A Sony bemutatta legújabb fejlesztését, egy szupervékony, hajlítható kijelzőt, amely minden korábbi megoldást háttérbe szoríthat, amint kiküszöbölik a megmaradt problémákat.
A 2,5 hüvelyk képátmérőjű kijelző igazi előnye a vastagsága, amely mindössze 0,01 hüvelyk, vagyis 0,3 milliméter. A speciális összetétel révén ráadásul a kisméretű képernyő bármilyen irányban hajlítható, miközben a mutatott kép változatlan minőségben látható. Ezzel a gyártó idővel minden más fejlesztést háttérbe szoríthat, igaz a termék még korai stádiumban van, így a kereskedelmi bevezetésre várni kell.
Az első felhasználási lehetőségek mindenesetre már felmerültek. A Sony szóvivője szerint a tökéletesítés után ilyen kijelzők kerülhetnek majd az utcai hirdetőtáblákra és -oszlopokra, a kisebb példányokat kézfejünk köré tekerhetjük, ruhaként viselhetjük, illetve akár tapétaként is alkalmazhatjuk otthonunkban. A cég arról még nem döntött, hogy pontosan milyen termékek részeként dobná piacra a fejlesztést, de az előbbi felsorolásból is látható, hogy számos terület szóba kerülhet. A videóval mindenesetre cáfolták azon véleményeket, miszerint a PS3 készítője alaposan lemaradt a vetélytársaktól a vékony kijelzők terén.
A megoldás egyedülálló módon hajlított állapotban is pontosan ugyanazt a képet mutatja, vagyis ez nincs befolyással a minőségre. A szakemberek a kijelző vékonysága mellett ezt tartják a legfontosabb előrelépésnek, a fejlesztést akár nyugodtan el is ejthetjük, nem kell attól tartanunk, hogy megsérül. Néhány hátrányt azonban eddig nem sikerült kiküszöbölni: továbbra is problémát jelent a kijelző méretének megnövelése, a külső behatásokkal szembeni védelem, a tartósság javítása, valamint a költségek, amelyeket mindenképpen csökkenteni kell majd.
Az organikus vékonyfilm tranzisztor és az OELD (Organic Electroluminescent Display) technológiát kombináló megoldás megjelenéséről egyelőre nincs hír, a fejlesztés azonban folytatódik.
Csak, hogy én is beleszóljak: Az, hogy van-e értelme, vagy sem, az nem igazán kérdés <#wink> Hány olyan dolgot megcsináltak már, aminek nem sok értelme van?Innovatív ötletet találhat az ember akár az üdítõsdoboz kupakján is, pl. ha alaposabban megnézi, hogy a kupak hogy vágja ki a dobozt. Sorozatban gyártani persze olcsó, de ki kell találni, el kell készíteni a szerszámokat, stb. El tudom képzelni, hogy valakinek megéri, hogy egy új termék bevezetésénél a csomagolás két percenként egyet integet (pl. egy játéknál), ettõl a gyerekek nyaggatják a mamákat, akik meg eltelnek azzal, hogy milyen "édi", és rohannak megvenni.
"Miért, hang nélkül nem lehet végignézni egy tévéreklámot? A látvány a legfontosabb elem, és csak utána jön a hang."
Ezt sajnos rosszul tudod. A TV-reklámok az audio- és képelemeket ugyanannyira használják, többek között ezért a legsikeresebb reklámhordozó médium.
(A hang nélküli kép bár vonzza a tekintetet, de nem köti le, a kép nélküli hangról meg a lehetõ legkönnyebb elterelni a figyelmet).
"Ha nem lenne megfelelõen nagy hatása a tévéreklámoknak, nem csinálnák õket, és nem kerülne horribilis összegekbe a reklámidõ..."
A televízióban az a jó, hogy otthon ülve, kipihenve, relaxálva nézed (jó esetben), nincsenek külsõ ingerek, nincsen limit. Vásárlás közben erre jóval kisebb kapacitása van az embernek (ezért nem is erõltetik túl a boltban való reklámozást, illetve egy egészen más változatát használják).
"Azt is tudjuk, hogy nagyon sok terméket nem az információ ad el, hanem a hangulat, amit a tévéreklám áraszt... A részlet meg erre emlékeztet."
Erre konkrét vizsgálat kéne, több fókuszcsoporttal, különbözõ terméktípusokkal. Valószínûleg valóban nõne az eladás, a kérdés az, hogy mennyivel, illetve ez a növekedés megéri-e a csomagolás használatát.
"Hát, sokszor a sok nyelv miatt olyan apró betûkkel van írva, hogy alig lehet kibogarászni... Nem lenne rossz, ha gombnyomásra jól olvashatóan ugrana elõ a kívánt nyelv. Egy másik mezõben meg az összetevõkrõl lehetne olvasni bõvebben."
Most már nem egy videolejátszó csomagolásnál, hanem konkrét touchscreenrõl és terméktájékoztatóról beszélünk. Ennél egyszerûbb megoldás a bevásárlókocsira rakott LCD+valamilyen (pl. RFID) érzékelõ, ami ha bedobod/közelviszed a kocsihoz a cuccot, kinyomja az LCD-re az ismertetõt, amit már akár lehet nyomkodni is, sõt akár kikalkulálhatja a kosárban lévõ árukból az érdeklõdési körödet, és az LCD-n dobhatja a személyre szabott reklámokat (pl. 5 fajta sör és 4 horror-dvd esetén sörakciókat, horror-dvd akciókat olvashatsz, illetve tágíthatja is a kört alkoholra, horror-regényre, vagy éppen színész/rendezõ általi keresésre).
"Errõl a témáról is bizonyára fognak majd egy sort szakérteni."
Ha véletlenül annyira olcsóvá válna a dolog, hogy megérje az 1-2 ezer forintos termékkategóriában alkalmazni, akkor lehet, hogy az fogja eldönteni a dolgot, hogy elektronikai hulladékként kell-e kezeni egy ilyen csomagolást vagy sem. 😄
nem rossz, csak így tovább és a végén a chocapic-es mûzlin a kutya már ugatni fog amikor megveszem... hehe 😊 Vagy hetente vált6ok itthon tapétát, gombnyomásra... ollléééé!!!! <#worship>
"Milyen reklámra gondolsz? TV-reklámrészletet nehezen implementálsz egy video-only hordozóra."
Miért, hang nélkül nem lehet végignézni egy tévéreklámot? A látvány a legfontosabb elem, és csak utána jön a hang.
"Természetesen lehet külön advert-et készíteni csomipapírra, de a termékintro jóval nagyobb felismerési esélyt hordoz magában, mint a reklámrészletek felvillantása (egy-egy reklámot kevesebben ismernek, mint egy termék/termékcsoport/cég médiakampányát, ami akár dekádokra is visszamehet)."
Bizonyára vannak arra is kimutatások, hogy a vásárlók mekkora hányada várásolt a reklám által motiválva, és nem csak úgy magától. Ha nem lenne megfelelõen nagy hatása a tévéreklámoknak, nem csinálnák õket, és nem kerülne horribilis összegekbe a reklámidõ... Azaz, épp elég ember látja õket. Ezt a tõkét lehet tovább kamatoztatni a csomagoláson futó, vagy le-le futó részlettel. Azt is tudjuk, hogy nagyon sok terméket nem az információ ad el, hanem a hangulat, amit a tévéreklám áraszt... A részlet meg erre emlékeztet.
De ez termékre válogatja. Van, aminél egy termékintró a jobb megoldás.
Vagy: készétel dobozán a frssen elkészült étel forogna lassan gõzölögve, vagy nyújtaná felénk egy kéz... Ki az, aki ennek ellen tudna állni? 😊
"A termékpropagáció bolti közegben már gyakorlatilag elérte a maximumát"
Tegyük hozzá: az aktuális keretek között. A mozgókép úgy távlatokat nyit. 😊
"(Ha ismered pl. a hipermarketek árufeltöltési technikáit, akkor nem kell tovább magyarázni, de azért példák: kirakott, egyszerre látható áru mennyisége; magassági elhelyezés; pozicionálás konkurens és helyettesítõ termékekhez képest stb.)."
Hallottam már errõl. Majd lesz olyan szempont is, hogy mozgóképesek ide, statikusok oda. 😄 Vagy milyen arányban jó keverni, stb.
"Senki nem gátolja a folyamatot. Ha leveszel a polcról egy müzlisdobozt, akkor most is el tudod olvasni az összes lényeges információt/reklámszöveget. Ha ez videohoz lenne kötve, akkor még kiegészül a várakozással is a dolog, ami sokak kedvét elveheti. Ez inkább gátló tényezõ."
Hát, sokszor a sok nyelv miatt olyan apró betûkkel van írva, hogy alig lehet kibogarászni... Nem lenne rossz, ha gombnyomásra jól olvashatóan ugrana elõ a kívánt nyelv. Egy másik mezõben meg az összetevõkrõl lehetne olvasni bõvebben.
"A tudatosabb megfigyelés és a "leveszem vagy visszateszem"-féle impulzusvásárlásnak állati kevés köze van ám egymáshoz. Egészen pontosan egymás gyökeres ellentétei."
Ez lehet, bár személyre válogatja. Van, aki öntudatlanul pakol mindent a kosarába. Én speciel általában mindent inkább visszateszek a polcra 1-2mp nézelõdés után, ha nincs rá különösebben szükségem, csak kíváncsiságból nézem meg. De ha közben rávesznek, hogy elgondolkozzam, hogy talán mégis jó lesz az, akkor nagyobb valószínûséggel teszem a kosaramba.
Az "impulzívabb vásárlók" számára nem a tudatosság felélénkítése lehet a cél, hanem az impulzus növelése. 😊
"Az utca nem fog szívrohamot kapni, ha egy új reklámozástechnika miatt csökken a bevétele. Sõt, az utca nem alkalmaz csillió szakértõt, hogy meghatározza minden egyes áru minden egyes tulajdonságát a boltokon belül."
Errõl a témáról is bizonyára fognak majd egy sort szakérteni.
"a reklám nem önmagáért létezik - márpedig a legtöbb termék esetén teljes mértékben öncélú lenne egy ilyen csomagolás (persze az innovatív érték miatt biztos sikeres lenne ideig-óráig egy videocsomagolású müzlisdoboz, de tartós fogyasztásemelkedést nem érne el)."
Látod, ez is egy "ténymegállapítás" módjára közölt véleménnyilvánítás - amivel én nem értek ebben a formában egyet. 😊
"Nem erre gondoltam, hanem - mint írtam - a reklám egy jellegzetes részletére, ami felidézi az egész reklám által indukált értéseket.
De a termékintró is egy lehetõség, az lehet több mp is."
Milyen reklámra gondolsz? TV-reklámrészletet nehezen implementálsz egy video-only hordozóra. Rádióreklám alapban voice-only, a legtöbb egyéb offline forma pedig statikus. Természetesen lehet külön advert-et készíteni csomipapírra, de a termékintro jóval nagyobb felismerési esélyt hordoz magában, mint a reklámrészletek felvillantása (egy-egy reklámot kevesebben ismernek, mint egy termék/termékcsoport/cég médiakampányát, ami akár dekádokra is visszamehet).
"Én ezzel nem értek egyet. Azt már leírtam, hogy szerintem miért lenne vásárlásra ösztönzõ hatása. És hol maradt a te indokod? 😊"
A termékpropagáció bolti közegben már gyakorlatilag elérte a maximumát - nem is meglepõen jóideje egészen más módszerekkel kívánják a hatékonyágot növelni (Ha ismered pl. a hipermarketek árufeltöltési technikáit, akkor nem kell tovább magyarázni, de azért példák: kirakott, egyszerre látható áru mennyisége; magassági elhelyezés; pozicionálás konkurens és helyettesítõ termékekhez képest stb.).
"Egyre többen alaposabban is megnézik, mit vesznek, és ezt a folyamatot segíteni kell, nem gátolni."
Senki nem gátolja a folyamatot. Ha leveszel a polcról egy müzlisdobozt, akkor most is el tudod olvasni az összes lényeges információt/reklámszöveget. Ha ez videohoz lenne kötve, akkor még kiegészül a várakozással is a dolog, ami sokak kedvét elveheti. Ez inkább gátló tényezõ.
"Ezzel sem értek egyet. Az intró, reklámrészlet, vagy más efféle kedvet csinálhat a megvásárlásra. Már csak azzal is, hogy jobban felkelti a figyelmet, és kevésbé teszi vissza az ember automatikusan, mert már beindult a tudatosabb odafigyelés."
A tudatosabb megfigyelés és a "leveszem vagy visszateszem"-féle impulzusvásárlásnak állati kevés köze van ám egymáshoz. Egészen pontosan egymás gyökeres ellentétei.
"Amúgy amikor te még nem is éltél 😊, sokkal kevesebb reklám volt idehaza a belvárosi utcákon. Megnézett az ember egy nyugati filmet, és már attól káprázott a szeme, ha egy ilyen utcát mutattak. "Ki tud ezen úgy végigmenni, hogy nem kap idegbajt?" Most meg már fel sem tûnik."
A hipermarket nem egy utca. Az utca nem fog szívrohamot kapni, ha egy új reklámozástechnika miatt csökken a bevétele. Sõt, az utca nem alkalmaz csillió szakértõt, hogy meghatározza minden egyes áru minden egyes tulajdonságát a boltokon belül.
Szóval értem, mire gondolsz, de a kettõ között nagy különbség van.
P.S.: Nem azt mondom, hogy nem lehet a dologgal mit kezdeni. Azt mondtam, hogy a széleskörû, esetleg általános felhasználása nonszensz. Az alapvetõ probléma, amit már talán az egyik legelsõ kommentemben leírtam, hogy a reklám nem önmagáért létezik - márpedig a legtöbb termék esetén teljes mértékben öncélú lenne egy ilyen csomagolás (persze az innovatív érték miatt biztos sikeres lenne ideig-óráig egy videocsomagolású müzlisdoboz, de tartós fogyasztásemelkedést nem érne el).
Szvsz mindkettõtöknek igaza van😊 Én úgy látom,hogy kis méretü termékeknél (ragadjunk le mondjuk a szelet csokinál)nem sok értelme lenne mozgóképes reklámnak,hangnak sem nagyon. Jobban mutat ott egy bazi nagy név vagy logo. De pl. tábla csokinál vagy nagyobb méretü termékeknél-ahol mondjuk van reklámfigura is,pl. milka tehén vagy ilyesmi- már elöny lehetne ha pl. mozogna vagy hangot adna ki (lásd integetõ figura vagy ha pl. vmi mozifilmmel van termékkapcsolat,akkor bejátszás a filmbõl...ez duplán hasznos lenne a cégeknek)
És ha összekapcsoljuk a szokásgyüjtögetös rfidvel (megjegyzi mit szeretsz,mit szoktál venni) akkor csak azok a termékek "kiabálnának" rád, amik igy veszik az "adást" töled😊 Éppenséggel látok benne fantázát😊
Valahogy kétlem, hogy bármely mozgókép megjelnítésére alkalmas technológia valaha olyan olcsóvá válna, hogy megérje olcsó (100-200Ft) termékek esetében csomagolásként alkalmazni.
Mint dez írta, már most is a csomagolás teszi ki a termékek árának jelentõs részét, és az olcsó termékek már nehezen viselnek el ennél több költséget. Vagy ha el is viselnék, akkor sem fogja a gyártó beáldozni az elveszített hasznot.
A rikító csomagolás pedig leginkább ezeknél a termékeknél jellemzõ jelenleg is.
(Tehát a csoki nem is volt olyan rossz példa szerintem. Másik esélyes az üdítõ.)
Ahogy megyünk a drágább termékek felé vagy egyre kevésbé számít a csomagolás milyensége, sokkal inkább funkcionális, mintsem figyelemfelkeltõ. Vagy esetleg az elegancia felé megy el, ami viszont nem biztos, hogy jól megfér a mozgóképes reklámmal.
