SG.hu
Egy év börtönt kaphatnak az agresszív kommentelők
Új magyar törvény készül, rács mögé kerülhet aki kommentben halálos fenyegetést vagy kínzást helyez kilátásba másoknak.
"Az internetes agresszió visszaszorításáról" című törvényjavaslat az országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt van, csak azután válhat majd törvénnyé, hogy a bizottság előterjeszti azt az országgyűlésnek. Az indítvány szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék azt, aki kommentben halálos fenyegetést vagy kínzást helyez kilátásba másoknak. A törvényjavaslat értelmében vétségnek számítana, ha valaki nagy nyilvánosság előtt olyan kifejezéseket, képeket vagy hangfelvételeket oszt meg, amelyek egy beazonosítható személy vagy személyek ellen erőszakos cselekedeteken, halált okozó vagy különös kegyetlenséggel végrehajtott bűncselekményeken alapuló szándékot fejeznek ki. Az indoklás kiemeli, hogy ez nem csupán egyes személyek, hanem egész közösségek, embercsoportok elleni agresszív megnyilvánulásokra is vonatkozik.
A törvényjavaslat azonban nem alkalmazható, ha a szóban forgó cselekmények ismeretterjesztő, tudományos, művészeti, oktatási célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről való tájékoztatás keretében történnek, feltéve, hogy azok nem keltenek félelmet. Az indoklás szerint a jogalkotó ezzel egyértelműen kinyilvánítja, hogy a gyűlölködő, mások halálát kívánó közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás szabadságához, és nem engedhetők meg. A javaslat arról is szól, hogy amennyiben valaki csupán "lájkol" egy ilyen kommentet, az önmagában nem minősül bűncselekménynek. Azonban ha a sértő hozzászólást szélesebb nyilvánosság előtt megosztják, az már problémát jelenthet.
A javaslat értelmében ha egy internetes sajtótermék lehetőséget biztosít a kommentelésre, akkor köteles szabályzatot készíteni, és hatékony intézkedéseket hozni a jogellenes vagy káros, különösen gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő hozzászólásokkal szembeni fellépés érdekében. A Médiatanács iránymutatást adna a megfelelő és hatékony szabályzatok kialakításához, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala ellenőrizné azok betartását hatósági jogkörében. A javaslat szerint a törvény egyes rendelkezései az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért azok elfogadásához kétharmados parlamenti többség szükséges. A törvény várhatóan 2025. január 1-jén lépne hatályba.
"Az internetes agresszió visszaszorításáról" című törvényjavaslat az országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt van, csak azután válhat majd törvénnyé, hogy a bizottság előterjeszti azt az országgyűlésnek. Az indítvány szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék azt, aki kommentben halálos fenyegetést vagy kínzást helyez kilátásba másoknak. A törvényjavaslat értelmében vétségnek számítana, ha valaki nagy nyilvánosság előtt olyan kifejezéseket, képeket vagy hangfelvételeket oszt meg, amelyek egy beazonosítható személy vagy személyek ellen erőszakos cselekedeteken, halált okozó vagy különös kegyetlenséggel végrehajtott bűncselekményeken alapuló szándékot fejeznek ki. Az indoklás kiemeli, hogy ez nem csupán egyes személyek, hanem egész közösségek, embercsoportok elleni agresszív megnyilvánulásokra is vonatkozik.
A törvényjavaslat azonban nem alkalmazható, ha a szóban forgó cselekmények ismeretterjesztő, tudományos, művészeti, oktatási célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről való tájékoztatás keretében történnek, feltéve, hogy azok nem keltenek félelmet. Az indoklás szerint a jogalkotó ezzel egyértelműen kinyilvánítja, hogy a gyűlölködő, mások halálát kívánó közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás szabadságához, és nem engedhetők meg. A javaslat arról is szól, hogy amennyiben valaki csupán "lájkol" egy ilyen kommentet, az önmagában nem minősül bűncselekménynek. Azonban ha a sértő hozzászólást szélesebb nyilvánosság előtt megosztják, az már problémát jelenthet.
A javaslat értelmében ha egy internetes sajtótermék lehetőséget biztosít a kommentelésre, akkor köteles szabályzatot készíteni, és hatékony intézkedéseket hozni a jogellenes vagy káros, különösen gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő hozzászólásokkal szembeni fellépés érdekében. A Médiatanács iránymutatást adna a megfelelő és hatékony szabályzatok kialakításához, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala ellenőrizné azok betartását hatósági jogkörében. A javaslat szerint a törvény egyes rendelkezései az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért azok elfogadásához kétharmados parlamenti többség szükséges. A törvény várhatóan 2025. január 1-jén lépne hatályba.