Gyurkity Péter
Szakértők globális biometrikus hivatal felállításását sürgetik
A brit fővárosban megrendezett Biometrics 2005 elnevezésű konferencián a szakemberek egy globális központ felállítása mellett foglaltak állást, amely biztosítaná az országok közötti együttműködést és az eljárások egységességét.
A ZDNet tudósítása szerint a Biometrics 2005-ön többek között Julian Ashbourn, az International Biometric Foundation elnöke szólalt fel a közös hivatal létrehozása érdekében, amely szerinte biztosítaná a különböző eljárások közötti összhangot. Ez elsősorban a sokat utazók, turisták számára lenne kedvező és kényelmesebb, hiszen a sok eltérő megoldás helyett egy nagyjából egységes procedúrát kellene megismerniük.
"Mennyire egységesek az egyes országok adatkezelési irányelvei? Pontosan milyen információkat osztanak meg a kormányzatok, kivel, és milyen módon? Mindenképpen szükségünk van egy közös hivatalra, amely felügyelné ezen kérdéseket" - hangsúlyozta Ashbourn. Az alapítvány már jó ideje foglalkozik a témával: márciusban szintén az egységesség jelentőségére hívták fel a figyelmet, míg maga Ahsbourn két évvel ezelőtt megjelent könyvében részleteiben is kitért a problémákra.
Az általuk kívánt globális ügynökség többek között felügyelné az eljárások implementálását, az országok közötti információmegosztás módját, és lehetőségeihez mérten gondoskodna arról, hogy az ellenőrzésen fennakadó utazóknak nagyjából egységes bánásmódban legyen részük. A kezdeményezéssel a konferencián jelen lévő amerikai küldött, Robert Mocny is egyetértett, aki szerint erre rövid időn belül nagy szükség lesz, amint az EU és egyéb országok is szolgálatba állítják saját ellenőrzési technikáikat.
A brit rendőrség eközben azt reméli, hogy saját céljaira fordíthatja az új azonosító technológiákat, és jelentős mértékben növelheti eredményességét. Az IT fejlesztéseket végző PITO (Police IT Organisation) máris felvázolta terveit, miszerint a meglévő, valamint a rövidesen szolgálatba lépő technológiák együttesét felhasználva igyekeznek előrelépni az azonosítás terén. Jelenleg az IDENT1 (National Biometric Identification System) rendszert használják, amely a központi adatbázisban több mint 6 millió egyén ujjlenyomatát tartalmazza, ami az Egyesült Királyság férfi lakosságának 19 százaléka. Ezt egészíti majd ki az arcfelismerő eljárás, ami segíthet megelőzni a jelenlegi problémákat. A bíróságon megjelenő, a börtönbe küldött, valamint a szabaduló személyek azonosításában ugyanis még mindig előfordulnak sajnálatos melléfogások.
A hazai rendőrség szintén eredményei javulását várja a biometrikus azonosító technológiáktól, igaz, az anyagaik hiánya miatt ez jóval lassabban mehet majd végbe. Legutóbb Borsodban helyeztek üzembe vadonatúj ujj- és tenyérnyomat-azonosító rendszert, amely a BM Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben működő rendszerhez kapcsolódik. A rendszer lényege, hogy a daktiloszkópiai nyilvántartásba küldött ujjnyomatok, tenyérnyomatok képeit automatikusan digitalizálja, tárolja, továbbá automatikusan összehasonlítja az ujjnyomat-szakértő által bekódolt ujjnyom-tenyérnyom-képekkel. Mindezt a műveletet percek alatt végzi el bármely nagyságú adatbázis esetén.
A ZDNet tudósítása szerint a Biometrics 2005-ön többek között Julian Ashbourn, az International Biometric Foundation elnöke szólalt fel a közös hivatal létrehozása érdekében, amely szerinte biztosítaná a különböző eljárások közötti összhangot. Ez elsősorban a sokat utazók, turisták számára lenne kedvező és kényelmesebb, hiszen a sok eltérő megoldás helyett egy nagyjából egységes procedúrát kellene megismerniük.
"Mennyire egységesek az egyes országok adatkezelési irányelvei? Pontosan milyen információkat osztanak meg a kormányzatok, kivel, és milyen módon? Mindenképpen szükségünk van egy közös hivatalra, amely felügyelné ezen kérdéseket" - hangsúlyozta Ashbourn. Az alapítvány már jó ideje foglalkozik a témával: márciusban szintén az egységesség jelentőségére hívták fel a figyelmet, míg maga Ahsbourn két évvel ezelőtt megjelent könyvében részleteiben is kitért a problémákra.
Az általuk kívánt globális ügynökség többek között felügyelné az eljárások implementálását, az országok közötti információmegosztás módját, és lehetőségeihez mérten gondoskodna arról, hogy az ellenőrzésen fennakadó utazóknak nagyjából egységes bánásmódban legyen részük. A kezdeményezéssel a konferencián jelen lévő amerikai küldött, Robert Mocny is egyetértett, aki szerint erre rövid időn belül nagy szükség lesz, amint az EU és egyéb országok is szolgálatba állítják saját ellenőrzési technikáikat.
A brit rendőrség eközben azt reméli, hogy saját céljaira fordíthatja az új azonosító technológiákat, és jelentős mértékben növelheti eredményességét. Az IT fejlesztéseket végző PITO (Police IT Organisation) máris felvázolta terveit, miszerint a meglévő, valamint a rövidesen szolgálatba lépő technológiák együttesét felhasználva igyekeznek előrelépni az azonosítás terén. Jelenleg az IDENT1 (National Biometric Identification System) rendszert használják, amely a központi adatbázisban több mint 6 millió egyén ujjlenyomatát tartalmazza, ami az Egyesült Királyság férfi lakosságának 19 százaléka. Ezt egészíti majd ki az arcfelismerő eljárás, ami segíthet megelőzni a jelenlegi problémákat. A bíróságon megjelenő, a börtönbe küldött, valamint a szabaduló személyek azonosításában ugyanis még mindig előfordulnak sajnálatos melléfogások.
A hazai rendőrség szintén eredményei javulását várja a biometrikus azonosító technológiáktól, igaz, az anyagaik hiánya miatt ez jóval lassabban mehet majd végbe. Legutóbb Borsodban helyeztek üzembe vadonatúj ujj- és tenyérnyomat-azonosító rendszert, amely a BM Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben működő rendszerhez kapcsolódik. A rendszer lényege, hogy a daktiloszkópiai nyilvántartásba küldött ujjnyomatok, tenyérnyomatok képeit automatikusan digitalizálja, tárolja, továbbá automatikusan összehasonlítja az ujjnyomat-szakértő által bekódolt ujjnyom-tenyérnyom-képekkel. Mindezt a műveletet percek alatt végzi el bármely nagyságú adatbázis esetén.
