Berta Sándor
Kezdődik a karikatúraper Párizsban
A francia fővárosban ma kezdődött a Charlie Hebdo francia szatírikus magazin ellen indított per. A lapot a Franciaországi Iszlám Szervezetek Egyesülése (UOIF) és a Párizsi Nagy Mecsetek nevű szervezet jelentette fel a Mohamed-karikatúrák megjelentetése miatt.
Mint ismeretes, 2005. szeptemberében a dán Jyllands-Posten című újságban jelentek meg először Mohamed-gúnyrajzok, amelyeket aztán átvett számos más újság is. A tizenkét karikatúra óriási tiltakozást váltott ki az arab világban, és az ilyenkor már megszokott zászlóégetés mellett ezúttal egyes követségek is sorra kerültek: Bejrútban a dán konzulátus épületét, a szír fővárosban pedig a dán és norvég nagykövetséget is felgyújtották.
A gúnyrajzokat közlő lapok között volt a Charlie Hebdo is, amit az UOIF és a Párizsi Nagy Mecsetek a vallási hovatartozás megsértésével vádoltak meg. A magazin szerint viszont egy egyszerű középkori perről van szó.
Philippe Val, a Charlie Hebdo vezetője elmondta, hogy a karikatúrák közlésével nem a muszlimokat, hanem a terroristákat akarták támadni. "Amennyiben már nincs meg a jogunk arra, hogy közöljünk a terroristák ideológiájáról szóló szatírát, akkor milyen lehetősége marad az egyszerű polgárnak arra, hogy megvédje magát, ha már nem is nevethet, hogy így kerekedjen felül a félelmein?" - tette fel a kérdést Philippe Val. Az UOIF szerint viszont a magazin viselkedése nem más, mint "medio-lukrativ radikalizmus".
A perben a Charlie Hebdo mellett számos prominens személy fog tanúskodni, köztük van például Francois Hollande, a francia szociáldemokraták pártjának elnöke és Francois Bayrou konzervatív elnökjelölt is. A Liberation nevű tekintélyes francia napilap hétfői kiadásában 50 vezető francia politikus, tudós és médiaszemélyiség által aláírt petíciót jelentetett meg, akik óvtak az öncenzúra megjelenésének elősegítésétől. A Charlie Hebdo volt az egyetlen francia lap, amelyik átvette a dán újság karikatúráit és amely kiegészítette őket a saját gúnyrajzaival. A lap példányszámaiból addig átlagosan 140 000 kelt el, azonban a karikatúrák hatására sikerült 400 000 példányt eladni.
Érdekesség egyébként, hogy a muszlim vallási szervezetek konkrétan csupán három karikatúra megjelentetését kifogásolják, a többi miatt nem emeltek kifogást és nem tettek panaszt sem. Nemcsak Európában váltottak ki komoly vitákat a gúnyrajzok. Szingapúrban tavaly nyáron egy helyi blogoló a saját oldalán Jézust kifigurázó karikatúrákat tett közzé.
Mint ismeretes, 2005. szeptemberében a dán Jyllands-Posten című újságban jelentek meg először Mohamed-gúnyrajzok, amelyeket aztán átvett számos más újság is. A tizenkét karikatúra óriási tiltakozást váltott ki az arab világban, és az ilyenkor már megszokott zászlóégetés mellett ezúttal egyes követségek is sorra kerültek: Bejrútban a dán konzulátus épületét, a szír fővárosban pedig a dán és norvég nagykövetséget is felgyújtották.
A gúnyrajzokat közlő lapok között volt a Charlie Hebdo is, amit az UOIF és a Párizsi Nagy Mecsetek a vallási hovatartozás megsértésével vádoltak meg. A magazin szerint viszont egy egyszerű középkori perről van szó.
Philippe Val, a Charlie Hebdo vezetője elmondta, hogy a karikatúrák közlésével nem a muszlimokat, hanem a terroristákat akarták támadni. "Amennyiben már nincs meg a jogunk arra, hogy közöljünk a terroristák ideológiájáról szóló szatírát, akkor milyen lehetősége marad az egyszerű polgárnak arra, hogy megvédje magát, ha már nem is nevethet, hogy így kerekedjen felül a félelmein?" - tette fel a kérdést Philippe Val. Az UOIF szerint viszont a magazin viselkedése nem más, mint "medio-lukrativ radikalizmus".
A perben a Charlie Hebdo mellett számos prominens személy fog tanúskodni, köztük van például Francois Hollande, a francia szociáldemokraták pártjának elnöke és Francois Bayrou konzervatív elnökjelölt is. A Liberation nevű tekintélyes francia napilap hétfői kiadásában 50 vezető francia politikus, tudós és médiaszemélyiség által aláírt petíciót jelentetett meg, akik óvtak az öncenzúra megjelenésének elősegítésétől. A Charlie Hebdo volt az egyetlen francia lap, amelyik átvette a dán újság karikatúráit és amely kiegészítette őket a saját gúnyrajzaival. A lap példányszámaiból addig átlagosan 140 000 kelt el, azonban a karikatúrák hatására sikerült 400 000 példányt eladni.
Érdekesség egyébként, hogy a muszlim vallási szervezetek konkrétan csupán három karikatúra megjelentetését kifogásolják, a többi miatt nem emeltek kifogást és nem tettek panaszt sem. Nemcsak Európában váltottak ki komoly vitákat a gúnyrajzok. Szingapúrban tavaly nyáron egy helyi blogoló a saját oldalán Jézust kifigurázó karikatúrákat tett közzé.
