Informatika és tudomány

Rónai György

Még egy FX 5900 Ultra GPU is gyorsabb egy 10 GHz-es Pentium 4-nél?

A modern grafikus processzorok tranzisztorok tízmillióit tartalmazzák, amellett, hogy a high-end grafikus kártyák akár 500 dollárba is kerülhetnek. Mégis, ezeket a termékeket csupán a 3D-s játékok renderelésére használjuk, holott ezek szinte kiaknázatlan teljesítménye - elméletben - még a mai leggyorsabb processzorok sebességét is jóval meghaladja.

Egyre többen úgy gondolják, hogy ezt az "üresjárati" időt sokkal komolyabban is hasznosítani lehetne. Úgy tűnik, lassan elérkezik az idő, amikor más, általános jellegű feladatokra is befoghatjuk a videokártyán csücsülő processzort! A Stanford Egyetem fejlesztő csapata kiadta a BrookGPU nevű programját, amely lényegében egy fordító, és futtató környezet. A program segítségével egy könnyű, C-szerű programnyelven programozhatjuk a GPU-t.

A Slashdot weboldal jelentése szerint egy ilyen shader program futása alatt például az nVidia GeforceFX 5900 Ultra GPU mintegy 20 gigaflop teljesítményre képes, amely durva közelítéssel egy 10 GHz-es Pentium 4 processzornak felel meg. Normál körülmények között egy ilyen GPU programozása némileg macerás (főleg az NV3X-ek esetében), így most ezen kíván segíteni a BrookGPU, amely révén a C programozó utasíthatja a gépet a program során, hogy bizonyos kódrészleteket a GPU számoljon ki.

Ez azonban nem az első ilyen irányú próbálkozás, amelyben a GPU-kat hagyományos számítási feladatokra kívánják befogni. A múltban több ilyen kísérlet is volt, azonban nem lettek se túl hasznosak, sem pedig népszerűek.

Valójában egy igazi párharc alakult ki mára a GPU- és CPU-gyártók között. Míg az előbbiek egyre brutálisabb számítási teljesítménnyel kecsegtetnek, akár képesek átvenni a CPU feladatait is, addig az utóbbiak egyre több támogatást nyújtanak valósidejű 3D-s megjelenítésekhez. Ezen felül például az Intel még rendkívül olcsó, integrált grafikus chipkészletekkel is bombázza a grafikuskártya piacot. Mint azt bizonyos statisztikák kimutatták, mára a grafikus megoldások több mint fele integrálva van az alaplapokra, tehát ezek sok esetben felesleges teljesítményének kiaknázása (például amíg nem játszunk 3D-ben) nem is olyan rossz ötlet...

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mir #82
    a transmeta valóban mikrokódós, és k*va lassú. a VLIW nem RISC alapú. LIWről meg még nem hallottam. amúgy sem a VLIW sem az EPIC sem a RISC nem mikrokódos cucc. az utsó komolyan mikrokódot használó(és teljesímtényorientált) processzorok a DEC VAXok voltak.
  • mir #80
    azok a procik, amiket mis használunk döntő többségükben huzalozottan hajtják végre a bonyolutatbb utasításokat, a mikrokód már nem dívik.

    neandesz: OK, majd elolvasom egyszer a PDFet, ha lesz időm, meg kedvem. érdekes dolognak tűnik.
    When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
  • nenad #77
    nvidia geforce 5800 ultra. oda van irva.
    Passz. Latni kene a kodot hogy tudjam.
    3d vizualizáció és egyéb objektum lakatos, illetve maxscript challenger.
    render engine szaki, és szeretem a süteményt. xD
    donorok privátban jelentkezzenek. köszönöm.
  • mir #76
    nos a rendering-területen nem vagyok igazán otthon, a GPUk 3Ds képalkotásával eléggé tisztában vagyok.
    de ha megnézed, akkor ők nem az egész renderert, csak a photon mapping-et futtatták a GPUn.
    nem vagyok tiszában ennek a valós megvalósításával, de az alapján a pár sor alapján nem tudom megállpítani, de hogyha elágazások nincsenek benne, akkor könnyen el tudom képzelni.
    a másik fontos dolog, hogy nem írják, milyen GPUn dolgoztak.
    azokban az SGI gépekben, amikkel 5 éve kerültem kapcsolatba pl. RENDERING GPUk voltak, azaz a GPU nen csak megjelenített, hanem RENDEREL is.(SGI rulz, de sajna vékony rétegigény) tehát még ez sem számít önmagában újdonságnak, a lényeg az lenne, hogy milyen GPUn.
    Ha nvidia, vagy ATI, akkor az elég komoly dolog, ha nem, akkor már kevésbé. pl. 3DLABS P10 télleg programozható(advanced PFCvel)(mondjuk nem Direcx APIval persze) azt biztos hogy nem lenne nehéz rávenni hasonló dolgokra.
  • nenad #75
    na, csak hogy letisztazzuk a dolgokat, latom a renderelesrol fogalmad sincs :) De ezt minden rossz szandek nelkul mondom... A pohon mappingolas nem mas mint ray tracing, a fenyforrasbol photonokat lonek ki es az pattog a feluleteken. Sugarkovetes. Tehat ez a modja a renderelesnek, semmi azaz SEMMI koze a gpukon elterjedt renderelesi modokhoz. Programozas szempontjabol pedig, a cucc igen-igen komoly... es sokretu is.
    Mit akarok ezzel kihamozni. Azt hogyha meg tudtak oldani hogy a program teljesen a gpun fut akkor valoszinuleg sok mast is meg lehet oldani...

    Legvegere azert nem artott volna elolvasni a cikket :) Velemenyt mondani mindenki tud...
    Válasz 'mir' üzenetére (#74)
    3d vizualizáció és egyéb objektum lakatos, illetve maxscript challenger.
    render engine szaki, és szeretem a süteményt. xD
    donorok privátban jelentkezzenek. köszönöm.
  • mir #74
    nomeg a szoftvertámogatás sem hinném, hogy akár csak létezne.
    még egy komolyabb programnál(ne csak a photoshopra gondoljatok, ennél azért többmindent ismerek) sem láttam hogy bármiféle AMIGA support van.
    WIN, MAC, nagyon esetlegesen valamilyen UNIX. mindenhol ezt látom.
  • Vers #73
    több project is van amiga témában
    az AROS ez x86-os procira átirt amigaOS, aros.org
    az amiga inc egy uj gépet csinál ppc procival meg az uj OS-t, amiga.com
    és ott van még a morphOS ami egy a Pegasos-ra irodott ez is egy ppc-s gép
    vannak fejlesztések csak az a baj hogy mindenhol hiányzik a pénz és képtelenek ütös hardvert csinálni

    Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
  • mir #70
    na inge. az intel sem tudja elterjeszttetni az itaniumot, pedig az az "nagyok" között olcsó, és stabil. erről az újfajta amiga projectről is olvastam, de olyannal, aki ilyen gépet látott volna még nem találkoztam.
    és az amigába építhető PPC kártyákról szeretnék kérdezni:
    Volt saját memóriájuk?(saját címtér/saját mem a központi címtérben/saját mem a központi címtérben fizikailag saját chipekben, cache)
    a programozás hogy ment? mint egy vektorprocesszort? vagy párhuzamos kódot kellett írni, azaz egyszerre mind a két processzort vezérelni kellett? egyszerre volt task swich? engem ilyesmi érdekelne.
  • mir #67
    na jó, mégis éírok még.
    amiga programot írtam, de akkor még nem voltam túl magas szinten elmélyedve a témában(mint ahogy most sem, de azért már jobban) és az maradt meg bennem, hogy a rendszerprogramozás nagyon nem tetszett, azaz nekem antipatikus volt.
    egyébként sokat olvastam róla. örülök neki, ha kijavítasz(tényleg), ne éljek tévedésben.
    úgy látom, ebben a témában te vagy otthon.
    azok a bizonyos PPC amigák hogyan működtek? a felépítéssael nagyjából tisztában vagyok, de a programozás rendszeréről dunsztom sincs. megkapták az IBM és a Motorola fordítókat, vagy valami SPEC kellett nekik?...
  • mir #64
    na jó, a mikrokód egy kicsit durva.az operációs rendszere nagyon speciális volt, egy flash chipben volt eltárolva, így elég gyorsan betöltött, és ezt az userek nagyon szerették.
    de programozni egy rémálom volt, mert kicsi KERNELje volt, és kicsi kernelbe kevés rendszerfüggvény fért bele.
    rugalmasság 0, egy mai összetettségű rendszert nem lehetne hasonló módon megépíteni. az oprendszer nem szerepelt a memóriacím-tartományban, amit most nem fogok ecsetelni miért, de nagy probléma. nem lehetett fejleszteni, debuggolni. a debuggolás akor még nem volt nagy gond, leültés, és írtál egy minden igényt kielégítő OSt pár hónap alatt viszonylag kevés erőforrás felhazsnálásával.
    ma ez már nagyon bonyolult lett, egy ilyen gép építése irreálisan sok pénzbe kerülne. arról meg nem is beszélve, hogy a rendszerdiagnosztika 0... ami komolyabb munkára tenné ma alkalmatlanná.
    akkoriban nagyon sok előremutató technológia volt benne, de nem volt elég rugalmas.
    és boldog karácsonyt mindenkinek, most én már nem írok többet!
További bejegyzések a fórumban...