SG.hu
Milyen lesz a média helyzete 2007-ben?
Középpontban a nyomtatott sajtó, a közösségi oldalak és a felhasználói tartalmak. 2007 média jövőképe a Deloitte szerint.
Seres Béla a Deloitte pénzügyi és vezetési tanácsadó üzletágainak vezetője kiemelte, hogy a jelentés prognosztizálja a nyomtatott sajtó térnyerését, továbbá az internetes közösségi oldalak egy nagyobb, jövedelmezőbb piacra való belépésének lehetőségét a "privát" tárhelyek értékesítésével. "A médiaszektor számára 2007-ben Kína nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, de azt is látnunk kell, hogy ez egy különleges piac, ahol a sikerhez minden valószínűség szerint elengedhetetlen a precizitás és a türelem: csak a hosszú távú stratégiai megközelítés kecsegtet sikerrel." - tette hozzá Seres.
A cég szerint 2007-ben soha nem látott méreteket ölthet a felhasználók által létrehozott tartalom térhódítása, amely tartalom egyre inkább kiegészíti az intézményes média által szolgáltatott tartalmakat . A blogok, a civil újságírók és amatőr filmesek úgy élnek a köztudatban, mint akik veszélyt jelentenek a kiadókra, a hivatásos publicistákra és az intézményesült médiabirodalmakra. Ugyanakkor az elkövetkező években sem várható, hogy egy profi videokamera, személyi számítógép vagy mobiltelefon birtoklása kivételes tehetséggel ruházná fel tulajdonosát. Ellenkezőleg: egyes felhasználók által létrehozott tartalmak inkább erősítik, mintsem fenyegetik a professzionális médiaipart. A médiavállalatoknak pedig rá kell ébredniük, hogy a felhasználók által létrehozott tartalmat szolgáltató online csatornák nem csupán a promóció új és hasznos eszközei, hanem az új tehetségek felkutatásának egyedülálló fórumai is lehetnek.
A reklámok - a televíziós szektor egyik legfontosabb árbevételi forrásának - radikális térvesztése felértékeli a televíziózásban való nézői részvétel szerepét. 2007-ben a részvétel legfontosabb formái (szavazás, vetélkedők és vásárlás) - amelyek mindegyike arra épül, hogy a TV program valamilyen cselekvésre próbálja ösztönözni a nézőket - valószínűleg egyre több bevételt generál.
2007-ben valószínűleg Kína lesz a média szektor legnagyobb csalódása. Az 1,3 milliárd lakos hatalmas potenciált jelent, ugyanakkor 2007-ben valószínűleg reménytelenül nehéz lesz bejutni erre a hatalmas piacra, mivel a kínai polgároknak csak elhanyagolható része rendelkezik olyan jövedelemmel, amely lehetővé teszi, hogy a fejlett országok polgáraihoz hasonló médiaszolgáltatást vegyen igénybe. A kínai piacot megcélzó médiavállalatoknak reálisan kell felmérniük a 2007-es lehetőségeket.
2007 során a nyomtatott média rá kell, hogy ébredjen, hogy a papír és a pixelek nem feltétlenül zárják ki egymást, sokkal inkább alkalmasak az együttélésre. Várhatóan a digitális és a tényleges kiadói tevékenység is sikeres lesz 2007-ben. Az internetes hirdetési piac összességében akár a 20 milliárd USD forgalmat is elérheti. Ugyanakkor hozzávetőleg 439 millió ember továbbra is minden nap meg fogja venni a napilapokat.
A papír- és a pixel-alapú újságírás egyaránt nyereséges lehet, ha a kiadók a hagyományos formátumokat folyamatosan átalakítják, új termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek ki, amelyek kihasználják az adott médium egyedi tulajdonságait. Előfordulhat, hogy a csak online kiadók áttérnek a papírra is a nyereségesség növelése érdekében. Egyes blogok például magasabb árbevételt hozhatnak hagyományos könyvként, mint eredeti online formájukban.
2007-ben teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy szükség van olyan mérési módszerekre, amelyek lehetővé teszik a hagyományos és az új média teljesítményének érdemi összehasonlítását. Az eltérő mérési módszerek miatt ugyanis az új média teljesítményét túl-, és így a hagyományos média tényleges hatását alulbecsüljük. Például, a közösségi hálózatok egyedi felhasználói vagy letöltései számának a TV állomások nézettségi adataival való összehasonlítása irreálisan rózsaszínű képet festhet az előbbiről. A régi, valamint az új médiatípusok relatív teljesítményét valósan bemutató, kiegyensúlyozott összehasonlító statisztikák garantálják a befektetői elvárások megfelelő kezelését, a hirdetői költségvetések ésszerű allokációját és a felvásárlások reális árazását.
Az emberek hajlandósága arra, hogy pénzt fizessenek a tartalomért, országról-országra és időről-időre is változik. 2007-ben a médiavállalatok előtt álló legfőbb kihívás, hogy vajon képesek lesznek-e ráérezni arra hogyan változik a közvélemény értékítélete az egyes piacokon, sőt akár azokon belül az egyes szegmensekben. Ez a képlékenység ugyanakkor előnyökkel is járhat: ha az egyik piacon csökken egy bizonyos formátum ára, akkor azt valószínűleg ellensúlyozni fogja egy másik áremelkedése. Emiatt az év során sok kísérletezésre számíthatunk, például az eddig ingyenesen sugárzott TV programok megjelenhetnek az Interneten pénzért letölthető formátumban.
A közösségi hálózatok 2006-ban jelentős sikert értek el a felhasználók toborzása terén. 2007-ben a legnagyobb kihívás az lesz, hogy hogyan váltsák pénzre ezt a hatalmas felhasználószámot. Ezek a hálózatok mindenkinek ingyen biztosítanak "15 megabájtnyi hírnevet". Egyik bevételi forrásuk lehet a "privát" tárhely értékesítése. A büszke szülők örömmel küldözgetik el gyermekeik fényképét családtagoknak és barátoknak az interneten keresztül, és barátok is szívesen osztják meg esküvői videofelvételeiket egymással, ideértve a szórakoztató, de esetleg kompromittáló momentumokat. Ugyanakkor mindenki nyugodtabb, ha saját maga döntheti el, hogy ki nézheti meg ezeket a képeket. Ezért elképzelhető, hogy fizetni is hajlandóak azért, hogy csak az általuk megszabott kör láthassa ezeket a pillanatokat.
Filmek igény szerint
2007-ben jelentősen emelkedik az olyan filmek száma, amelyek egyszerre jelennek meg DVD lemezen az üzletekben, és VOD-ként az interneten. A VOD ("Video on Demand") vonzereje abban áll, hogy általa kihasználható a 21. századi fogyasztó azon vágya, hogy azonnal hozzájusson a megrendelt termékhez. Ugyanakkor a VOD által megszólított piaci szegmens várhatóan változatlanul szűk marad. Míg az előrejelzések szerint 2007 elejére közel 300 millió fogyasztó fog szélessávú Internet hozzáféréssel rendelkezni, de csak kevesebb, mint öt százalék lesz elég gyors, hogy támogassa a jó minőségű VOD-t.
Ennek megfelelően a médiavállalatok nem tekinthetik csodaszernek ezt az eszközt, egyelőre leginkább csak az egyre növekvő piacra jutási lehetőségek egyik eszközének. Létfontosságú lehet a megkülönböztetés, mivel a VOD-nak már bevett és olcsó alternatívákkal kell versengenie, pl. a postai úton történő kölcsönzéssel. A sikerfilmek azonnali megnézésére vágyó legtöbb DSL előfizető a legegyszerűbben a helyi videókölcsönzőbe való sétával elégítheti ki ezt az igényét.
A virtuális világok veszélyei
A virtuális világokban létrejövő tranzakciók valós világban mérhető értéke valószínűleg emelkedik 2007 folyamán. A Second Life virtuális világ összesített 2007-es GDP-je megközelíti a 700 millió dollárt. Valamely virtuális világ tagjai készpénzt vehetnek föl a virtuális bankszámlájukról a valódi készpénzkiadó automatákból. Egy maroknyi magánszemély várhatóan jól meg fog élni a virtuális világokból, ugyanakkor a nagy többség, különösen a fejlett országok lakói számára továbbra sem jelent majd többet egy újabb kikapcsolódási lehetőségnél. Amennyiben a virtuális világok gazdasága havonta 10 százalékkal növekedne, 2007 végére az egy főre eső GDP még mindig évi 700 USD alatt maradna.
A játékiparnak tisztáznia kell, hogy pontosan mekkora az ilyen fantasy játékokkal elérhető piac mérete. Minden bizonnyal korlátozott az olyan személyek száma, akik szeretnének, és tudnak is havi 50 órát és 15 dollárt, éves szinten mintegy 500 dollárt fordítani az alternatív életükre. Ezek többsége valószínűleg már most az ügyfelek között található. Ezen kívül a kormányoknak is oda kell figyelniük minden olyan kísérletre, amely illegális tevékenységre próbálja felhasználni a virtuális gazdaságok mechanizmusait. A pénzmosók új módszert találhatnak jogellenes tevékenységeikhez, például a digitális műtárgyak kereskedelmében vagy a virtuális valutákban.
Seres Béla a Deloitte pénzügyi és vezetési tanácsadó üzletágainak vezetője kiemelte, hogy a jelentés prognosztizálja a nyomtatott sajtó térnyerését, továbbá az internetes közösségi oldalak egy nagyobb, jövedelmezőbb piacra való belépésének lehetőségét a "privát" tárhelyek értékesítésével. "A médiaszektor számára 2007-ben Kína nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, de azt is látnunk kell, hogy ez egy különleges piac, ahol a sikerhez minden valószínűség szerint elengedhetetlen a precizitás és a türelem: csak a hosszú távú stratégiai megközelítés kecsegtet sikerrel." - tette hozzá Seres.
A cég szerint 2007-ben soha nem látott méreteket ölthet a felhasználók által létrehozott tartalom térhódítása, amely tartalom egyre inkább kiegészíti az intézményes média által szolgáltatott tartalmakat . A blogok, a civil újságírók és amatőr filmesek úgy élnek a köztudatban, mint akik veszélyt jelentenek a kiadókra, a hivatásos publicistákra és az intézményesült médiabirodalmakra. Ugyanakkor az elkövetkező években sem várható, hogy egy profi videokamera, személyi számítógép vagy mobiltelefon birtoklása kivételes tehetséggel ruházná fel tulajdonosát. Ellenkezőleg: egyes felhasználók által létrehozott tartalmak inkább erősítik, mintsem fenyegetik a professzionális médiaipart. A médiavállalatoknak pedig rá kell ébredniük, hogy a felhasználók által létrehozott tartalmat szolgáltató online csatornák nem csupán a promóció új és hasznos eszközei, hanem az új tehetségek felkutatásának egyedülálló fórumai is lehetnek.
A reklámok - a televíziós szektor egyik legfontosabb árbevételi forrásának - radikális térvesztése felértékeli a televíziózásban való nézői részvétel szerepét. 2007-ben a részvétel legfontosabb formái (szavazás, vetélkedők és vásárlás) - amelyek mindegyike arra épül, hogy a TV program valamilyen cselekvésre próbálja ösztönözni a nézőket - valószínűleg egyre több bevételt generál.
2007-ben valószínűleg Kína lesz a média szektor legnagyobb csalódása. Az 1,3 milliárd lakos hatalmas potenciált jelent, ugyanakkor 2007-ben valószínűleg reménytelenül nehéz lesz bejutni erre a hatalmas piacra, mivel a kínai polgároknak csak elhanyagolható része rendelkezik olyan jövedelemmel, amely lehetővé teszi, hogy a fejlett országok polgáraihoz hasonló médiaszolgáltatást vegyen igénybe. A kínai piacot megcélzó médiavállalatoknak reálisan kell felmérniük a 2007-es lehetőségeket.
2007 során a nyomtatott média rá kell, hogy ébredjen, hogy a papír és a pixelek nem feltétlenül zárják ki egymást, sokkal inkább alkalmasak az együttélésre. Várhatóan a digitális és a tényleges kiadói tevékenység is sikeres lesz 2007-ben. Az internetes hirdetési piac összességében akár a 20 milliárd USD forgalmat is elérheti. Ugyanakkor hozzávetőleg 439 millió ember továbbra is minden nap meg fogja venni a napilapokat.
A papír- és a pixel-alapú újságírás egyaránt nyereséges lehet, ha a kiadók a hagyományos formátumokat folyamatosan átalakítják, új termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek ki, amelyek kihasználják az adott médium egyedi tulajdonságait. Előfordulhat, hogy a csak online kiadók áttérnek a papírra is a nyereségesség növelése érdekében. Egyes blogok például magasabb árbevételt hozhatnak hagyományos könyvként, mint eredeti online formájukban.
2007-ben teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy szükség van olyan mérési módszerekre, amelyek lehetővé teszik a hagyományos és az új média teljesítményének érdemi összehasonlítását. Az eltérő mérési módszerek miatt ugyanis az új média teljesítményét túl-, és így a hagyományos média tényleges hatását alulbecsüljük. Például, a közösségi hálózatok egyedi felhasználói vagy letöltései számának a TV állomások nézettségi adataival való összehasonlítása irreálisan rózsaszínű képet festhet az előbbiről. A régi, valamint az új médiatípusok relatív teljesítményét valósan bemutató, kiegyensúlyozott összehasonlító statisztikák garantálják a befektetői elvárások megfelelő kezelését, a hirdetői költségvetések ésszerű allokációját és a felvásárlások reális árazását.
Az emberek hajlandósága arra, hogy pénzt fizessenek a tartalomért, országról-országra és időről-időre is változik. 2007-ben a médiavállalatok előtt álló legfőbb kihívás, hogy vajon képesek lesznek-e ráérezni arra hogyan változik a közvélemény értékítélete az egyes piacokon, sőt akár azokon belül az egyes szegmensekben. Ez a képlékenység ugyanakkor előnyökkel is járhat: ha az egyik piacon csökken egy bizonyos formátum ára, akkor azt valószínűleg ellensúlyozni fogja egy másik áremelkedése. Emiatt az év során sok kísérletezésre számíthatunk, például az eddig ingyenesen sugárzott TV programok megjelenhetnek az Interneten pénzért letölthető formátumban.
A közösségi hálózatok 2006-ban jelentős sikert értek el a felhasználók toborzása terén. 2007-ben a legnagyobb kihívás az lesz, hogy hogyan váltsák pénzre ezt a hatalmas felhasználószámot. Ezek a hálózatok mindenkinek ingyen biztosítanak "15 megabájtnyi hírnevet". Egyik bevételi forrásuk lehet a "privát" tárhely értékesítése. A büszke szülők örömmel küldözgetik el gyermekeik fényképét családtagoknak és barátoknak az interneten keresztül, és barátok is szívesen osztják meg esküvői videofelvételeiket egymással, ideértve a szórakoztató, de esetleg kompromittáló momentumokat. Ugyanakkor mindenki nyugodtabb, ha saját maga döntheti el, hogy ki nézheti meg ezeket a képeket. Ezért elképzelhető, hogy fizetni is hajlandóak azért, hogy csak az általuk megszabott kör láthassa ezeket a pillanatokat.
Filmek igény szerint
2007-ben jelentősen emelkedik az olyan filmek száma, amelyek egyszerre jelennek meg DVD lemezen az üzletekben, és VOD-ként az interneten. A VOD ("Video on Demand") vonzereje abban áll, hogy általa kihasználható a 21. századi fogyasztó azon vágya, hogy azonnal hozzájusson a megrendelt termékhez. Ugyanakkor a VOD által megszólított piaci szegmens várhatóan változatlanul szűk marad. Míg az előrejelzések szerint 2007 elejére közel 300 millió fogyasztó fog szélessávú Internet hozzáféréssel rendelkezni, de csak kevesebb, mint öt százalék lesz elég gyors, hogy támogassa a jó minőségű VOD-t.
Ennek megfelelően a médiavállalatok nem tekinthetik csodaszernek ezt az eszközt, egyelőre leginkább csak az egyre növekvő piacra jutási lehetőségek egyik eszközének. Létfontosságú lehet a megkülönböztetés, mivel a VOD-nak már bevett és olcsó alternatívákkal kell versengenie, pl. a postai úton történő kölcsönzéssel. A sikerfilmek azonnali megnézésére vágyó legtöbb DSL előfizető a legegyszerűbben a helyi videókölcsönzőbe való sétával elégítheti ki ezt az igényét.
A virtuális világok veszélyei
A virtuális világokban létrejövő tranzakciók valós világban mérhető értéke valószínűleg emelkedik 2007 folyamán. A Second Life virtuális világ összesített 2007-es GDP-je megközelíti a 700 millió dollárt. Valamely virtuális világ tagjai készpénzt vehetnek föl a virtuális bankszámlájukról a valódi készpénzkiadó automatákból. Egy maroknyi magánszemély várhatóan jól meg fog élni a virtuális világokból, ugyanakkor a nagy többség, különösen a fejlett országok lakói számára továbbra sem jelent majd többet egy újabb kikapcsolódási lehetőségnél. Amennyiben a virtuális világok gazdasága havonta 10 százalékkal növekedne, 2007 végére az egy főre eső GDP még mindig évi 700 USD alatt maradna.
A játékiparnak tisztáznia kell, hogy pontosan mekkora az ilyen fantasy játékokkal elérhető piac mérete. Minden bizonnyal korlátozott az olyan személyek száma, akik szeretnének, és tudnak is havi 50 órát és 15 dollárt, éves szinten mintegy 500 dollárt fordítani az alternatív életükre. Ezek többsége valószínűleg már most az ügyfelek között található. Ezen kívül a kormányoknak is oda kell figyelniük minden olyan kísérletre, amely illegális tevékenységre próbálja felhasználni a virtuális gazdaságok mechanizmusait. A pénzmosók új módszert találhatnak jogellenes tevékenységeikhez, például a digitális műtárgyak kereskedelmében vagy a virtuális valutákban.