SG.hu
96 éves korában elhunyt Thomas E. Kurtz, a BASIC számítógépes nyelv megalkotója
Jóval a laptopok és okostelefonok megjelenése előtt azon dolgozott, hogy minél több diák férjen hozzá a számítógépekhez. Munkája generációkat segített elindítani egy új világ felé.
Elhunyt Thomas E. Kurtz matematikus, a BASIC néven ismert egyszerűsített számítógépes programozási nyelv feltalálója. Lehetővé tette a diákok számára a korai számítógépek használatát, és generációkat indított el a személyi számítógépek világában. 96 éves volt. Halálának oka szepszis okozta többszörös szervi elégtelenség volt - tette közzé Agnes Kurtz, a felesége.
Az 1960-as évek elején, a laptopok és okostelefonok előtt egy számítógép akkora volt, mint egy autó, és egy olyan intézménynek, mint a Dartmouth College, ahol Dr. Kurtz tanított, csak egy volt. A programozás a tudósok és matematikusok feladata volt, olyan szakembereké, akik ismerték azon nem intuitív parancsokat, amelyekkel dolgozni lehetett ezeken a hatalmas gépeken, melyek néha napok vagy hetek után köpték ki az eredményeket. Dr. Kurtz és Kemény János György (John G. Kemeny), a Dartmouth matematikai tanszékének akkori, magyar származású elnöke úgy vélte, hogy a diákok függeni fognak a számítógépektől, és hasznukra válik, ha megértik, hogyan kell használni őket.
"Az az őrült ötletünk támadt, hogy azon egyetemi hallgatóinknak, akik később nem műszaki pályán fognak elhelyezkedni - a társadalomtudományi és bölcsészhallgatóknak - meg kellene tanulniuk, hogyan kell használni a számítógépet” - mondta Dr. Kurtz egy 2014-es interjúban. A két matematikus létrehozta a Dartmouth Time-Sharing Systemet, amely lehetővé tette, hogy több felhasználó egyszerre ossza meg egyetlen számítógép feldolgozási teljesítményét. Ez egy olyan rendszert váltott fel, amelyben az egyik személynek időt kellett foglalnia a számítógép használatára, és azt le kellett adnia, mielőtt a következő személy használhatta volna azt.
Balra Thomas Kurtz, jobbra Kemény János a Dartmouthi Főiskolán
"Arról volt szó, hogy a számítógépeket mindenféle ember számára használhatóvá tegyük, akiknek nem volt műszaki hátterük” - mondta egy interjúban John McGeachie, aki segített a Dartmouth Time-Sharing System kiépítésében. Az erőforrások megosztására szolgáló rendszer felépítése azonban nem volt elég. Dr. Kurtz és Dr. Kemény azt is szerették volna, hogy a diákok könnyebben megérthessék a számítógépek működését, és hogy saját programokat kódolhassanak és futtathassanak a Dartmouth számítógépén. "Úgy véltem, meg tudnánk tervezni a számítógépek használatának egy teljesen más módját, amely lehetővé tenné, hogy több száz diáknak nyújtsunk számítógépes oktatást” - emlékezett vissza Dr. Kemény Dr. Kurtz szavaira. Dr. Kemény "radikálisnak” nevezte a javaslatot.
Később a budapesti születésű Kemény János a Dartmouth 13. elnöke lett, és Dr. Kurtzzel és az egyetemi hallgatókkal együtt egy kezdőbarát és intuitív számítógépes nyelv, a BASIC kifejlesztésén dolgozott. A név a Beginner's All-Purpose Symbolic Instruction Code (Kezdők általános célú szimbolikus utasításkódja) rövidítése. Ez egy magas szintű, egyszerű használatra tervezett programozási nyelv volt, amelyet az időmegosztó rendszerrel együtt lehetett használni. A nyelv egyszerű volt. A „RUN” parancs beírásával elindult a program. A „PRINT” parancs kinyomtatott egy szót vagy betűsorozatot. A „STOP” parancs leállította a programot. 1964. május 1-jén hajnali 4 órakor a dartmouthi egyetem College Halljának alagsorában tesztelték az időmegosztó rendszert és a BASIC-et. Egy professzor és egy programozó diák egy egyszerű parancsot - „RUN” - gépelt be a szomszédos teletype terminálokon, és figyelték, hogy mindketten egyszerre ugyanazt a választ kapják. A dolog működött.
A diákok használhattak más, akkoriban népszerű nyelveket is, mint például az Algol és a Fortran, de a BASIC - amelynél mindössze két egyórás szemináriumra volt szükség az alapok elsajátításához - nemcsak a Dartmouth-i diákok, hanem világszerte a programozást tanuló emberek választott nyelvévé vált. "Ha a Fortran a lingua franca, akkor bizonyára igaz, hogy a BASIC a lingua playpen” - mondta egyszer Dr. Kurtz. Szintén forradalmi volt az a képesség, hogy egy számítógép egyszerre több felhasználó adatainak feldolgozására is képes volt. Még merészebb volt, hogy ugyanezek a számítógép-felhasználók könnyedén írhattak saját programokat.
„A nagyon korai időkben, ha csináltál valamit, a számítógép csak visszanézett rád. A BASIC interaktív volt. Azonnal ismerted” - mondta Charles C. Palmer, a Dartmouth informatikai programjának vezető tanára. „Ez volt a fordulópont.” Ez a programozási nyelv adta a későbbi szoftverek szellemi építőköveit, és ma is alapvető eszköz a számítógépes programozás oktatásában. Az egyik diák, aki később hasznát vette a BASIC-nek, Bill Gates volt, aki ennek egy változatát használta az első Microsoft operációs rendszerek alapjaként. A BASIC változatai ma is a számítógépes operációs rendszereket működtetnek.
Thomas Eugene Kurtz 1928. február 22-én született az illinois-i Oak Parkban, 1950-ben végzett a Knox College-ban Galesburgban, majd a Princetonon szerzett mesterdiplomát és doktori címet statisztikából. A doktori cím megszerzésének évében, 1956-ban Dr. Kemeny felvette a Dartmouth matematikai tanszékére. Pályafutása hátralévő részét ott töltötte, a New York állambeli Hannoverben. A princetoni diploma megszerzése után Dr. Kurtz felismerte, hogy a matematikán és a mérnöki tudományokon kívül is nagyobb lehetőség van a számítógépes programozáshoz való hozzáférésre a diákok számára. 1951-ben a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Numerikus Analízis Intézetének nyári szemeszterén dolgozott, mielőtt csatlakozott a Dartmouth-hoz, és az időmegosztással és a hozzáférhető kódolási nyelvekkel foglalkozott.
1966-tól 1975-ig a Dartmouth-i Kiewit Computation Center igazgatója volt. 1979-ben Stephen J. Garlanddal együtt létrehozta a Dartmouthon a számítógépes és információs rendszerek szakmai mesterképzési programját, amelyet részben az IBM által nyújtott támogatásból finanszírozott. "Tudta, hogy ez felkapott dolog” - mondta egy interjúban Dr. Garland, egykori tanítványa és kollégája, aki segített a BASIC szabványosításában az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézettel. „Ma már felhőalapú számítástechnikának hívják.”
Elhunyt Thomas E. Kurtz matematikus, a BASIC néven ismert egyszerűsített számítógépes programozási nyelv feltalálója. Lehetővé tette a diákok számára a korai számítógépek használatát, és generációkat indított el a személyi számítógépek világában. 96 éves volt. Halálának oka szepszis okozta többszörös szervi elégtelenség volt - tette közzé Agnes Kurtz, a felesége.
Az 1960-as évek elején, a laptopok és okostelefonok előtt egy számítógép akkora volt, mint egy autó, és egy olyan intézménynek, mint a Dartmouth College, ahol Dr. Kurtz tanított, csak egy volt. A programozás a tudósok és matematikusok feladata volt, olyan szakembereké, akik ismerték azon nem intuitív parancsokat, amelyekkel dolgozni lehetett ezeken a hatalmas gépeken, melyek néha napok vagy hetek után köpték ki az eredményeket. Dr. Kurtz és Kemény János György (John G. Kemeny), a Dartmouth matematikai tanszékének akkori, magyar származású elnöke úgy vélte, hogy a diákok függeni fognak a számítógépektől, és hasznukra válik, ha megértik, hogyan kell használni őket.
"Az az őrült ötletünk támadt, hogy azon egyetemi hallgatóinknak, akik később nem műszaki pályán fognak elhelyezkedni - a társadalomtudományi és bölcsészhallgatóknak - meg kellene tanulniuk, hogyan kell használni a számítógépet” - mondta Dr. Kurtz egy 2014-es interjúban. A két matematikus létrehozta a Dartmouth Time-Sharing Systemet, amely lehetővé tette, hogy több felhasználó egyszerre ossza meg egyetlen számítógép feldolgozási teljesítményét. Ez egy olyan rendszert váltott fel, amelyben az egyik személynek időt kellett foglalnia a számítógép használatára, és azt le kellett adnia, mielőtt a következő személy használhatta volna azt.
Balra Thomas Kurtz, jobbra Kemény János a Dartmouthi Főiskolán
"Arról volt szó, hogy a számítógépeket mindenféle ember számára használhatóvá tegyük, akiknek nem volt műszaki hátterük” - mondta egy interjúban John McGeachie, aki segített a Dartmouth Time-Sharing System kiépítésében. Az erőforrások megosztására szolgáló rendszer felépítése azonban nem volt elég. Dr. Kurtz és Dr. Kemény azt is szerették volna, hogy a diákok könnyebben megérthessék a számítógépek működését, és hogy saját programokat kódolhassanak és futtathassanak a Dartmouth számítógépén. "Úgy véltem, meg tudnánk tervezni a számítógépek használatának egy teljesen más módját, amely lehetővé tenné, hogy több száz diáknak nyújtsunk számítógépes oktatást” - emlékezett vissza Dr. Kemény Dr. Kurtz szavaira. Dr. Kemény "radikálisnak” nevezte a javaslatot.
Később a budapesti születésű Kemény János a Dartmouth 13. elnöke lett, és Dr. Kurtzzel és az egyetemi hallgatókkal együtt egy kezdőbarát és intuitív számítógépes nyelv, a BASIC kifejlesztésén dolgozott. A név a Beginner's All-Purpose Symbolic Instruction Code (Kezdők általános célú szimbolikus utasításkódja) rövidítése. Ez egy magas szintű, egyszerű használatra tervezett programozási nyelv volt, amelyet az időmegosztó rendszerrel együtt lehetett használni. A nyelv egyszerű volt. A „RUN” parancs beírásával elindult a program. A „PRINT” parancs kinyomtatott egy szót vagy betűsorozatot. A „STOP” parancs leállította a programot. 1964. május 1-jén hajnali 4 órakor a dartmouthi egyetem College Halljának alagsorában tesztelték az időmegosztó rendszert és a BASIC-et. Egy professzor és egy programozó diák egy egyszerű parancsot - „RUN” - gépelt be a szomszédos teletype terminálokon, és figyelték, hogy mindketten egyszerre ugyanazt a választ kapják. A dolog működött.
A diákok használhattak más, akkoriban népszerű nyelveket is, mint például az Algol és a Fortran, de a BASIC - amelynél mindössze két egyórás szemináriumra volt szükség az alapok elsajátításához - nemcsak a Dartmouth-i diákok, hanem világszerte a programozást tanuló emberek választott nyelvévé vált. "Ha a Fortran a lingua franca, akkor bizonyára igaz, hogy a BASIC a lingua playpen” - mondta egyszer Dr. Kurtz. Szintén forradalmi volt az a képesség, hogy egy számítógép egyszerre több felhasználó adatainak feldolgozására is képes volt. Még merészebb volt, hogy ugyanezek a számítógép-felhasználók könnyedén írhattak saját programokat.
„A nagyon korai időkben, ha csináltál valamit, a számítógép csak visszanézett rád. A BASIC interaktív volt. Azonnal ismerted” - mondta Charles C. Palmer, a Dartmouth informatikai programjának vezető tanára. „Ez volt a fordulópont.” Ez a programozási nyelv adta a későbbi szoftverek szellemi építőköveit, és ma is alapvető eszköz a számítógépes programozás oktatásában. Az egyik diák, aki később hasznát vette a BASIC-nek, Bill Gates volt, aki ennek egy változatát használta az első Microsoft operációs rendszerek alapjaként. A BASIC változatai ma is a számítógépes operációs rendszereket működtetnek.
Thomas Eugene Kurtz 1928. február 22-én született az illinois-i Oak Parkban, 1950-ben végzett a Knox College-ban Galesburgban, majd a Princetonon szerzett mesterdiplomát és doktori címet statisztikából. A doktori cím megszerzésének évében, 1956-ban Dr. Kemeny felvette a Dartmouth matematikai tanszékére. Pályafutása hátralévő részét ott töltötte, a New York állambeli Hannoverben. A princetoni diploma megszerzése után Dr. Kurtz felismerte, hogy a matematikán és a mérnöki tudományokon kívül is nagyobb lehetőség van a számítógépes programozáshoz való hozzáférésre a diákok számára. 1951-ben a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Numerikus Analízis Intézetének nyári szemeszterén dolgozott, mielőtt csatlakozott a Dartmouth-hoz, és az időmegosztással és a hozzáférhető kódolási nyelvekkel foglalkozott.
1966-tól 1975-ig a Dartmouth-i Kiewit Computation Center igazgatója volt. 1979-ben Stephen J. Garlanddal együtt létrehozta a Dartmouthon a számítógépes és információs rendszerek szakmai mesterképzési programját, amelyet részben az IBM által nyújtott támogatásból finanszírozott. "Tudta, hogy ez felkapott dolog” - mondta egy interjúban Dr. Garland, egykori tanítványa és kollégája, aki segített a BASIC szabványosításában az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézettel. „Ma már felhőalapú számítástechnikának hívják.”