Berta Sándor
Összefonódik a biometria és a számítástechnika
A Biosig 2005 konferencián bemutatott újdonságok láttán kijelenthetjük, hogy lassan megvalósul a két terület összefonódása, amelyet már tíz évvel korábban megjósoltak.
Az Unisys tíz éve egy tanulmányt tett közzé, amelyben arról volt szó, hogy hőkamerák segítségével könnyedén és sikeresen azonosíthatók lesznek például egy bankautomata előtt sorban álló emberek. A módszer még akár az egypetéjű ikrek között is képes volt különbséget tenni. Azóta ez a megoldás a feledés homályába merült, ám a németországi Darmstadtban megrendezett Biosig 2005 nevű konferencián ehhez hasonló érdekes megoldásokról is hallhattak a látogatók.
Ezek közé tartozik Roland Sassen, az emslandi székhelyű Thinsia cég képviselője által ismeretett, a szív EKG-értékeiből kiolvasott szívhang alapján működő személyi azonosító módszer. A Thinsia az erre épülő chipméretű EKG-szkennert a következő évben fogja kifejleszteni és ez alkalmas lesz személyazonosításra is.
Stephan Völkeining, a Bayer Innovation képviseletében az úgynevezett Phenostor-rendszert mutatta be, amely az adatokat polimereken tárolja. A polimerrétegen belül a bitek egy lyukmaszkra kerülnek, majd két lézer hologramként égeti ki őket. Ezzel a módszerrel egy műanyag kártyán több gigabyte mennyiségű adatot lehet tárolni. Ezek a kártyák elsősorban nagy felbontású digitális fotók tárolására használhatók fel.
Az adatot a fényérzékeny molekulák elrendezésével tárolják
Az adathalmaz egy második lézer hatására alkot hologramot
Szintén érdekes megoldás a belsőfület vizsgáló biometriás azonosítóeszköz, amelyet Gary Garcia és Michiel van der Veen, a Philips Research kutatólaboratóriumának munkatársai fejlesztettek ki. Az eszköz alapjául szolgáló technika a belsőfül akusztikus vizsgálatára épül. A készülék személyazonosító képessége közel olyan hatékony, mint az ujjlenyomat-azonosítási eljárásé. Az azonosítóchip beépíthető mikrofonokba, fejhallgatókba, mobiltelefonokba és mp3-lejátszókba egyaránt. A technika ötvözhető a digitálisjog-kezelési (DRM) rendszerekkel. Amennyiben például egy ilyen készüléket egy mp3-lejátszóba építenek, akkor az képes lesz a felhasználó azonosítására és csak abban az esetben fogja lejátszani a zeneszámokat vagy a zenei albumot, ha sikeresen azonosította a tulajdonost.
Ezt az eljárást már a gyakorlatban is megvalósították: a rendezvényen bemutattak egy intelligens házi szórakoztató rendszert, amely a jelenlegi megoldásokhoz hasonlóan tárolja el a zeneszámokat és a videókat, de csak a megfelelő azonosítás esetén hajlandó lejátszani azokat. A rendszer legfőbb újdonsága, hogy az eltárolt anyagokat az egyes felhasználókhoz rendelhetjük, így például a zenei anyagok esetén nem hallgathatunk bele egymás zeneszámaiba.
Az Unisys tíz éve egy tanulmányt tett közzé, amelyben arról volt szó, hogy hőkamerák segítségével könnyedén és sikeresen azonosíthatók lesznek például egy bankautomata előtt sorban álló emberek. A módszer még akár az egypetéjű ikrek között is képes volt különbséget tenni. Azóta ez a megoldás a feledés homályába merült, ám a németországi Darmstadtban megrendezett Biosig 2005 nevű konferencián ehhez hasonló érdekes megoldásokról is hallhattak a látogatók.
Ezek közé tartozik Roland Sassen, az emslandi székhelyű Thinsia cég képviselője által ismeretett, a szív EKG-értékeiből kiolvasott szívhang alapján működő személyi azonosító módszer. A Thinsia az erre épülő chipméretű EKG-szkennert a következő évben fogja kifejleszteni és ez alkalmas lesz személyazonosításra is.
Stephan Völkeining, a Bayer Innovation képviseletében az úgynevezett Phenostor-rendszert mutatta be, amely az adatokat polimereken tárolja. A polimerrétegen belül a bitek egy lyukmaszkra kerülnek, majd két lézer hologramként égeti ki őket. Ezzel a módszerrel egy műanyag kártyán több gigabyte mennyiségű adatot lehet tárolni. Ezek a kártyák elsősorban nagy felbontású digitális fotók tárolására használhatók fel.
Az adatot a fényérzékeny molekulák elrendezésével tárolják
Az adathalmaz egy második lézer hatására alkot hologramot
Szintén érdekes megoldás a belsőfület vizsgáló biometriás azonosítóeszköz, amelyet Gary Garcia és Michiel van der Veen, a Philips Research kutatólaboratóriumának munkatársai fejlesztettek ki. Az eszköz alapjául szolgáló technika a belsőfül akusztikus vizsgálatára épül. A készülék személyazonosító képessége közel olyan hatékony, mint az ujjlenyomat-azonosítási eljárásé. Az azonosítóchip beépíthető mikrofonokba, fejhallgatókba, mobiltelefonokba és mp3-lejátszókba egyaránt. A technika ötvözhető a digitálisjog-kezelési (DRM) rendszerekkel. Amennyiben például egy ilyen készüléket egy mp3-lejátszóba építenek, akkor az képes lesz a felhasználó azonosítására és csak abban az esetben fogja lejátszani a zeneszámokat vagy a zenei albumot, ha sikeresen azonosította a tulajdonost.
Ezt az eljárást már a gyakorlatban is megvalósították: a rendezvényen bemutattak egy intelligens házi szórakoztató rendszert, amely a jelenlegi megoldásokhoz hasonlóan tárolja el a zeneszámokat és a videókat, de csak a megfelelő azonosítás esetén hajlandó lejátszani azokat. A rendszer legfőbb újdonsága, hogy az eltárolt anyagokat az egyes felhasználókhoz rendelhetjük, így például a zenei anyagok esetén nem hallgathatunk bele egymás zeneszámaiba.
