Gyurkity Péter

2020-ra tervezik a háromdimenziós televíziót

Japán szakemberek szerint a háromdimenziós televíziózást megvalósító első készülékek 2020-ban kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, és ezek segítségével az érintés élménye is a közvetítés részévé válhat.

A Reuters szerint a japánok által tervezett "virtuális valóság televízió" bármilyen szemszögből kiváló minőségű, nagy felbontású képeket követítene, és lehetővé tenné, hogy megérinthessük, vagy akár megszagolhassuk a látott tárgyakat, környezetet. A jelenlegi elképzelések szerint mindez 15 év múlva valósulhat meg, ám ehhez szükség lesz a kormányzati, vállalati és oktatásban dolgozó kutatók, szakemberek összefogására és együttes erőfeszítéseire. Már jó ideje több új technológián is dolgoznak, hogy kellő módon kiegészítsék a képi hatást.

Bár a szakemberek az elmúlt években értek el bizonyos eredményeket (pl. egy 4,5 méteres sztereoszkópikus képernyőfal), az érintés és az illatok reprodukálása előreláthatólag még sok álmatlan éjszakába kerül. "El tudjuk azt képzelni, hogy a Japán és Brazília közötti világbajnoki döntőt úgy kísérjük figyelemmel a televízió előtt, mintha valóban ott ülnénk a helyszínen?" - tette fel a kérdést nem kis optimizmussal Yoshiaki Takeucsi, a Japán Hírközlési Minisztérium kutatói csoportjának igazgatója. Reményeik szerint a fejlesztés alatt álló új televíziók előtt hatalmas piacok nyílnak meg, és széles körben válnak népszerűvé.


Amint arról nem olyan rég beszámoltunk, a terület kutatói szerint jelentős előrehaladást értek el a háromdimenziós megjelenítés terén. A 21. század 3D-jének első alkalmazásai azonban valószínűleg biztonsági és katonai területeken mutatkoznak majd be, ahol például egy csomag háromdimenziós képfeldolgozása olyan dolgokat is láthatóvá tehet, ami máskülönben rejtve maradna. A szakértők a mozikban, a tv-készülékekben, a kézi játékgépekben, sőt, még a mobiltelefonokban is nagy lehetőségeket látnak a 3D-s technika beültetését illetően. A játék- és a szórakoztató iparon kívül az Egyesült Államok kormánya is erős érdeklődést mutat, például a háromdimenziós röntgengépek iránt, melyeket a reptereken alkalmaznának.

A Reuters szerint a háromdimenziós televízió megvalósítása Japánban egy széleskörű nemzeti program része, amely a gyors információáramlást, ezen belül is a földrajzi és nyelvi határok lebontását célozza meg. Ezt új fordítóprogramokkal, internetes keresőkkel, valamint új szórakoztató elektronikai fejlesztésekkel kívánják elérni, ám a részletek még nem ismertek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #65
    "Ha így lenne, akkor a DVB-T-ben miért mpeg2 streamet használnak?"

    Mert szinte az összes stúdiótechnika mpeg2-n alapul. Ehhez már régóta van hárdver, ami mára egy olcsó chippé változott. Épp hogy csak megjelentek fejlettebb cuccok, de azok még drágák.

    "A H.264 HD felbontásoknál már csak fele akkora sávszélességigényű, mint az mpeg-2."

    És jóval nagyobb a számításigénye is... Nem is tudom, létezik-e hozzá hárdver, a legújabb videokártyákon kívül. Így egyelőre nem túl gazdaságos az alkalmazása műsorszórásra, tekintve, hogy pl. a set-top-boxokat minnél olcsóbban kell kihozni.
  • Caro #64
    Ha így lenne, akkor a DVB-T-ben miért mpeg2 streamet használnak?
    A H.264 HD felbontásoknál már csak fele akkora sávszélességigényű, mint az mpeg-2.
  • dez #63
    A televíziózás világa nem arról híres, hogy nem követnek semmilyen szabványt, épp ellenkezőleg. Így én nem félek attól, hogy a lehető legnagyobb sávszélt igénylő megoldást fogják választani... :) Ami ráadásul még egy csomó plusz-számítás, oda és vissza.
  • Caro #62
    Az :)
    Erre most mit lehet mondani? :)
    A gif is feleslegesen sok adat egy grafikához, mégis azt használják.
    Mert nincs egységes vektoros filetípus, amit minden támogat.
  • dez #61
    Az feleslegesen sok adat... (Ráadásul nem is elsődleges, hanem eredmény, amit az elsődleges felületi adatokból lehet kiszámolni, amit kamera, vagy más érzékelő pásztáz le. Hacsak nem teszed CT-be vagy MRI-be az egész studiót, stb. :) )
  • Caro #60
    Nem így értettem. Úgy értettem a bittérképeset, hogy nem mátrixot, hanem egy három dimenziós tömböt visznek át.
    Minden elemi pont egy egyenes része. Az egyenes része a síknak, és a síkrétegekből összetevődik a tér.
  • dez #59
    Ja, a sztereo képet is poligonizálni kell, a további számítások előtt, tehát előbb mégis meg kell csinálni azt a poligonizálót... :) Mintha olvastam volna róla, hogy már próbálkoznak vele. Csak az a kérdés, a kamera oldalán lesz ez, vagy a tévéén. :) Azaz, poligon-adatot, vagy sztereo-képeket érdemes-e majd átküldeni.
  • dez #58
    Bocs, de erről beszélünk már a #43 óta. :) Egyébként hogy akarsz átvinni egy 3D teret bittérképesen? Sztereoskópikusan, amit visszaszámol a megjelenítő elektronikája 3D-s adattá, majd kiszámolja a lézerirányokat (egyfajta rendereléssel)? Végülis így is lehet, sőt, valószínű így is lesz, legalábbis először (mert sztereokamerák már vannak, végülis csak 2 kamera egymás mellett, de tér-poligonizálók még nincsenek), csak még több számítás kell hozzá. És amit a 2 kamera nem lát, az mi sem láthatjuk, tehát az objektumok mögött egy nagy semmi lesz így.
  • Caro #57
    Én nem tudom, ehhez nem értek.
    De örülök neki, hogy van aki igen :)
    A megjelenítésről nem beszélek, a logikai átvitelben viszont biztosan nincsen rá szükség. Mivel az ilyen kijelzőt 3d-s megjelenítésre tervezték. Tehát a kommunikációs csatornán nem egy 2d-s, hanem egy 3d-s jelet kell továbbítani. Vagy bittérképesen, vagy vektorosan.
    Minden esetleges további számolás elvégzése, amitől 3d lesz a 3d, az már a kijelző feladata.
  • dez #56
    Ja, és abban igaza van Nexus6-nak, hogy nem kell full renderelés, ha egy real-life helyszínről rögzített "adathalmot" akarnak így megjeleníteni, mert ott rögzíthetők a fényviszonyok, felületek is, nem csak a koordináták.