papír? És ez folytatódik tovább, de nem ilyen tempóban...
    Egyébként az emberiség pont a saját gépei által fogja elveszteni az uralmát maga felett... Így már semmi sem fog megkülönböztetni minket az állatoktól...
    (Bár már manapság sem sok választ el tőlük... talán annyi, hogy talán az állatoknak több lelkük van XD)
  • Zsolo007 #30
    A specializálódást úgy értem, hogy a folyamatos változások miatt az ember folyamatosan tanul is, és ennek a sebessége okozza azt, hogy az ember a munkájával kapcsolatos dolgokra fókuszál egyre jobban. Miközben más dolgok, amelyek ehhez képest kevésbé fontosak (hiszen abból van pénz...), azok így háttérbe szorulnak és így történik meg az amiről ez a tnaulmány is ír.

    Alapvetően városokra gondoltam, a városipolgárságra, a faluiaknál más a helyzet, de csak egy bizonyos szempontból. Ha megkérdezed a "nagy öregeket" (de nem is kell annyira visszamenni, elég a szocialista időkbe) akkor azt fogod látni, hogy az emberek gyk. mindenhez értettek. Nem volt internet, hogy megkeresse hogy kell megcsinálni, nem volt telefon, hogy felhívja a szakembert. Az emebrnek volt egy fő foglalkozása (mondjuk földművelés), és mindamellett jópár más dolgot tudott (gyk. mindent amit a ház körül meg kellett csinálni). Az olyan feladatok elvégzésére amik nagyobb erőt igényeltek (pl. egy disznóvágás, egy építkezés) pedig összejött több ember a faluból, és együtt megcsinálták (és így ment körbe a dolog, az ember ment a másikhoz, úgy ahogy a másik jött hozzá, már csak azért is mert mindenkinek más volt a "fő foglalkozása")

    Vajon a mai fiatalok közül hány tudná az összes ház körüli munkát megcsinálni?(és itt nem csak családi házra gondolok) (manapság már falun sem biztos, betört a modern kor...)

    Így értem a specializálódást, de asszem ezzel a válaszod első felét is megválaszoltam.
  • lekvároshurka #29
    zsolo007 50éve nagyobb volt meg csökken ? :D eszt tuti viccnek szántad :D az internetet pedig itt példaként hozzuk csak fel. aszem sok-sok millio példa lehetne még......hogy érted a specializáldást? nagyapám a földmüveléshez értet leginkább(1900-ba születtet anno falun) ezekszerint ö 1 parasztember-specialista volt isten nyugosztalja az öreget.
  • ferceg #28
    Emberiseget ? Max. azt par %-at, aki hozzajut ilyen technologiakhoz.
További bejegyzések a fórumban...