SG.hu·
Az EU lakosságának fele használta tavaly a világhálót
Az Eurostat legújabb tanulmányában összefoglalta a tavalyi év internetes statisztikáit, és megállapította, hogy az Európai Unió lakosságának fele, míg a vállalatok 90 százaléka vette rendszeresen igénybe a világhálót.
A dokumentum a 16 és 74 év közötti lakosokat vette górcső alá, és nemcsak az általános internet-használatot, hanem a nemek közötti eltérést, és az egy-egy ország lakosságán belüli arányt is megfigyelte. A 2004-es év első negyedévében mindössze öt ország ért el 70 százaléknál jobb eredményt, és az otthoni internetezők arányát tekintve - az eddigi hagyománynak megfelelően - ismét a skandináv országok érték el a legjobb helyezést.
A rangsort Svédország vezeti 82 százalékkal, alig lemaradva követi őt Dánia 76 százalékkal, míg Finnország 70 százalékkal épphogy belül maradt a körön - a nem EU tag Izland szintén 82 százalékot ért el, míg Norvégia 75 százalékot. A lista alján Görögország (20%), valamint Litvánia, Lengyelország és Portugália (mindhárom 29%) található. Magyarország 28 százalékkal szintén ebbe a kategóriába sorolható, tehát bőven van mit tenni, hogy behozzuk a lemaradást.
A vállalatokat tekintve jóval kedvezőbb a kép, igaz, hazánk ezen a téren is némi lemaradást mutat: a magyar vállalatok 78 százaléka vette rendszeresen igénybe a világhálót, de ezzel az eredménnyel az uniós tagországok közül egyedül Portugáliát előztük meg, mindössze egy százalékkal. A mi szemszögünkből nézve érdekes lett volna Szlovákia és Litvánia eredménye, de e két országból nem állt rendelkezésre megfelelő adat.
Az Eurostat felmérése szerint a nemek közötti megoszlás már nem olyan éles, mint korábban. Igaz, néhány országban - Spanyolország, Olaszország, Luxemburg, illetve Ausztria - még mindig 10 százalék feletti eltérés volt mérhető, hazánkban mindössze négy százalékot írtak a férfiak javára, ami még hibahatáron belül van. A kép a szélessávú kapcsolatokat tekintve válik ismét borússá: 2004 első három hónapjában Magyarország háztartásainak mindössze 6 százaléka élvezhette a szélessáv előnyeit, amellyel ismét a legalacsonyabb kategóriában végeztünk, igaz annak első felében. Ebben a tekintetben Dánia (36%), Finnország (21%) és Észtország (20%) vezet, míg a középmezőny 10-18 százalék között teljesített.
Az eredményeket illetően érdemes megjegyezni, hogy a www.internetworldstats.com ennél jóval frissebb adatokkal rendelkezik. Az EU tagországainak statisztikáját március 31-én frissítették, eszerint Magyarország lakosságának már 30,2 százaléka internetezik rendszeresen, ami 326 százalékos növekedést jelent 2000 óta. Ez az egyik legmagasabb növekedési arány, a középmezőnyt azonban ennek ellenére nem sikerült behoznunk. A táblázat szerint ezzel az eredménnyel Ciprust (26,3%), Litvániát (20,3%), valamint Lengyelországot (27,8%) előzzük meg. Részletesebb információkat az otthoni előfizetések megoszlásáról egy korábbi hírünkben közöltünk.
A dokumentum a 16 és 74 év közötti lakosokat vette górcső alá, és nemcsak az általános internet-használatot, hanem a nemek közötti eltérést, és az egy-egy ország lakosságán belüli arányt is megfigyelte. A 2004-es év első negyedévében mindössze öt ország ért el 70 százaléknál jobb eredményt, és az otthoni internetezők arányát tekintve - az eddigi hagyománynak megfelelően - ismét a skandináv országok érték el a legjobb helyezést.
A rangsort Svédország vezeti 82 százalékkal, alig lemaradva követi őt Dánia 76 százalékkal, míg Finnország 70 százalékkal épphogy belül maradt a körön - a nem EU tag Izland szintén 82 százalékot ért el, míg Norvégia 75 százalékot. A lista alján Görögország (20%), valamint Litvánia, Lengyelország és Portugália (mindhárom 29%) található. Magyarország 28 százalékkal szintén ebbe a kategóriába sorolható, tehát bőven van mit tenni, hogy behozzuk a lemaradást.
A vállalatokat tekintve jóval kedvezőbb a kép, igaz, hazánk ezen a téren is némi lemaradást mutat: a magyar vállalatok 78 százaléka vette rendszeresen igénybe a világhálót, de ezzel az eredménnyel az uniós tagországok közül egyedül Portugáliát előztük meg, mindössze egy százalékkal. A mi szemszögünkből nézve érdekes lett volna Szlovákia és Litvánia eredménye, de e két országból nem állt rendelkezésre megfelelő adat.
Az Eurostat felmérése szerint a nemek közötti megoszlás már nem olyan éles, mint korábban. Igaz, néhány országban - Spanyolország, Olaszország, Luxemburg, illetve Ausztria - még mindig 10 százalék feletti eltérés volt mérhető, hazánkban mindössze négy százalékot írtak a férfiak javára, ami még hibahatáron belül van. A kép a szélessávú kapcsolatokat tekintve válik ismét borússá: 2004 első három hónapjában Magyarország háztartásainak mindössze 6 százaléka élvezhette a szélessáv előnyeit, amellyel ismét a legalacsonyabb kategóriában végeztünk, igaz annak első felében. Ebben a tekintetben Dánia (36%), Finnország (21%) és Észtország (20%) vezet, míg a középmezőny 10-18 százalék között teljesített.
Az eredményeket illetően érdemes megjegyezni, hogy a www.internetworldstats.com ennél jóval frissebb adatokkal rendelkezik. Az EU tagországainak statisztikáját március 31-én frissítették, eszerint Magyarország lakosságának már 30,2 százaléka internetezik rendszeresen, ami 326 százalékos növekedést jelent 2000 óta. Ez az egyik legmagasabb növekedési arány, a középmezőnyt azonban ennek ellenére nem sikerült behoznunk. A táblázat szerint ezzel az eredménnyel Ciprust (26,3%), Litvániát (20,3%), valamint Lengyelországot (27,8%) előzzük meg. Részletesebb információkat az otthoni előfizetések megoszlásáról egy korábbi hírünkben közöltünk.