Gyurkity Péter
Csökkentené a bootolási időt az Intel
A processzorgyártó saját flash-alapú megoldáson dolgozik, amely a merevlemez megkerülésével drasztikusan lecsökkentené az operációs rendszer betöltődéséhez szükséges időt.
A vállalat a Tajvanon megrendezett Intel Developer Forumon beszélt az új technológiáról, amely elsősorban a hordozható számítógépeknél jöhet jól. A Robson névre keresztelt megoldás ugyanis 64 MB és 4 GB közötti kapacitást nyújt, amin rengeteg alkalmazást, háttérben futó programot tárolhatunk, mentesítve ezzel a merevlemezt a munka alól. Ily módon a fogyasztás is lecsökken, és megnő a laptop üzemideje, és gyorsulhat a programok betöltődése is.
Az Intel által ismertetett eljárás kísértetiesen hasonlít a Gigabyte megoldására, amely szintén memórián alapul. A PCI foglalatba illeszkedő, DDR memórián alapuló merevlemez, az i-RAM ugyanis szintén a bootolási időt hivatott lerövidíteni, mégpedig a különleges vezérlő chipnek - Xilinx Spartan-series FPGA (Field Programmable Gate Array) - köszönhetően. Az operációs rendszer Serial ATA merevlemezként látja a kártyát, így felgyorsíthatjuk a rendszer betöltését, illetve egyes, számunkra fontos feladatokat. A vállalat korábbi ismertetője szerint az i-RAM kapacitása nem túl nagy, ám sebessége kiemelkedő. Ők maguk 1,5 Gb/s-ot mértek, és erre alapozzák azon állításukat, miszerint a Windows XP tizenháromszor gyorsabban indul el, mint egy hagyományos merevlemezről.
A Samsung és a Microsoft áprilisban szintén hasonló megoldást mutatott be, igaz, ez az Intelhez hasonlóan flash memórián alapult. A két cég által közösen fejlesztett mobil merevlemez 1 GB beágyazott flash memóriát tartalmaz, mégpedig 1 gigabites Samsung NAND flash memórichipeket. A nagyméretű flash pufferként funkcionálhat, adatok írhatók rá és olvashatók ki belőle akkor is, amikor a merevlemez forgó tényérjai az energiatakarékosság jegyében leállnak. A merevlemezt elérő szoftverek az adatokat ilyenkor a flash memóriába írják - amikor ez megtelt, a lemezek felpörögnek, és az adatokat a mágneses rétegre rögzítik. Ezután a lemezek pörgése ismét megáll.
A Robson esetében a szoftver az Intel saját fejlesztése, míg a chipek külső gyártótól (Samsung, Toshiba stb.) származnak. Azt egyelőre nem árulták el, hogy a megoldás mikor jelenik meg kereskedelmi forgalomban.
A vállalat a Tajvanon megrendezett Intel Developer Forumon beszélt az új technológiáról, amely elsősorban a hordozható számítógépeknél jöhet jól. A Robson névre keresztelt megoldás ugyanis 64 MB és 4 GB közötti kapacitást nyújt, amin rengeteg alkalmazást, háttérben futó programot tárolhatunk, mentesítve ezzel a merevlemezt a munka alól. Ily módon a fogyasztás is lecsökken, és megnő a laptop üzemideje, és gyorsulhat a programok betöltődése is.
Az Intel által ismertetett eljárás kísértetiesen hasonlít a Gigabyte megoldására, amely szintén memórián alapul. A PCI foglalatba illeszkedő, DDR memórián alapuló merevlemez, az i-RAM ugyanis szintén a bootolási időt hivatott lerövidíteni, mégpedig a különleges vezérlő chipnek - Xilinx Spartan-series FPGA (Field Programmable Gate Array) - köszönhetően. Az operációs rendszer Serial ATA merevlemezként látja a kártyát, így felgyorsíthatjuk a rendszer betöltését, illetve egyes, számunkra fontos feladatokat. A vállalat korábbi ismertetője szerint az i-RAM kapacitása nem túl nagy, ám sebessége kiemelkedő. Ők maguk 1,5 Gb/s-ot mértek, és erre alapozzák azon állításukat, miszerint a Windows XP tizenháromszor gyorsabban indul el, mint egy hagyományos merevlemezről.
A Samsung és a Microsoft áprilisban szintén hasonló megoldást mutatott be, igaz, ez az Intelhez hasonlóan flash memórián alapult. A két cég által közösen fejlesztett mobil merevlemez 1 GB beágyazott flash memóriát tartalmaz, mégpedig 1 gigabites Samsung NAND flash memórichipeket. A nagyméretű flash pufferként funkcionálhat, adatok írhatók rá és olvashatók ki belőle akkor is, amikor a merevlemez forgó tényérjai az energiatakarékosság jegyében leállnak. A merevlemezt elérő szoftverek az adatokat ilyenkor a flash memóriába írják - amikor ez megtelt, a lemezek felpörögnek, és az adatokat a mágneses rétegre rögzítik. Ezután a lemezek pörgése ismét megáll.
A Robson esetében a szoftver az Intel saját fejlesztése, míg a chipek külső gyártótól (Samsung, Toshiba stb.) származnak. Azt egyelőre nem árulták el, hogy a megoldás mikor jelenik meg kereskedelmi forgalomban.