Gyurkity Péter
Óriási profittal gyártja processzorait az Intel
A processzorgyártó megkérdőjelezhetetlen fölényére világít rá egy új elemzés, amely azonban néhány érdekes részletre is kiterjed. Többek között arra, hogy a chipek átlagos előállítási költsége mindössze 40 dollár.
Az In-Stat legújabb elemzése az Intel döntő szerepét hivatott tanulmányozni és egyben megindokolni. Az elemzés kitér a vállalat jelenlegi kapacitására, a piacon elfoglalt pozíciójára, illetve az alacsony költségekre, amelyek révén az Intel a szűkösebb esztendőkben is megtartotta pozitívumát. A kutatócég szerint ezzel indokolható, hogy a vállalat helyzete nem gyengült, sőt, továbbra is megtartotta vezető helyét, amelyet nemigen tudnak kikezdeni a rivális gyártók.
Az In-Stat adatai szerint az Intel jelenleg három 90 nanométeres gyártósorra támaszkodik, ám a következő évben már négy helyen gyárthatnak 65 nanométeres chipeket. Az új technológia azonban új kihívásokat is jelent, főleg a szivárgás miatt (az áramkörök közötti kis távolság zavarokat okoz a szomszédos tranzisztorokban), illetve azzal, hogy a végsőkig feszítik a jelenlegi technológia lehetőségeit. A piacon éppen ezért tapasztalható nagyobb hajlandóság az együttműködésre, ám az Intel azon kevesek egyike, amely nem szorul rá más gyártók segítségére. "A 90 nanométeres csíkszélességre, illetve a 300 mm-es ostyákra történő átállással a cég közel egymilliárd dollárt spórolt a gyártási költségeken" - jelentette ki Jim McGregor, az In-Stat elemzője.
Márpedig ez korántsem volt túl nagy: számításaik szerint az Intel 2003 óta mindössze 40 dollárból, azaz mintegy 8 ezer forintból állít elő egyetlen processzort. Ez még akkor is szép eredmény, ha az elemzésben nem vették figyelembe a tervezéssel és marketinggel járó kiadásokat. Az új gyártástechnológiák alkalmazásával - 64 és 45 nanométer - ez még lejjebb szorítható, ám az ekkor jelentkező problémák miatt jelentősen nőhetnek a költségek. Mindenképpen nagy kihívás elé néz tehát az Intel, még akkor is, ha a piacon egyedül ők engedhetik meg a gyors ütemű fejlesztést és a korai generációváltást.
Az In-Stat legújabb elemzése az Intel döntő szerepét hivatott tanulmányozni és egyben megindokolni. Az elemzés kitér a vállalat jelenlegi kapacitására, a piacon elfoglalt pozíciójára, illetve az alacsony költségekre, amelyek révén az Intel a szűkösebb esztendőkben is megtartotta pozitívumát. A kutatócég szerint ezzel indokolható, hogy a vállalat helyzete nem gyengült, sőt, továbbra is megtartotta vezető helyét, amelyet nemigen tudnak kikezdeni a rivális gyártók.
Az In-Stat adatai szerint az Intel jelenleg három 90 nanométeres gyártósorra támaszkodik, ám a következő évben már négy helyen gyárthatnak 65 nanométeres chipeket. Az új technológia azonban új kihívásokat is jelent, főleg a szivárgás miatt (az áramkörök közötti kis távolság zavarokat okoz a szomszédos tranzisztorokban), illetve azzal, hogy a végsőkig feszítik a jelenlegi technológia lehetőségeit. A piacon éppen ezért tapasztalható nagyobb hajlandóság az együttműködésre, ám az Intel azon kevesek egyike, amely nem szorul rá más gyártók segítségére. "A 90 nanométeres csíkszélességre, illetve a 300 mm-es ostyákra történő átállással a cég közel egymilliárd dollárt spórolt a gyártási költségeken" - jelentette ki Jim McGregor, az In-Stat elemzője.
Márpedig ez korántsem volt túl nagy: számításaik szerint az Intel 2003 óta mindössze 40 dollárból, azaz mintegy 8 ezer forintból állít elő egyetlen processzort. Ez még akkor is szép eredmény, ha az elemzésben nem vették figyelembe a tervezéssel és marketinggel járó kiadásokat. Az új gyártástechnológiák alkalmazásával - 64 és 45 nanométer - ez még lejjebb szorítható, ám az ekkor jelentkező problémák miatt jelentősen nőhetnek a költségek. Mindenképpen nagy kihívás elé néz tehát az Intel, még akkor is, ha a piacon egyedül ők engedhetik meg a gyors ütemű fejlesztést és a korai generációváltást.