Hetek óta készül a japán főváros a nagy átállásra. A pontos dátumot nagy plakátok hirdetik. Közeleg az elektronikus jegy- és termékvásárlásra használható úgynevezett Pasmo-kártya bevezetésének időpontja.

A Pasmo egy hitelkártya méretű szürke eszköz, segítségével a világ legnagyobb közlekedési szövetsége jöhet létre, valamint elektronikus fizetőeszközként is alkalmazható. A kártya tulajdonosa az elővárosokkal együtt 30 millió lakosú Tokióban bármilyen tömegközlekedési járműre felszállhat, megveheti a jegyét, de vásárolhat akár üdítőt is egy italautomatából vagy egy újságot, esetleg más termékeket egy áruházban.

Az igazi meglepetés azonban az Auto-Charge funkció, ami lehetővé teszi a szinte korlátlan pénzköltést: amennyiben a kártyán szereplő összeg 2000 jen alá csökken, a rendszer automatikusan 3000 jent jóváír. A havi költőpénz biztonsági okokból legfeljebb 48 000 jen lehet. Minden kártya személyre szabható, például beállítható, hogy amennyiben valaki elveszíti, akkor automatikusan zárolja a rajta tárolt összeget, azzal más ne élhessen vissza. A kártyával bárki tag lehet a Pasmo Klubban és megtekinthető az előző 20 tranzakció is. A 3000 jenből a rendszer automatikusan zárol 500 jent.



Persze fontos figyelni arra, hogy mit vásárol az ember, hiszen minden közlekedési útvonal, a megtett út hosszától függően más összegbe kerül. S nem jó, ha mondjuk pont akkor fogy el a kártyán lévő összeg, amikor egyik helyről a másikba tartunk. Ezenkívül a jegyvásárlási folyamat megmarad, azonban jóval egyszerűbbé válik, szinte észre sem veszi a felhasználó. Az egész rendszer előnye a gyorsaságban, a kényelemben és a rugalmasságban rejlik. Nem kell a pénztárcánk előszedésével bajlódnunk, attól sem kell tartanunk, hogy ellopják a pénzünket. Persze a kényelemnek ára van. A hálózatba 60 közlekedési vállalat rendszerét kötötték be, az új automaták beszerzése, felszerelése egymilliárd euróba került. Ezenkívül minden pályaudvart felvonókkal és mozgólépcsőkkel látnak el.

Az első hasonló kártyát a JR East közlekedési társaság 2001 novemberében vezette be és a Sony Felica-chipjét használta, amit annak 1996-os üzembeállítása óta már több mint 160 millió kártyába és 40 millió mobiltelefonba építettek be. Ilyen RFID-chipet használnak Japánon kívül Hongkongban, Szingapúrban és Bangkokban is. Az adatok akár néhány centiméterről is kiolvashatók alig 0,1 másodperc alatt. "Persze nemcsak ezért fontosak ezek a kártyák, hanem, mert így információk nyerhetők ki a vásárlók szokásaira vonatkozóan" - jelentette ki Duane Sandberg, a Tokióban jelenlévő ausztrál Macquarie Bank kiskereskedelmi elemzője.

"Az elektronikus kártyás fizetés megváltoztathatja az emberek életstílusát, ugyanakkor veszélyeztetheti a bankok pozícióit" - állította viszont Hironari Nozaki, a tokiói NikkoCitigroup elemzője. Megszűnhet a bankok és pénzintézetek eddigi monopóliuma a pénzügyi tranzakciók területén és konkurensekké léphetnek elő a mobil szolgáltatók, a közlekedési vállalatok és az áruházak. Furcsa, de Japánban az elektronikus fizetés elterjedésének legnagyobb ellenzőinek a bankok és a pénzintézetek számítanak.

Persze a változás lassan megy végbe és egyáltalán nem biztos, hogy az emberek hajlandók lesznek lemondani a bankokról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról. Mindenesetre a tokiói lakosokat egyelőre nem érdekli ez a probléma, ők élvezik a helyzetet, hogy egy kártyával vásárolhatnak majd a boltokban, utazhatnak a tömegközlekedési járműveken és biztonságban tudhatják a pénzüket.