Digitális leépülés veszélyezteti az emberiséget?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#37
Az összes ilyen típusú érvelés alapvetõen hibás. Ha valamire nem használunk egy eszközt (pl. most az agyunkat), az nem azt jelenti, hogy kihasználatlan marad, hanem azt, hogy több kapacitás marad más feladatokra.
Az agy meg eleve nem is lexikonok magolására való. Sokkal hatékonyabb az összefüggések felismerésében, és a következtetésben. Szóval minél több információt jegyez meg helyettünk valamilyen berendezés, annál hatékonyabban használhatjuk agyunkat olyan fontos feladatokra, amik még nem gépesíthetõk.
Ugyanez a helyzet az ipar gépesítésével is. Ha az összes gépekkel kiváltott munkaerõ végleg kihasználatlan maradt volna, akkor most kb. 99%-os lenne a munkanélküliség. Ezzel szemben a valóság az, hogy a legtöbb ember talált más munkát, ami nem gépesíthetõ. És összességében az életszínvonal meredeken emelkedik, mert az értékes emberi munkaerõt nem pazaroljuk el olyan feladatokra, amit egy gép sokkal gyorsabban, olcsóbban és jobban el tud végezni.
Az agy meg eleve nem is lexikonok magolására való. Sokkal hatékonyabb az összefüggések felismerésében, és a következtetésben. Szóval minél több információt jegyez meg helyettünk valamilyen berendezés, annál hatékonyabban használhatjuk agyunkat olyan fontos feladatokra, amik még nem gépesíthetõk.
Ugyanez a helyzet az ipar gépesítésével is. Ha az összes gépekkel kiváltott munkaerõ végleg kihasználatlan maradt volna, akkor most kb. 99%-os lenne a munkanélküliség. Ezzel szemben a valóság az, hogy a legtöbb ember talált más munkát, ami nem gépesíthetõ. És összességében az életszínvonal meredeken emelkedik, mert az értékes emberi munkaerõt nem pazaroljuk el olyan feladatokra, amit egy gép sokkal gyorsabban, olcsóbban és jobban el tud végezni.
#36
Szerintem meg olvasd el még1x a cikket, hogy mirõl szól. Nem arról, hogy az emberek egyre kevésbé értenek a szakmájukhoz.
És én sem ezt írtam.
És én sem ezt írtam.
#35
Te meg össze vissza beszélsz. Lejebb irtam, hogy azt jegyzed meg amit napi szinten használsz. A te parasztembered ugyanazt jegyezte meg amit napi szinten használt. De ettõl õ még nem volt okosabb nálunk és nem tudott több mindent, mert egy mai ember ugyanúgy sokmindent megjegyez amit napi szinten használ, csak ma ezek már mások. Akkor a birkatenyésztést meg a kapálást kellet tudni, ma meg autót kell vezetni, számitógépet használni meg mobiltelefont meg cd lejátszót, meg mobiltelefont kezelni. Pont.
Viszont a másik téma, az hogy amit az iskolában tanulok idõvel elfelejtem igaz, de annak a parasztembernek azt soha egy percnyi ideig nem kellet megtanulnia/megjegyeznie! Neki soha nem kellet tudnia 500 oldal anyagot fejbõl! Persze az igaz hogy 2 év múlva a tizedére sem fogok emlékezni de most igen a régi ember meg soha nem tudott ennyi ismeretet egyszerre. Akkor ne jöjjön már nekem valami balf@sz tanulmánykészitõ (nem te aki készitette ezt a tanulmányt) hogy a mai ember hülyébb a régiekhez képest.
Én informatikus vagyok és perfektül értek az informatikához, a windowsos a linuxhoz stb. Akkor most mi különbség van e között meg aközött hogy 50 évvel ezelõtt egy parasztember értett a mezõgazdasághoz meg az állatenyésztéshez?
Szerintem semmi, azon kivül hogy majd jön megint valami idióta tanulmánykészitõ valami ilyen cimmel, hogy: az informatika csökkenti a mezõgazdasági ismereteket...
ARról meg nem lesz szó hogy a parasztember sem ért az én szakmámhoz.
ui: csak azért vagyok kibukva mert már a tököm kivan, hogy mindenért az informatikát hibáztatják, ráadásul olyanok akik azt sem tudják hogy mi fán terem az informatika, max csak áhitatos képpel ülnek "web2"-es konferenciákon...
Szerintem még a dinók kihalása is a digitális elhülyülés miatt történt...
Viszont a másik téma, az hogy amit az iskolában tanulok idõvel elfelejtem igaz, de annak a parasztembernek azt soha egy percnyi ideig nem kellet megtanulnia/megjegyeznie! Neki soha nem kellet tudnia 500 oldal anyagot fejbõl! Persze az igaz hogy 2 év múlva a tizedére sem fogok emlékezni de most igen a régi ember meg soha nem tudott ennyi ismeretet egyszerre. Akkor ne jöjjön már nekem valami balf@sz tanulmánykészitõ (nem te aki készitette ezt a tanulmányt) hogy a mai ember hülyébb a régiekhez képest.
Én informatikus vagyok és perfektül értek az informatikához, a windowsos a linuxhoz stb. Akkor most mi különbség van e között meg aközött hogy 50 évvel ezelõtt egy parasztember értett a mezõgazdasághoz meg az állatenyésztéshez?
Szerintem semmi, azon kivül hogy majd jön megint valami idióta tanulmánykészitõ valami ilyen cimmel, hogy: az informatika csökkenti a mezõgazdasági ismereteket...
ARról meg nem lesz szó hogy a parasztember sem ért az én szakmámhoz.
ui: csak azért vagyok kibukva mert már a tököm kivan, hogy mindenért az informatikát hibáztatják, ráadásul olyanok akik azt sem tudják hogy mi fán terem az informatika, max csak áhitatos képpel ülnek "web2"-es konferenciákon...
Szerintem még a dinók kihalása is a digitális elhülyülés miatt történt...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#34
Azért több minden volt, mint szög, kalapács, meg fa 😊 (sokkal több). Nem csak a mai értelemben vett tudomány van a világon...Nem csak az tudás, amit a mai tudomány annak titulál.
Nemtudtak integrálni, meg deriválni...ez tény. Mondd te mindennapi életed során hányszor használod ezeket, vagy az összes matematikai marhaságot amit fõiskolán/egyetemen beléd akarnak tolni? Hogy sokat tanulsz iskolában? Tényleg? Sokat tanítanak, és azt sem túl hatékony módon mûvelik. A jelenlegi okttatási rendszer egy vicc(És itt most nem ill nem csak MO-ra gondolok). De ezt te is kimondtad (ideig-óriág), akkor mirõl is beszélünk? Mit érsz azzal a "tudással" ami a vizsga 2-esig tart? (Akinek nem inge...) Az nem tudás. Amit "50" évvel ezelõtt (ezt nem szó szerint értem - gondoltam leírom mielõtt valaki beleköt - , hanem úgy általánosságban) megtanult az ember azt használta is. Te hiába tanulsz nagyon nagyon pici részét fogod csak alakalmazni, a többi elveszik, vagy elsekélyesedik. Tény, hogy egy szakember jobban ért a munkájához. Ezért írtam én is amit írtam (az ember ment a másikhoz, úgy ahogy a másik jött hozzá, már csak azért is mert mindenkinek más volt a "fõ foglalkozása"), de ez nem egyenlõ azzal ami ma van. Mert ha nincs meg az a bizonyos mindenhez egy kicsit értés, akkor bárki átverhet. Az általad felvázolt helyzet pedig akkor következik be, ha az illetõ azt hiszi, hogy többet tud, mint amennyit valójában tud.
Tanuláshoz egyébként még annyit hadd tegyek hozzá, hogy anno egy olyan korban amit ma Felvilágosodásnak nevezünk (ami valójában egy iszonyatos vérengzés volt, szerint semmi világos sincs benne, de annak hívjuk mivel a mai értelemben vett tudomány akkor kezdett legalizálódni, és ma a tudomány "az étel, az ital, a hit") úgy gondolták, hogy az emberek általános tanítása, majd egy jobb társadalomhoz vezet, egy tisztábbhoz, barátságosabbhoz (és ezért legyilkolták a régit, no comment). Nos a dolog visszafelé sült el. Sajnos a dolog eléggé paradox, de ahogy "fejlõdik" az emberiség egyre hülyülünk. Mindenki értse ahogy akarja, nekem ez a véleményem.
Nemtudtak integrálni, meg deriválni...ez tény. Mondd te mindennapi életed során hányszor használod ezeket, vagy az összes matematikai marhaságot amit fõiskolán/egyetemen beléd akarnak tolni? Hogy sokat tanulsz iskolában? Tényleg? Sokat tanítanak, és azt sem túl hatékony módon mûvelik. A jelenlegi okttatási rendszer egy vicc(És itt most nem ill nem csak MO-ra gondolok). De ezt te is kimondtad (ideig-óriág), akkor mirõl is beszélünk? Mit érsz azzal a "tudással" ami a vizsga 2-esig tart? (Akinek nem inge...) Az nem tudás. Amit "50" évvel ezelõtt (ezt nem szó szerint értem - gondoltam leírom mielõtt valaki beleköt - , hanem úgy általánosságban) megtanult az ember azt használta is. Te hiába tanulsz nagyon nagyon pici részét fogod csak alakalmazni, a többi elveszik, vagy elsekélyesedik. Tény, hogy egy szakember jobban ért a munkájához. Ezért írtam én is amit írtam (az ember ment a másikhoz, úgy ahogy a másik jött hozzá, már csak azért is mert mindenkinek más volt a "fõ foglalkozása"), de ez nem egyenlõ azzal ami ma van. Mert ha nincs meg az a bizonyos mindenhez egy kicsit értés, akkor bárki átverhet. Az általad felvázolt helyzet pedig akkor következik be, ha az illetõ azt hiszi, hogy többet tud, mint amennyit valójában tud.
Tanuláshoz egyébként még annyit hadd tegyek hozzá, hogy anno egy olyan korban amit ma Felvilágosodásnak nevezünk (ami valójában egy iszonyatos vérengzés volt, szerint semmi világos sincs benne, de annak hívjuk mivel a mai értelemben vett tudomány akkor kezdett legalizálódni, és ma a tudomány "az étel, az ital, a hit") úgy gondolták, hogy az emberek általános tanítása, majd egy jobb társadalomhoz vezet, egy tisztábbhoz, barátságosabbhoz (és ezért legyilkolták a régit, no comment). Nos a dolog visszafelé sült el. Sajnos a dolog eléggé paradox, de ahogy "fejlõdik" az emberiség egyre hülyülünk. Mindenki értse ahogy akarja, nekem ez a véleményem.
#33
Lehet, de ennek meg is volt a hátránya...
Ugyebár abban a korban volt a szög, a kalapács, meg a fa oszt csókolom. Mindenhez ezt kellet használni, mivel nem volt más, igy aztán nem volt túl nagy kunszt mindenhez érteni. Olyan ez mint amikor azt mondjuk hogy pl. leonardo da vinci polihisztor volt. Na most ez jól hangzik és a maga korában szép is volt, de nem árt tudni, hogy manapság egy tudományág egy apró részterülete is nagyságrendileg több tudást halmozott fel, mint amit leonárdó korában az egész tudomány tudott.
Épp ezért hülyeség ezeket hasonlitgatni, egy 50 évvel ezelõtti ember nagyságrendileg kevesebbet tudott mint egy mai. Aki nem hiszi, kérdezze meg a nagyszüleit hogy mit és meddig tanultak az iskolában (pl nekem a nagymamán 6 osztályt végzett, papám 4 osztályt. Akkoriban ez volt a magasiskola és szvsz). Olyankor hogy integrálás deriválás, vagy egyáltalán bármilyen mai középiskolás anyag 50-60 éve az emberek kb 0.1% rendelkezett. Ma meg az ember 8tól fõiskola 3.ig többet tanul és több ismeretet jegyez meg (ideig óráig...) mint amennyit 50 évvel ezelõtt egy átlagos ember életében megtanult.
Másrészrõl meg, most is van nagy "öregek", akik mindenhez értenek, na ilyenkor szokott lenni az hogy két nap múlva csöpög csap, fél év múlva leesik a vakolat, szétesik a gerenda, csörögnek a csavarok a kocsiban stb... Mert egy szakember sokkal jobban ért a szakmájához, mint az aki mindenhez ért egy "kicsit" és a munka minõsége is más lesz.
Ugyebár abban a korban volt a szög, a kalapács, meg a fa oszt csókolom. Mindenhez ezt kellet használni, mivel nem volt más, igy aztán nem volt túl nagy kunszt mindenhez érteni. Olyan ez mint amikor azt mondjuk hogy pl. leonardo da vinci polihisztor volt. Na most ez jól hangzik és a maga korában szép is volt, de nem árt tudni, hogy manapság egy tudományág egy apró részterülete is nagyságrendileg több tudást halmozott fel, mint amit leonárdó korában az egész tudomány tudott.
Épp ezért hülyeség ezeket hasonlitgatni, egy 50 évvel ezelõtti ember nagyságrendileg kevesebbet tudott mint egy mai. Aki nem hiszi, kérdezze meg a nagyszüleit hogy mit és meddig tanultak az iskolában (pl nekem a nagymamán 6 osztályt végzett, papám 4 osztályt. Akkoriban ez volt a magasiskola és szvsz). Olyankor hogy integrálás deriválás, vagy egyáltalán bármilyen mai középiskolás anyag 50-60 éve az emberek kb 0.1% rendelkezett. Ma meg az ember 8tól fõiskola 3.ig többet tanul és több ismeretet jegyez meg (ideig óráig...) mint amennyit 50 évvel ezelõtt egy átlagos ember életében megtanult.
Másrészrõl meg, most is van nagy "öregek", akik mindenhez értenek, na ilyenkor szokott lenni az hogy két nap múlva csöpög csap, fél év múlva leesik a vakolat, szétesik a gerenda, csörögnek a csavarok a kocsiban stb... Mert egy szakember sokkal jobban ért a szakmájához, mint az aki mindenhez ért egy "kicsit" és a munka minõsége is más lesz.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#32
Igen, ez a városi legenda keményen tartja magát.
Wikipédiáról: ( 😊 )
# Humans use only 10% or less of their brain: Even though many mysteries of brain function persist, every part of the brain has a known function.<7><8><9>
* This misconception most likely arose from a misunderstanding (or misrepresentation in an advertisement) of neurological research in the late 1800s or early 1900s when researchers either discovered that only about 10% of the neurons in the brain are firing at any given time or announced that they had only mapped the functions of 10% of the brain up to that time (accounts differ on this point).
* Another possible origin of the misconception is that only 10% of the cells in the brain are neurons; the rest are glial cells that, despite being involved in learning, do not function in the same way that neurons do.
* If all of a person's neurons began firing at once, that person would not become smarter, but would instead suffer a seizure. In fact, studies have shown that the brains of more intelligent people are less active than the brains of less intelligent people when working on the same problems (which does not in any way mean that epileptics are less intelligent).
* Some New Age proponents propagate this belief by asserting that the "unused" ninety percent of the human brain is capable of exhibiting psychic powers and can be trained to perform psychokinesis and extra-sensory perception.
Ez a rész még témába is vág 😊
* A less literal interpretation of the statement is valid. It can be reasonably claimed that most people only use a very small fraction of the cognitive potential of their brain, even though all individual brain neurons are busily working. Various cultural inventions enable humans to better utilize their cognitive potential, such as reading, education, problem solving, critical thinking, etc.
Röviden annyi, hogy ez nem igaz, az emberi agy minden részének van valamilyen funkciója.
Wikipédiáról: ( 😊 )
# Humans use only 10% or less of their brain: Even though many mysteries of brain function persist, every part of the brain has a known function.<7><8><9>
* This misconception most likely arose from a misunderstanding (or misrepresentation in an advertisement) of neurological research in the late 1800s or early 1900s when researchers either discovered that only about 10% of the neurons in the brain are firing at any given time or announced that they had only mapped the functions of 10% of the brain up to that time (accounts differ on this point).
* Another possible origin of the misconception is that only 10% of the cells in the brain are neurons; the rest are glial cells that, despite being involved in learning, do not function in the same way that neurons do.
* If all of a person's neurons began firing at once, that person would not become smarter, but would instead suffer a seizure. In fact, studies have shown that the brains of more intelligent people are less active than the brains of less intelligent people when working on the same problems (which does not in any way mean that epileptics are less intelligent).
* Some New Age proponents propagate this belief by asserting that the "unused" ninety percent of the human brain is capable of exhibiting psychic powers and can be trained to perform psychokinesis and extra-sensory perception.
Ez a rész még témába is vág 😊
* A less literal interpretation of the statement is valid. It can be reasonably claimed that most people only use a very small fraction of the cognitive potential of their brain, even though all individual brain neurons are busily working. Various cultural inventions enable humans to better utilize their cognitive potential, such as reading, education, problem solving, critical thinking, etc.
Röviden annyi, hogy ez nem igaz, az emberi agy minden részének van valamilyen funkciója.
#31
Az ember az agya 10%-át sem használja ki... Értitek?
Magyarán ez azt jelenti, hogy akkora agyra nekünk szükségünk volt, mint amekkora a mai embernak van, különben az evolúció során nem fejlõdött volna ki... Ugyan fizikai lehetetlenségnél fogva az ember nem tudja kihasználni az agya 100%-át, de õseink az írásbeliség elterjedése elõtt szerintem sokkal többmindent és sokkal könnyebben megtudtak jegyezni, ugyanis azokat az információkat, amikre szükségük volt, nem tudták lejegyezni... Azaz egybõl meg kellett tudni jegyezniük... Az írásbeliség elterjedése után egyre kevesebb adatot kellett megjegyezni, ugyanis minek, ha van papír? És ez folytatódik tovább, de nem ilyen tempóban...
Egyébként az emberiség pont a saját gépei által fogja elveszteni az uralmát maga felett... Így már semmi sem fog megkülönböztetni minket az állatoktól...
(Bár már manapság sem sok választ el tõlük... talán annyi, hogy talán az állatoknak több lelkük van XD)
Magyarán ez azt jelenti, hogy akkora agyra nekünk szükségünk volt, mint amekkora a mai embernak van, különben az evolúció során nem fejlõdött volna ki... Ugyan fizikai lehetetlenségnél fogva az ember nem tudja kihasználni az agya 100%-át, de õseink az írásbeliség elterjedése elõtt szerintem sokkal többmindent és sokkal könnyebben megtudtak jegyezni, ugyanis azokat az információkat, amikre szükségük volt, nem tudták lejegyezni... Azaz egybõl meg kellett tudni jegyezniük... Az írásbeliség elterjedése után egyre kevesebb adatot kellett megjegyezni, ugyanis minek, ha van papír? És ez folytatódik tovább, de nem ilyen tempóban...
Egyébként az emberiség pont a saját gépei által fogja elveszteni az uralmát maga felett... Így már semmi sem fog megkülönböztetni minket az állatoktól...
(Bár már manapság sem sok választ el tõlük... talán annyi, hogy talán az állatoknak több lelkük van XD)
#30
A specializálódást úgy értem, hogy a folyamatos változások miatt az ember folyamatosan tanul is, és ennek a sebessége okozza azt, hogy az ember a munkájával kapcsolatos dolgokra fókuszál egyre jobban. Miközben más dolgok, amelyek ehhez képest kevésbé fontosak (hiszen abból van pénz...), azok így háttérbe szorulnak és így történik meg az amirõl ez a tnaulmány is ír.
Alapvetõen városokra gondoltam, a városipolgárságra, a faluiaknál más a helyzet, de csak egy bizonyos szempontból. Ha megkérdezed a "nagy öregeket" (de nem is kell annyira visszamenni, elég a szocialista idõkbe) akkor azt fogod látni, hogy az emberek gyk. mindenhez értettek. Nem volt internet, hogy megkeresse hogy kell megcsinálni, nem volt telefon, hogy felhívja a szakembert. Az emebrnek volt egy fõ foglalkozása (mondjuk földmûvelés), és mindamellett jópár más dolgot tudott (gyk. mindent amit a ház körül meg kellett csinálni). Az olyan feladatok elvégzésére amik nagyobb erõt igényeltek (pl. egy disznóvágás, egy építkezés) pedig összejött több ember a faluból, és együtt megcsinálták (és így ment körbe a dolog, az ember ment a másikhoz, úgy ahogy a másik jött hozzá, már csak azért is mert mindenkinek más volt a "fõ foglalkozása")
Vajon a mai fiatalok közül hány tudná az összes ház körüli munkát megcsinálni?(és itt nem csak családi házra gondolok) (manapság már falun sem biztos, betört a modern kor...)
Így értem a specializálódást, de asszem ezzel a válaszod elsõ felét is megválaszoltam.
Alapvetõen városokra gondoltam, a városipolgárságra, a faluiaknál más a helyzet, de csak egy bizonyos szempontból. Ha megkérdezed a "nagy öregeket" (de nem is kell annyira visszamenni, elég a szocialista idõkbe) akkor azt fogod látni, hogy az emberek gyk. mindenhez értettek. Nem volt internet, hogy megkeresse hogy kell megcsinálni, nem volt telefon, hogy felhívja a szakembert. Az emebrnek volt egy fõ foglalkozása (mondjuk földmûvelés), és mindamellett jópár más dolgot tudott (gyk. mindent amit a ház körül meg kellett csinálni). Az olyan feladatok elvégzésére amik nagyobb erõt igényeltek (pl. egy disznóvágás, egy építkezés) pedig összejött több ember a faluból, és együtt megcsinálták (és így ment körbe a dolog, az ember ment a másikhoz, úgy ahogy a másik jött hozzá, már csak azért is mert mindenkinek más volt a "fõ foglalkozása")
Vajon a mai fiatalok közül hány tudná az összes ház körüli munkát megcsinálni?(és itt nem csak családi házra gondolok) (manapság már falun sem biztos, betört a modern kor...)
Így értem a specializálódást, de asszem ezzel a válaszod elsõ felét is megválaszoltam.
zsolo007 50éve nagyobb volt meg csökken ? 😄 eszt tuti viccnek szántad 😄 az internetet pedig itt példaként hozzuk csak fel. aszem sok-sok millio példa lehetne még......hogy érted a specializáldást? nagyapám a földmüveléshez értet leginkább(1900-ba születtet anno falun) ezekszerint ö 1 parasztember-specialista volt isten nyugosztalja az öreget. <#worship>
#28
Emberiseget ? Max. azt par %-at, aki hozzajut ilyen technologiakhoz.
#27
Nagyon tévedsz, a mai fiatalok tudása nagyon is felszínes pontosan emiatt. A cikkben állítottak nagyon is igazak. Egyébként meg nem kell mindent tudni, itt nem arról van szó, hogy mindent tudni kell ami az interneten van, hanem arról, hogy nem jegyzel meg dolgokat, mert kényelmesebb beírni a telefonba. Az embereknek 50 éve szerintem nagyobb volt az általános tudásuk, míg ma ez egyre inkább csökken és nagyon nagy mértékû a specializálódás...
#26
Ez a cikk egy baromság!
Elég azt alapul venni, hogy egy átlagember 50 éve és most mennyi információhoz jut/jutott hozzá naponta.
50 éve jó esetben megkapta az újságot és elolvasta, ha mûveltebb volt akkor eljárt könyvtárba, ahol hozzájutott pár ezer könyvhöz.
Ma, ha leülsz a számítógép elé akkor több százmillió könyvnyi információhoz férsz hozzá!
Annyi témakörben, amirõl apáink álmodni sem mertek volna.
Ez akkora ismeretanyag, amit szinte fel sem lehet fogni, nemhogy megjegyezni.
Ma már nem az a lényeg, hogy mindent tudjunk, hanem, hogy célirányosan és eredményesen tudjunk keresni ebben az információtengerben.
Az ötven évvel ezelõtti emberke valóban tudott 30 telefonszámot fejbõl, de genetikáról, ûrkutatásról, orvostudományról max. a Deltában hallott. Ismeretei behatároltabbak voltak mint a mai fiataloknak..
Elég azt alapul venni, hogy egy átlagember 50 éve és most mennyi információhoz jut/jutott hozzá naponta.
50 éve jó esetben megkapta az újságot és elolvasta, ha mûveltebb volt akkor eljárt könyvtárba, ahol hozzájutott pár ezer könyvhöz.
Ma, ha leülsz a számítógép elé akkor több százmillió könyvnyi információhoz férsz hozzá!
Annyi témakörben, amirõl apáink álmodni sem mertek volna.
Ez akkora ismeretanyag, amit szinte fel sem lehet fogni, nemhogy megjegyezni.
Ma már nem az a lényeg, hogy mindent tudjunk, hanem, hogy célirányosan és eredményesen tudjunk keresni ebben az információtengerben.
Az ötven évvel ezelõtti emberke valóban tudott 30 telefonszámot fejbõl, de genetikáról, ûrkutatásról, orvostudományról max. a Deltában hallott. Ismeretei behatároltabbak voltak mint a mai fiataloknak..
#25
Akkor mondok más példát is:
per pillanat gyakorlaton vagyok. Én 100x annyi új és hasznos ismeretet tanultam a munkahelyen mint az utóbbi 3 évben a fõiskolán. És ezt a 100x hasznos tudást bizony most már fejbõl vágom.
Egyébként meg, az ember azt jegyzi meg amit napi szinten használ. Pl fejbõl tudom hogy mennyi egy kg kenyér tej stb a boltban, és igy persze rögtön össze is tudom hasonlitani ha nem a megszokott boltban vásárolok az árak eltérését.
Aztán informatikus vagyok, igy fejbõl vágom a legtöbb linuxos parancsot, opcióikkal együtt, tudom hogy win alatt mi hol van és miért és mire szolgál. Sõt ez általában igaz nálam az összes informatikai dologra mert informatikus vagyok.
Viszont fingom nincs hogy a telefonomban lévõ 192 névbõl kinek mi a telefonszáma. Kb 5öt tudok, a fontosabbakat, meg amit sokszor hivok.
Na most úgy érzem hogy a fenntiek tudása sokkal nagyobb ismeret halmaz mint például 30 telefonszám fejbõl bemondása. Viszont mig az elsõnek van gyakorlati és értelmes haszna, addig a másodiknak nincs.
Épp ezért tulajdonképpen ez a tanulmány arról szól, hogy az emberek rájöttek arra, hogy a valóban FONTOS dolgokat a memóriájukban tárolják, a többi 10 évente (vagy kevesebbszer) elõforduló dolgokat meg lementik fájlba, usb-re, cdre, telefonba stb stb.
Aki meg nem tudja megjegyezni a saját szülinapját, nos az szimplán hülye és valószinüleg orvosi vagy pszichológia kezelésre szorulna... Viszont badaráság ezt is az informatikára fogni, kétszáz évvel ezelõtt is volt olyan aki elfelejtette a saját szülinapját, pedig akkor még áram sem nagyon volt...
per pillanat gyakorlaton vagyok. Én 100x annyi új és hasznos ismeretet tanultam a munkahelyen mint az utóbbi 3 évben a fõiskolán. És ezt a 100x hasznos tudást bizony most már fejbõl vágom.
Egyébként meg, az ember azt jegyzi meg amit napi szinten használ. Pl fejbõl tudom hogy mennyi egy kg kenyér tej stb a boltban, és igy persze rögtön össze is tudom hasonlitani ha nem a megszokott boltban vásárolok az árak eltérését.
Aztán informatikus vagyok, igy fejbõl vágom a legtöbb linuxos parancsot, opcióikkal együtt, tudom hogy win alatt mi hol van és miért és mire szolgál. Sõt ez általában igaz nálam az összes informatikai dologra mert informatikus vagyok.
Viszont fingom nincs hogy a telefonomban lévõ 192 névbõl kinek mi a telefonszáma. Kb 5öt tudok, a fontosabbakat, meg amit sokszor hivok.
Na most úgy érzem hogy a fenntiek tudása sokkal nagyobb ismeret halmaz mint például 30 telefonszám fejbõl bemondása. Viszont mig az elsõnek van gyakorlati és értelmes haszna, addig a másodiknak nincs.
Épp ezért tulajdonképpen ez a tanulmány arról szól, hogy az emberek rájöttek arra, hogy a valóban FONTOS dolgokat a memóriájukban tárolják, a többi 10 évente (vagy kevesebbszer) elõforduló dolgokat meg lementik fájlba, usb-re, cdre, telefonba stb stb.
Aki meg nem tudja megjegyezni a saját szülinapját, nos az szimplán hülye és valószinüleg orvosi vagy pszichológia kezelésre szorulna... Viszont badaráság ezt is az informatikára fogni, kétszáz évvel ezelõtt is volt olyan aki elfelejtette a saját szülinapját, pedig akkor még áram sem nagyon volt...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#24
Izé, Millerben 7 +/- 2, ugye-ugye 😛.
#23
Aztat úgy hívják rövidtávú memória. Amit te mondasz "tanulásnak", (lásd cache-elés) nem az a lényege, hogy ezekre a cuccokra emlékezz pár év/hét múlva is, hanem hogy kifejleszd azt a módszert magadban amivel a normál rövidtávú cache (5+/-2) méret FELETT IS emlékezz bizonyos típusú "dolgokra", mintákra. Van aki ezt úgy mondja: tudja kötni valamihez. Ezt ugyanis nem lehet tanítani, csak gyakorlással lehet elsajátítani. Még hozzá nem kevés gyakorlással. Legalábbis a legtöbb embernél ez így mûködik, valóban létezik olyan aki mint a szivacs minden lényegtelen hülyeséget megjegyez, de nem ez a jellemzõ.
lehet hogy a görögök a 8. században fejböl tudták..... de nemtudták volna használni a winfost és nemtudtak volna forumozi a neten hogy leirják a véleményüket erröl a cikkröl 😄 legalábbis az átlagdiákok.. mert a zsenik már tudták 😛
#21
Ja és még fontos hogy saját véleményt tudjunk alkotni, hogy ne tudjanak minket akárkik manipulálni!
A kormány évértékelője sms-ben: \"Kedves Állampolgár! A kormány munkája továbbra is szar. Üdvözlettel: Gy.F.\"
#20
Érdekes tanulmány… Az emberek elkényelmesedtek ez biztos. Könnyebb valamire, rákeresni mint megtanulni. De nagyon fontos hogy az alapmûveltséghez tartozó dolgokat és amivel foglalkozunk tudjuk és értsük! Fontos hogy rálátásunk legyen a dolgokra. Sokat kell olvasni. A probléma tényleg az hogy az emberre túl sok információ zúdul (a netrõl is) és ezért képtelen bármit hosszabb távon memorizálni. Nagyon fontos a tudás, nélküle az ember teljes mértékben kiszolgáltatottá, és elbutulttá válhat!!!
A kormány évértékelője sms-ben: \"Kedves Állampolgár! A kormány munkája továbbra is szar. Üdvözlettel: Gy.F.\"
#19
Képzõmûvészeteket hogyan is? Ott hogyan kell logikusan gondolkodnom? Sportok? Arról nem is szólva,hogy ha nem tudom miket kellene logikusan összekapcsolnom,akkor a hajamra kenhetem a nagy logikát! Ha mindenki csak keresi az információt (nem kell tudni,mert majd megtalálom..akkor ki fog fejleszteni? Mert nem lehet ám azzal pöcsölni mindig hogy böngészel a neten.....arról nem is szólva,hogy õrületesen kiszolgáltatottá tenne,mert ha nem éred el a netet,akkor visszasüllyedsz egy elõember szintjére (némi túlzással😛) A másik:A lexikális tudás és a természetes intelligencia nem összekeverendõ!
#18
És abból a 200 tételbõl mennyit fogsz tudni mondjuk 2 év múlva? És a magyarázatom se lehet olyan rossz, mert akiknek gyakorlottabb volt a képzelõerejük, azok simán megértették.
Szerintem, nem olyan abszurdum amit a cikk ír, mert van olyan ismerõsöm aki azt sem tudja megjegyezni telefon nélkül, hogy mikor van a születésnapja...
Szerintem, nem olyan abszurdum amit a cikk ír, mert van olyan ismerõsöm aki azt sem tudja megjegyezni telefon nélkül, hogy mikor van a születésnapja...
http://janoszen.hu/ | http://en.janoszen.hu/
#17
A világ lassan átáll a "jegyezz meg minden szart" metódusról a "gondolkozz logikusan, tanuld meg hogyan találd meg hatékonyan a szükséges információt" elvre. Szerintem ez nem rossz folyamat, remélem az oktatási rendszer is követi.
Csak egy példa: Gizike, a szõke gimnazista csajszi bemagolja az egész történelemkönyvet szóról-szóra, de nem érti meg az összefüggéseket, csak emlékezetbõl nyomja a szöveget, ha kérdezik. Most akkor õ az okos?
Egyébként én régen nagyon feledékeny voltam, most meg PDA-t használok és beírkálom az emlékeztetõbe a megjegyzendõ dolgokat. Nem érzem hogy hülyébb lettem, amíg nem volt modern technika addig simán elfelejtettem pár dolgot, most meg nem. Aki nem tud úszni, az nem hülyül el attól hogy beül egy csónakba, hanem inkább leleményesen felhasználja a technikát saját hiányosságának kompenzálására.
Ez az információtárolás olyan, mint anno a suliban a puskázás, ami szerintem a tanulás egyik leghatékonyabb formája: hiszen többször elolvasod, értelmezed, válogatsz belõle és le is írod, tehát "közelebbi kapcsolatba kerülsz az információval", és ezekután lehet hogy a cetlire már nem is lesz szükséged.
Csak egy példa: Gizike, a szõke gimnazista csajszi bemagolja az egész történelemkönyvet szóról-szóra, de nem érti meg az összefüggéseket, csak emlékezetbõl nyomja a szöveget, ha kérdezik. Most akkor õ az okos?
Egyébként én régen nagyon feledékeny voltam, most meg PDA-t használok és beírkálom az emlékeztetõbe a megjegyzendõ dolgokat. Nem érzem hogy hülyébb lettem, amíg nem volt modern technika addig simán elfelejtettem pár dolgot, most meg nem. Aki nem tud úszni, az nem hülyül el attól hogy beül egy csónakba, hanem inkább leleményesen felhasználja a technikát saját hiányosságának kompenzálására.
Ez az információtárolás olyan, mint anno a suliban a puskázás, ami szerintem a tanulás egyik leghatékonyabb formája: hiszen többször elolvasod, értelmezed, válogatsz belõle és le is írod, tehát "közelebbi kapcsolatba kerülsz az információval", és ezekután lehet hogy a cetlire már nem is lesz szükséged.
#16
tenyleg elbutulunk..azt a sok DVD-t meg kene jegyezni !!! 😊)
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#15
Erre a Te peldad pont nem a legjobb.
Nyilvan nem a diakokat vettek alapul, hanem azokat akik mar dolgoznak.
Egyebkent valamilyen szinten igaz a dolog. En lustabb lettem barmit is megjegyezni, ha egyszer eltarolhatom valahol.
Nyilvan nem a diakokat vettek alapul, hanem azokat akik mar dolgoznak.
Egyebkent valamilyen szinten igaz a dolog. En lustabb lettem barmit is megjegyezni, ha egyszer eltarolhatom valahol.
#14
Ugyan már. Attól, hogy lementek egy halom dolgot, attól miért kellene hülyébbnek lennem? Amit meg kell tanulni azt megtanulja az ember. A sok zenét, meg képet, meg videót meg nem tudom ki akarja memorizálni (és miért) <#crazya>
púúúúú
#13
Vagy csak hülyén magyarázol... 😊
A cikkhez: ez egy baromság. Én pl most készülök az államvizsgára, és meg kell tanulnom 200 tételt, ami kb tételenként 2-3 nyomtatott oldal néha ábrákkal. És ezt nekem fejbõl tudnom kell. Akkor mirõl beszélnek hogy kevesebbet kell megjegyeznem? A fõiskolán minden vizssgaidõszakban rengeteg anyagot kellet megtanulnom, és elfog a röhögés hogy ezek 30 telefonszámról beszélnek... az még az egyes alához is kevés lett volna.
De ezért megint jó pénzeket fizetett valaki... Lassan én is irok már ilyen tanulmányokat, kb. ilyen cimekkel:
-a számitógép leépiti a hallást
-a számitógép csökkenti a szörnövekedést (lásd paris hilton...)
-a digitális világ veszélyezteti a szobák tapétájának szinét...
stb...
omfg
A cikkhez: ez egy baromság. Én pl most készülök az államvizsgára, és meg kell tanulnom 200 tételt, ami kb tételenként 2-3 nyomtatott oldal néha ábrákkal. És ezt nekem fejbõl tudnom kell. Akkor mirõl beszélnek hogy kevesebbet kell megjegyeznem? A fõiskolán minden vizssgaidõszakban rengeteg anyagot kellet megtanulnom, és elfog a röhögés hogy ezek 30 telefonszámról beszélnek... az még az egyes alához is kevés lett volna.
De ezért megint jó pénzeket fizetett valaki... Lassan én is irok már ilyen tanulmányokat, kb. ilyen cimekkel:
-a számitógép leépiti a hallást
-a számitógép csökkenti a szörnövekedést (lásd paris hilton...)
-a digitális világ veszélyezteti a szobák tapétájának szinét...
stb...
omfg
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#12
Sajnos azt hiszem, igaz. És nem csak ez. Az emlékezõtehetséggel együtt leépül a képzelõerõ is, mert a vizuális világban senkinek nem kell a képzeletére hagyatkoznia. És sajnos ez már-már odáig fajul, hogy egy leendõ mérnöknek (!) elmagyarázok valamit, le kell rajzoljam, mert szavakból nem tudja elképzelni.
http://janoszen.hu/ | http://en.janoszen.hu/
#11
AMi érdekli az mebert azt ugyis megjegyzi, ami nem azt lehet tárolni adathordozón.
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#10
"Ja meg a görögök ugye még a 8. században fejbõl tudták az odüsszeját...
És nem a zsenik, hanem az átlagdiákok!"
Ez mondjuk így nem igaz.
Egy mai "átlagdiák" (sõt, mi több, a heghülyébb diák is) sokszorosan több tudással, információval rendelkezik történelmi elõdeinél. Hogy adott információ mennyire hasznos, azon lehet vitatkozni, de most itt felesleges.
"Nomeg 5 éve még minimum 30 db telefonszámot tudott mindenki..."
A legtöbb ember még mindig fejben tart jónéhány telefonszámot. Mondjuk ez sem azért volt, mert az ember >okosabb< volt 30 éve, hanem mert annyiszor LÁTTA (olvasta el, tárcsázta be) az adott számot, hogy megjegyezte - ugyebár a digitális telefonkönyv korában már nem is látod a teló számát, hiszen csak rányomsz arra, hogy "call XY".
Általánosságban:
"A szakemberek szerint azonban a tény, hogy semmit sem jegyzünk meg, mindent csak elraktározunk, hosszú távon nem sok jóval kecsegtet."
Ebben van igazság, de nem feltétlenül értenék vele egyet. A folyamatosan használt tudás/információ még mindig az agyunkból jön, mivel a legjobb tudomásom szerint egyelõre nem lehet pendrive-ot meg SDkártyát dugni a fejünkbe. Tény, hogy rengeteg >nem használt< információval "kevesebbek vagyunk" (lásd fenti koma telefonszámos példája), de ez nem feltétlenül megy a hatékonyág rovására.
"S valóban, ha belegondolunk, mennyi mindent kell a mindennapokban megjegyeznünk: PIN-kódok"
Ezt a mai napig embere válogatja. Régen is rengetegen voltak, akik a kódjaikat, adataikat jegyeztfüzetbe, brifkóba tömködött cetlire, menedzserkalkuláátorba írkálták, és rengetegen voltak azok is, akik inkább megjegyezték. Mostanra inkább a hordozó változott, nem a metódus.
És nem a zsenik, hanem az átlagdiákok!"
Ez mondjuk így nem igaz.
Egy mai "átlagdiák" (sõt, mi több, a heghülyébb diák is) sokszorosan több tudással, információval rendelkezik történelmi elõdeinél. Hogy adott információ mennyire hasznos, azon lehet vitatkozni, de most itt felesleges.
"Nomeg 5 éve még minimum 30 db telefonszámot tudott mindenki..."
A legtöbb ember még mindig fejben tart jónéhány telefonszámot. Mondjuk ez sem azért volt, mert az ember >okosabb< volt 30 éve, hanem mert annyiszor LÁTTA (olvasta el, tárcsázta be) az adott számot, hogy megjegyezte - ugyebár a digitális telefonkönyv korában már nem is látod a teló számát, hiszen csak rányomsz arra, hogy "call XY".
Általánosságban:
"A szakemberek szerint azonban a tény, hogy semmit sem jegyzünk meg, mindent csak elraktározunk, hosszú távon nem sok jóval kecsegtet."
Ebben van igazság, de nem feltétlenül értenék vele egyet. A folyamatosan használt tudás/információ még mindig az agyunkból jön, mivel a legjobb tudomásom szerint egyelõre nem lehet pendrive-ot meg SDkártyát dugni a fejünkbe. Tény, hogy rengeteg >nem használt< információval "kevesebbek vagyunk" (lásd fenti koma telefonszámos példája), de ez nem feltétlenül megy a hatékonyág rovására.
"S valóban, ha belegondolunk, mennyi mindent kell a mindennapokban megjegyeznünk: PIN-kódok"
Ezt a mai napig embere válogatja. Régen is rengetegen voltak, akik a kódjaikat, adataikat jegyeztfüzetbe, brifkóba tömködött cetlire, menedzserkalkuláátorba írkálták, és rengetegen voltak azok is, akik inkább megjegyezték. Mostanra inkább a hordozó változott, nem a metódus.
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#9
Ugyanmár! Egy átlagember 100-200 éve ugyan mit tartott a fejében? Hány telefonszámot, meg pin kódot, jelszavat vagy bármit? A kenyér árát, meg hasonlókat maximum. Még így is jobbak vagyunk elõdeinknél. Akkor ezek szerint már Szentgyörgyi Albert is hülye volt amikor kimondta az egyik kedvenc mondásomat: A könyvek nem arra valók, hogy fejben tartsuk õket, hanem hogy megkeressük benne amire szükségünk van.
Érdekes mód a többi cikk meg arról szól, hogy mennyivel több hülyeséget kell fejbentartanunk az egyszerû hétköznapi élethez.
A dolog egyértelmû: jóval több információhoz jutunk hozzá jóval rövidebb idõ alatt, mint eddig bármikor az emberiség története során. ennek egy részét adathordozókon raktározzuk, egy részét meg amire éppen szükségünk van azt fejbõl nyomjuk, de csak annyi ideig, amíg szükségünk van rá, persze mindenben van kivétel. Az arányok pedig eltolódtak. Magyarul ha a kapott információ és a megjegyzett információ arányát nézzük, egyértelmû, hogy nem ugyanaz az arány jön ki, mint évekkel ezelõtt. Tehát rosszabb az arányunk mint 4 éve.. 😄
Persze az sem mindegy, hogy a megjegyzett információ micsoda, mert ha pin kód helyett a legújabb brazil szappanopera, vagy gyõzike show, vagy hasonló legutóbbi részét fújjuk ráadásul részletesen, akkor tényleg egyre nagyobb a probléma.
Érdekes mód a többi cikk meg arról szól, hogy mennyivel több hülyeséget kell fejbentartanunk az egyszerû hétköznapi élethez.
A dolog egyértelmû: jóval több információhoz jutunk hozzá jóval rövidebb idõ alatt, mint eddig bármikor az emberiség története során. ennek egy részét adathordozókon raktározzuk, egy részét meg amire éppen szükségünk van azt fejbõl nyomjuk, de csak annyi ideig, amíg szükségünk van rá, persze mindenben van kivétel. Az arányok pedig eltolódtak. Magyarul ha a kapott információ és a megjegyzett információ arányát nézzük, egyértelmû, hogy nem ugyanaz az arány jön ki, mint évekkel ezelõtt. Tehát rosszabb az arányunk mint 4 éve.. 😄
Persze az sem mindegy, hogy a megjegyzett információ micsoda, mert ha pin kód helyett a legújabb brazil szappanopera, vagy gyõzike show, vagy hasonló legutóbbi részét fújjuk ráadásul részletesen, akkor tényleg egyre nagyobb a probléma.
#8
Ami nagyon fontos, azt az ember eltárolja, majd csinál róla mentést. De mellesleg a papír is jó alternatíva. Én egyébként a nagyon fontos dolgaimat (adataimat) a megfelelõ eszközön kívül (pl. a telefonszám a telefonban) tárolom az asztali gépemen, notebookon, PDA-n, és le van mentve PEN drive-ra is, meg le van írva papírra. Egyszerre nem semmisül meg mindegyik.
Ez tetszett: "egy DVD-lemez pár száz forintba kerül" - hol? Én 55 Ft-ért veszem a DVD-t, de azért kerül ilyen sokba, mert márkás. A nem márkás még olcsóbb...
"Egy USB-kulcs alig néhány ezer" - ilyesmit manapság szóróajándéknak osztogatnak. Persze nem a több gigásakat.
Az biztos, hogy az emberek elkényelmesednek, kevesebb dolgot tartanak fejben, de talán ezért van az, hogy sokkal több dologra nyitottak. Másrészt ez az információdömping, ami az ember agyát éri, nem csoda, hogy a hosszútávú emlékezetbe kevés dolog kerül át/marad meg.
Ez tetszett: "egy DVD-lemez pár száz forintba kerül" - hol? Én 55 Ft-ért veszem a DVD-t, de azért kerül ilyen sokba, mert márkás. A nem márkás még olcsóbb...
"Egy USB-kulcs alig néhány ezer" - ilyesmit manapság szóróajándéknak osztogatnak. Persze nem a több gigásakat.
Az biztos, hogy az emberek elkényelmesednek, kevesebb dolgot tartanak fejben, de talán ezért van az, hogy sokkal több dologra nyitottak. Másrészt ez az információdömping, ami az ember agyát éri, nem csoda, hogy a hosszútávú emlékezetbe kevés dolog kerül át/marad meg.
aszem arrol egész megfeledkeztem hogy én anno a 80-as évek végén 90-esévek elején az álltalános iskolába mennyit és mit tanultam ( vagy legalábbis kellet volna 😛 ) és most mit tanulnak és mennyit.. na mind1, frankon kiváncsi vagyok sok sok ember véleményére ezzel kapcsolatba ,ugyhogy irjatok 1000-el 😄
Totál baromság 😄 amig nemvoltak ezek a cuccok :számitogép ,1 kicsit a mobil is nyilván, addig nemkellet ehez érteni vajon mi a több adat? az hogy ért valaki totál alapfokon neadj isten qurvára profin a számitogépéhez vagy 20 30 teloszám (a profin ért hozzá aszem nem kevés tanulnivalo)......... ugyanmár ne hasonlitsuk össze, kb csak a gamerek több számot tartanak nyilván a fejükbe a hozzá tartozo paraméterekel! 1ütt a manapság kaphato videokarikrol 😄 ugye értitek miregonolok ? felsorolhatjuk itt az összes ati meg nvidia videokártyát mhz estül ramostul mindenestül és ez aszem még 1 kis agyament apro példa volt ezzel kapcsolatba.. anno megtanulni e-mailal regelni akárhova több tanulás volt akármilyen hülyén is hangzik ez igy utolag.. ime tessék énis anno Dallas(mindenütt eszt használom) akartam lenni és csak elcsesztem valahol és csak ugy mérgembe irtam be a lekvároshurkát xD hát nekem ennyi a véleményem erröl az inkább megnevettetö cikröl 😄 (munkám révén régen qurvára nem kellett irnom, igaz mostse nagyon (ennek megfelelöen nemis javult sokat a helyesirásom a , meg levantojva 😛 ) de kb most dolgozott annyit az agyam eme cikkhozászoláson mint 1-2 hülye teloszám és 1 ebek 😄 na persze meglehet cáfolni 😄
lehet h semmit nem tudok kívülrõl, de bármit képes vagyok megtalálni
sõt képes vagyok olyan nyelven chatelni valakivel amit nem is beszélek
meg ilyenek 😊
a techben a függésen, kiszolgáltatottságon kívûl semmi más nem zavar, i love this game 😊
sõt képes vagyok olyan nyelven chatelni valakivel amit nem is beszélek
meg ilyenek 😊
a techben a függésen, kiszolgáltatottságon kívûl semmi más nem zavar, i love this game 😊
#4
jajj; még ha legalább úgy lenne hogy kevesebbet kell megjegyeznünk...
hány görög paraszt tudta kívûlrõl az Ödüsszeiát????
mindenkinek van bõven mit fejben tartania... nekem pl a mai vizsgára valót kéne tudnom; és próbálom is gyorsan a fejembesûríteni mert már kevesebb mint 14 órám van rá 😛... szóval azért sztem van elég dolog aminek így is fejben kell tartani; csak most másjellegû dolgokat mint anno
hány görög paraszt tudta kívûlrõl az Ödüsszeiát????
mindenkinek van bõven mit fejben tartania... nekem pl a mai vizsgára valót kéne tudnom; és próbálom is gyorsan a fejembesûríteni mert már kevesebb mint 14 órám van rá 😛... szóval azért sztem van elég dolog aminek így is fejben kell tartani; csak most másjellegû dolgokat mint anno
Számunkra nincs tavasz. Csupán a szél az, mi frissen fúj a vihar előtt.
#3
Mert kurvára fontos az a sok szar amit meg kéne jegyeznem.
Eddig sem tudtam megjegyezni komplett fotóalbumokat - mostantól sem fogok.
Eddig sem tudtam megjegyezni komplett fotóalbumokat - mostantól sem fogok.
- mondta a medve, és fejbe lőtte magát...
Ja meg a görögök ugye még a 8. században fejbõl tudták az odüsszeját...
És nem a zsenik, hanem az átlagdiákok!
Nomeg 5 éve még minimum 30 db telefonszámot tudott mindenki...
nade mind1.
Majd egy jó kis atomháború megoldja ezt a gondot is! 😉
És nem a zsenik, hanem az átlagdiákok!
Nomeg 5 éve még minimum 30 db telefonszámot tudott mindenki...
nade mind1.
Majd egy jó kis atomháború megoldja ezt a gondot is! 😉
#1
Ez fontos meglátás. Abba is érdemes belegondolni, hogy milyen lehettek azok az emberek mentálisan, akik 500 oldalas szakkönyveket írtak meg folyóírással. Sokkal többet kellett fejben mozgatni, míg manapság ezt már a monitoron tesszük. Mondjuk talán azért ez nem egyértelmûen negatív folyamat, lehet egyszerûen másképp gazdálkodunk az erõforrásokkal.