Berta Sándor
Európai bizottsági jövőkép 2015-ről
Az autó az ujjlenyomatunk leolvasása után elindul, a sörözőbe egy íriszvizsgálat után beléphetünk, az autóbuszban jegylyukasztás helyett elég beszkenneltetnünk a készülékkel az arcunkat. Az európai szakértők szerint ilyen lehet, lesz (?) az élet 2015-ben az Európai Unióban. Szép, új világ?
Az Európai Bizottság megbízásából készített 166 oldalas beszámolóból kiderül, hogy a szakemberek nagy jövőt jósolnak az EU-ban a biometriai adatok felhasználásának. A dokumentum szerint a biometriai azonosítást fel lehet majd használni számos területen, köztük például az egészségügyben, a munkahelyeken vagy a határőrizeti munkában. Ezenkívül így lehetne biztosítani, hogy veszélyes anyagokhoz (vegyszerek stb.) ne férhessenek hozzá a gyerekek, miként az is szabályozhatóvá válna, hogy egy adott számítógépes játékkal mely korosztályok tagjai játszhatnak. Az európai uniós szakértők szerint használatával visszaszorítható lenne az ipari kémkedés is.
Azt ugyanakkor a szakemberek is elismerik, hogy az emberekben nagy a félelem a biometria iránt, ami arra vezethető vissza, hogy korlátozva érzik a szabadságukat, illetve félnek személyes adataik illetéktelen kezekbe való kerülésétől vagy azokkal való visszaélésektől. Ezért szerintük a legcélszerűbb az lenne, ha például a gyerekeket - játékos formában - már most el kezdenék hozzászoktatni a biometriás azonosítókhoz. Ezenkívül fontos az is, hogy a hatóságok minden biztonsági kockázatot kiküszöböljenek és a biometriai azonosítók tényleg csak arra legyenek felhasználhatók, amire eredetileg tervezték őket.
Magát a dokumentumot egyébként a készítői úgy jellemzik, mint egy olyan anyag a politikusok számára, amelyből következtetni lehet a biometriai azonosítók használatának lehetséges társadalmi hatásaira.
A biometriai chipek alkalmazásának ráadásul gazdasági okai is volnának, hiszen így például egy áruház azonosítani tudná a vásárlóit és megismerhetné vásárlási szokásaikat. Ezáltal még több árut lehetne eladni és nem rendelnének olyan termékeket a cégek, amelyekről tudják, hogy a nyakukon maradnak. A dokumentum kitér arra is, hogy az arcazonosítás eddig nem vált be, az ujjlenyomat-azonosító rendszerek nem kompatibilisek egymással, míg az íriszazonosítással kapcsolatban minden szükséges szabadalom az Iridian nevű cég birtokában van.
A szakértők szerint az a legfontosabb, hogy amikor egy vállalat vagy hivatal felszerel egy biometriai azonosító rendszert, akkor pontosan tájékoztassa erről az embereket, ne hagyja őket kétségek között, nyújtson adatvédelmi garanciákat. Szintén fontos az is, hogy senki se higgye: a biometriai azonosítás kijátszhatatlan. A szakemberek szerint ugyanakkor a politikusoknak majd arra is figyelniük kell, hogy nem lehet az ilyen rendszereket rákényszeríteni az emberekre, inkább rá kell világítani a biometriai azonosításban rejlő előnyökre és a visszaéléseknek még a lehetőségét is ki kell zárni.
Az Európai Bizottság megbízásából készített 166 oldalas beszámolóból kiderül, hogy a szakemberek nagy jövőt jósolnak az EU-ban a biometriai adatok felhasználásának. A dokumentum szerint a biometriai azonosítást fel lehet majd használni számos területen, köztük például az egészségügyben, a munkahelyeken vagy a határőrizeti munkában. Ezenkívül így lehetne biztosítani, hogy veszélyes anyagokhoz (vegyszerek stb.) ne férhessenek hozzá a gyerekek, miként az is szabályozhatóvá válna, hogy egy adott számítógépes játékkal mely korosztályok tagjai játszhatnak. Az európai uniós szakértők szerint használatával visszaszorítható lenne az ipari kémkedés is.
Magát a dokumentumot egyébként a készítői úgy jellemzik, mint egy olyan anyag a politikusok számára, amelyből következtetni lehet a biometriai azonosítók használatának lehetséges társadalmi hatásaira.A biometriai chipek alkalmazásának ráadásul gazdasági okai is volnának, hiszen így például egy áruház azonosítani tudná a vásárlóit és megismerhetné vásárlási szokásaikat. Ezáltal még több árut lehetne eladni és nem rendelnének olyan termékeket a cégek, amelyekről tudják, hogy a nyakukon maradnak. A dokumentum kitér arra is, hogy az arcazonosítás eddig nem vált be, az ujjlenyomat-azonosító rendszerek nem kompatibilisek egymással, míg az íriszazonosítással kapcsolatban minden szükséges szabadalom az Iridian nevű cég birtokában van.
A szakértők szerint az a legfontosabb, hogy amikor egy vállalat vagy hivatal felszerel egy biometriai azonosító rendszert, akkor pontosan tájékoztassa erről az embereket, ne hagyja őket kétségek között, nyújtson adatvédelmi garanciákat. Szintén fontos az is, hogy senki se higgye: a biometriai azonosítás kijátszhatatlan. A szakemberek szerint ugyanakkor a politikusoknak majd arra is figyelniük kell, hogy nem lehet az ilyen rendszereket rákényszeríteni az emberekre, inkább rá kell világítani a biometriai azonosításban rejlő előnyökre és a visszaéléseknek még a lehetőségét is ki kell zárni.
