SG.hu
Egymillió internetes háztartás 2006 végére?
Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező magyar háztartások száma 2006 végére eléri az 1 milliót, amivel a háztartási internetellátottság a jelenlegi 17 százalékról 26 százalékra emelkedik.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) által készített felmérés szerint 2006 végére az internettel rendelkező háztartások csaknem 60 százaléka szélessávú hozzáféréssel rendelkezik majd, szemben a jelenlegi 48 százalékkal. Az 1800 háztartást tartalmazó reprezentatív mintán elvégzett felmérés arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek döntő többsége szerint a szélessáv gyorsabb terjedésének legfőbb korlátja a magas ár: 5000 forintos szélessávú hozzáférési árnál mind a jelenleg csak keskenysávú hozzáféréssel rendelkezők, mind a ma még anyagi okokból hezitálók nagy számban vásárolnának szélessávú hozzáférést.
A Nemzeti Szélessávú Stratégia elkészítésével foglalkozó NSZS 2005 projekt keretében az Ariosz Kft. által készített felmérés szerint 2004 decemberében a magyar háztartások 34,5 százaléka rendelkezett legalább egy darab számítógéppel. A háztartások 17 százaléka (665 ezer háztartás) rendelkezett internet-hozzáféréssel, ám az internet-előfizetéssel rendelkező háztartások aránya 14,7 százalék (569 ezer háztartás), mivel a háztartások 2,5 százaléka előfizetés nélkül, úgynevezett nyílt interneten keresztül kapcsolódik a világhálóhoz. A 665 ezer internetes háztartásból 318 ezer (48 százalék) a szélessávú internet-eléréssel rendelkező háztartás. A felnőtt lakosság 26 százaléka használta az elmúlt hat hónapban az internetet. Ugyanez az arány a 14 évnél idősebb népességen belül 28,4 százalék.
A felmérés szerint átlag felett erősödik a szélessávú internet terjedése - ennek egyik oka, hogy a szélessávú internetezők növekedési bázisát a jelenlegi keskenysávú használók tovább növelik. Megfigyelhető, hogy minél régebben kezdett el egy háztartás otthonról internetezni, annál valószínűbb, hogy már áttért a keskenyről a szélessávra. Az újonnan csatlakozók között egyre nagyobb számban találhatunk olyanokat, akik kezdettől fogva szélessávon keresztül kapcsolódnak a világhálóhoz. Az elmúlt két évben belépők 52 százaléka már egyből szélessávú kapcsolatot létesített, a keskenysávra belépők körében viszont mindössze 5,8 százalék volt a szélessávra váltók aránya.
Az IHM által kitűzött, 2006 végére 2 millió új internetezőre vonatkozó cél megvalósulását valószínűsíti, hogy a felmérés által 2006 végére előrejelzett összesen 1 millió internetes háztartás (26 százalékos háztartási penetráció) önmagában csaknem egymillió új internetezőt jelent, ráadásul minden egyéb, az előfizetési hajlandóságot befolyásoló tényező változatlanságát feltételezve. Ha a stratégiában megfogalmazandó szabályozási, közpolitikai és fiskális intézkedések, programok várható hatását, illetve a munkahelyi internetezés valószínűsíthető bővülését, valamint a közösségi hozzáférési helyek (például e-Magyarország pontok) számának dinamikus növekedését is figyelembe vesszük, a készítők szerint a 2 millió új internetező elérése reális célkitűzésnek tűnik.
A kutatás rávilágított, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben megváltozott a társadalom világhálóval kapcsolatos beállítottsága. Míg a korábbi vizsgálatok szerint rendre az érdeklődés hiánya volt az internet terjedését gátló legfőbb tényező, addig a mostani kutatás válaszadóinak mindhárom csoportja (internetezők, internet vásárlását tervezők, illetve nem tervezők) a legsúlyosabb akadálynak a hozzáférés magas árát jelölték meg. A keskenysávú kapcsolattal rendelkezők 5000 forintos havidíj esetén valósítanák meg nagy valószínűséggel váltási tervüket - 80 százalékuk jelezte, hogy ezen összeg alatt már komolyan fontolóra venné a szélessáv otthoni bevezetését. A hipotetikusan felvetett "ADSL - telefon nélkül" és "kábelinternet - kábeltévé nélkül" konstrukciók lehetősége iránt a jelenlegi internetezők viszonylag nagy, az "olcsó szélessáv forgalmi korlátozással" konstrukció iránt kisebb érdeklődést mutattak.
A kutatás tanúsága szerint a szélessávú internetcsatlakozás legfőbb specifikus előnye a keskenysávú hozzáféréshez képest nem a sebesség - bár természetesen annak is örülnek a használók -, hanem az állandó, korlátlan kapcsolat léte, s annak átalánydíjas jellege. Fontos előny még az internetkapcsolat és a telefonhasználat párhuzamos lehetősége.
A felmérés arra is rávilágított, hogy az otthoni internethasználat potenciális növekedési bázisa szempontjából az otthoni PC hiánya kisebb akadályozó tényezőnek tűnik, mint az internetes tapasztalat hiánya. Azaz, az új belépők következő hulláma nagyobb eséllyel fog azon háztartások köréből bővülni, amelyek jelenleg ugyan nem rendelkeznek otthon PC-vel, de máshol (pl. iskolában, munkahelyen, eMagyarország ponton) használnak internetet, mint azok köréből, ahol otthon van már PC, de a háztartásban senkinek nincs internetes tapasztalata. A fenti összefüggésből természetesen az is következik, hogy az otthoni internethasználat elsődleges potenciális bázisát azok jelentik, akiknek van már otthon PC-jük és a háztartásban van olyan személy, aki internetes tapasztalattal rendelkezik.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) által készített felmérés szerint 2006 végére az internettel rendelkező háztartások csaknem 60 százaléka szélessávú hozzáféréssel rendelkezik majd, szemben a jelenlegi 48 százalékkal. Az 1800 háztartást tartalmazó reprezentatív mintán elvégzett felmérés arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek döntő többsége szerint a szélessáv gyorsabb terjedésének legfőbb korlátja a magas ár: 5000 forintos szélessávú hozzáférési árnál mind a jelenleg csak keskenysávú hozzáféréssel rendelkezők, mind a ma még anyagi okokból hezitálók nagy számban vásárolnának szélessávú hozzáférést.
A Nemzeti Szélessávú Stratégia elkészítésével foglalkozó NSZS 2005 projekt keretében az Ariosz Kft. által készített felmérés szerint 2004 decemberében a magyar háztartások 34,5 százaléka rendelkezett legalább egy darab számítógéppel. A háztartások 17 százaléka (665 ezer háztartás) rendelkezett internet-hozzáféréssel, ám az internet-előfizetéssel rendelkező háztartások aránya 14,7 százalék (569 ezer háztartás), mivel a háztartások 2,5 százaléka előfizetés nélkül, úgynevezett nyílt interneten keresztül kapcsolódik a világhálóhoz. A 665 ezer internetes háztartásból 318 ezer (48 százalék) a szélessávú internet-eléréssel rendelkező háztartás. A felnőtt lakosság 26 százaléka használta az elmúlt hat hónapban az internetet. Ugyanez az arány a 14 évnél idősebb népességen belül 28,4 százalék.
A felmérés szerint átlag felett erősödik a szélessávú internet terjedése - ennek egyik oka, hogy a szélessávú internetezők növekedési bázisát a jelenlegi keskenysávú használók tovább növelik. Megfigyelhető, hogy minél régebben kezdett el egy háztartás otthonról internetezni, annál valószínűbb, hogy már áttért a keskenyről a szélessávra. Az újonnan csatlakozók között egyre nagyobb számban találhatunk olyanokat, akik kezdettől fogva szélessávon keresztül kapcsolódnak a világhálóhoz. Az elmúlt két évben belépők 52 százaléka már egyből szélessávú kapcsolatot létesített, a keskenysávra belépők körében viszont mindössze 5,8 százalék volt a szélessávra váltók aránya.
Az IHM által kitűzött, 2006 végére 2 millió új internetezőre vonatkozó cél megvalósulását valószínűsíti, hogy a felmérés által 2006 végére előrejelzett összesen 1 millió internetes háztartás (26 százalékos háztartási penetráció) önmagában csaknem egymillió új internetezőt jelent, ráadásul minden egyéb, az előfizetési hajlandóságot befolyásoló tényező változatlanságát feltételezve. Ha a stratégiában megfogalmazandó szabályozási, közpolitikai és fiskális intézkedések, programok várható hatását, illetve a munkahelyi internetezés valószínűsíthető bővülését, valamint a közösségi hozzáférési helyek (például e-Magyarország pontok) számának dinamikus növekedését is figyelembe vesszük, a készítők szerint a 2 millió új internetező elérése reális célkitűzésnek tűnik.
A kutatás rávilágított, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben megváltozott a társadalom világhálóval kapcsolatos beállítottsága. Míg a korábbi vizsgálatok szerint rendre az érdeklődés hiánya volt az internet terjedését gátló legfőbb tényező, addig a mostani kutatás válaszadóinak mindhárom csoportja (internetezők, internet vásárlását tervezők, illetve nem tervezők) a legsúlyosabb akadálynak a hozzáférés magas árát jelölték meg. A keskenysávú kapcsolattal rendelkezők 5000 forintos havidíj esetén valósítanák meg nagy valószínűséggel váltási tervüket - 80 százalékuk jelezte, hogy ezen összeg alatt már komolyan fontolóra venné a szélessáv otthoni bevezetését. A hipotetikusan felvetett "ADSL - telefon nélkül" és "kábelinternet - kábeltévé nélkül" konstrukciók lehetősége iránt a jelenlegi internetezők viszonylag nagy, az "olcsó szélessáv forgalmi korlátozással" konstrukció iránt kisebb érdeklődést mutattak.
A kutatás tanúsága szerint a szélessávú internetcsatlakozás legfőbb specifikus előnye a keskenysávú hozzáféréshez képest nem a sebesség - bár természetesen annak is örülnek a használók -, hanem az állandó, korlátlan kapcsolat léte, s annak átalánydíjas jellege. Fontos előny még az internetkapcsolat és a telefonhasználat párhuzamos lehetősége.
A felmérés arra is rávilágított, hogy az otthoni internethasználat potenciális növekedési bázisa szempontjából az otthoni PC hiánya kisebb akadályozó tényezőnek tűnik, mint az internetes tapasztalat hiánya. Azaz, az új belépők következő hulláma nagyobb eséllyel fog azon háztartások köréből bővülni, amelyek jelenleg ugyan nem rendelkeznek otthon PC-vel, de máshol (pl. iskolában, munkahelyen, eMagyarország ponton) használnak internetet, mint azok köréből, ahol otthon van már PC, de a háztartásban senkinek nincs internetes tapasztalata. A fenti összefüggésből természetesen az is következik, hogy az otthoni internethasználat elsődleges potenciális bázisát azok jelentik, akiknek van már otthon PC-jük és a háztartásban van olyan személy, aki internetes tapasztalattal rendelkezik.