SG.hu
Idiótának nevezte a német alkancellárt, házkutatást tartottak nála
Egy nyugdíjas júniusban az X-en idiótának nevezte Robert Habeck alkancellárt, mely miatt az büntetőfeljelentést tett. Az ügyészség a múlt héten házkutatási parancsot adott ki, és a rendőrséggel lefoglaltatta a tabletet, melyen a bejegyzés született. A felháborodás hatalmas.
Múlt kedden a rendőrség kora reggel becsöngetett egy 64 éves internetezőhöz Alsó-Frankföldön, hogy házkutatást tartson a volt katonatiszt otthonában. A hatóság nem sokkal reggel 6 óra után keltette ki a férfit az ágyból, kihallgatták és elvették a tabletjét. A beszámoló szerint azonban a rendőrök tartózkodtak attól, hogy ténylegesen átkutassák a lakást. A nyomozás alapjául szolgáló házkutatási parancs oka az volt, hogy a férfi június végén az X-en (korábban Twitter) újraposztolta, azaz terjesztette Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter portréját, mely alatt a hajápolási termékeiről ismert Schwarzkopf cég logója volt látható, módosított felirattal: „Schwachkopf PROFESSIONAL” (profi idióta szójátékkal).
Az intézkedés gyorsan bejárta az X-et: a #Schwachkopf és a #Hausdurchsuchung napokig a német trendek élén állt. Az AfD vezetője, Alice Weidel azt írta az X-en, hogy a házkutatás „a szólásszabadság botrányos megsértése, teljesen aránytalan és egy jogállamhoz méltatlan”. Pártja „olyan demokráciát akar, amelyben a polgárok ismét félelem nélkül kifejezhetik véleményüket minden #hülyének!”. De jogi részről is érkezett kritika: Christian von Coelln alkotmányjogász az X-en azt írta: „Az ilyen képeket lehet ízléstelennek tekinteni, de nagy kétségeim vannak afelől, hogy az alkotmány lehetővé teszi-e, hogy kriminalizálják a szatírát.”. A kép miatt tartott házkutatást aránytalannak tartotta.
A bambergi kerületi bíróság házkutatási parancsa felkerült az internetre. A bevezetőben az áll, hogy a felhasználó ellen gyűlöletkeltés miatt folyik nyomozás - ami azt jelentené, hogy egy ilyen mém gyűlöletkeltés. De a döntés indoklása már nem tartalmazza a gyűlöletkeltés vádját, csak „a politikai életben részt vevő személy ellen irányuló sértegetést” említ. Erre külön bűncselekmény van, a német büntető törvénykönyv 188. paragrafusa. Ez a bűncselekmény akár három évig terjedő börtönbüntetéssel jár - az egyszerű sértegetés legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Von Coelln trükkösnek tartja az indoklást: „Ahhoz, hogy a Büntető Törvénykönyv 188. paragrafusa szerint büntethető legyen, a bűncselekménynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a sértett fél nyilvános munkáját jelentősen akadályozza” - mondja. De egyrészt a kép már korábban is keringett az X-en, másrészt a fióknak nagyon korlátozott volt az elérése, a közzététel idején a nyugdíjasnak alig 900 követője volt. "A magánélet ilyen masszív megsértésének súlyossága nem áll arányban a bűncselekménnyel és a bizonyítékokkal, amelyeket a rendőrség és az ügyészség megtalálni remélhet.”
Az ügyészség továbbra is gyűlöletkeltéssel vádolja a felhasználót, de a Habeck-mémtől függetlenül: a bambergi ügyészség péntek reggel közölte, hogy a 64 éves férfi 2024 tavaszán posztolt az X-en egy képet, amelyen egy SS- vagy SA-katona látható, a „Németek nem vásárolnak zsidóktól” felirattal, és rövid szöveggel: „Igazi demokraták! Mindent megkaptunk már!” De mindez csak a Habeck-mém és a hozzá kapcsolódó események után derült ki.
"Ha valakit idiótának nevezünk, az alapvetően sértés” - ismeri el Christian Conrad ügyvéd, a Höcker ügyvédi iroda partnere, amely rendszeresen fogad megbízásokat jobbszélről. Conrad képviseli például az AfD-t a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elleni jogvitában. Conrad a házkutatás motivációját is meg tudja valamennyire érteni: a cél az, hogy „később bizonyítani lehessen, ki posztolt, mindenekelőtt azt, hogy az illető személy valóban maga működteti a fiókot”. Ellenkező esetben a felhasználó azzal védekezhetne, hogy valaki más manipulálta a fiókját. Conrad azonban kételkedik abban, hogy a szóban forgó mém ebben a konkrét esetben büntethető: a kifejezés már „a lehetséges büntethetőség alsó határán” van, különösen, hogy „felismerhetően szatirikus hozzájárulásról” van szó, amit általában valamivel nagyvonalúbban kell kezelni.
A politikusoknak amúgy is kicsit többet kell elviselniük, mint az átlagpolgároknak - bár nem mindent. Ráadásul Conrad szerint nyilvánvalóan csak egy úgynevezett retweetről van szó - vagyis egy más által már posztolt mém továbbterjesztéséről. Conrad szerint egy ilyen esetben mindenesetre kérdéses, hogy a felhasználó magáénak vallotta-e a tartalmat, vagy csak teljesen semleges módon akarta megmutatni másoknak. Kollégája, Chan-jo Jun hasonlóan ítéli meg a jogi helyzetet: ő is kétségbe vonja, hogy a házkutatás arányos volt. Bár a lehetséges büntetés három év, ezt "mérlegelni kell a magánlakás sérthetetlenségével szemben”. Ezt még a halálos fenyegetések esetében is figyelembe veszik, mondja Jun.
A házkutatási parancs indoklása nagyon sovány, mondja Jun, mindenekelőtt a ténybeli összefüggés vizsgálata hiányzik. Még ha a nyilatkozat önmagában nem is mutat konkrét utalást egy vitára vagy aktuális eseményre, az időzítésen is sok múlhat, az ügyészség azonban úgy tűnik, nem tudja biztosan, hogy a retweet mikor történt: a felhasználó a 2024. június 26-át megelőző napokban vagy hetekben, dátumra nem behatárolható időpontban tette közzé a képfájlt - áll a házkutatási parancsban. Jun szerint ez arra utal, hogy az ügyészségnek csak egy képernyőfotó állt rendelkezésére aznapról, további bizonyítékok nélkül - legalábbis a házkutatásig.
Ráadásul a házkutatási parancsot a jelek szerint már hetekkel ezelőtt kérték és kiadták, de az ügyészség egészen egy országos akciónapig, az internetes gyűlöletbűnözés elleni időpontig késleltette. Conrad és Jun szerint ez sem teljesen kifogásolható - hiszen a jelek szerint ez az egész a példastatuálásról szól. Jun ugyanakkor azt is elmondja, hogy egyesek számára még mindig meglepő, „hogy az interneten másoknak írkált dolgok bűncselekménynek minősülhetnek”. Jun szerint senki sem feltételezné, hogy az utcán egyszerűen csak hülyének lehet nevezni valakit mindenféle következmény nélkül. Mindez egy látszólag semleges retweetelésre is vonatkozik, mondja Jun: "Ilyenkor a felhasználónak világossá kell tennie, hogy elhatárolódik. És ez azokat is érintheti, akik tovább terjesztik a mémeket, akár az adott esetre hivatkozva, akár nem."
Robert Habeck - még más zöld politikusoknál is inkább - arról híres, hogy figyel az interneten lévő sértésekre és a szükséges büntetőfeljelentést is megtette. Még egy céget is felbérelt erre a feladatra: a So Done a közösségi médiát kutatja át fenyegetések után a potenciális áldozatok nevében. A cég megerősítette, hogy dolgoznak Robert Habecknek és a megállapításaikat elküldik neki, aki aztán eldönti, hogy mi ellen tesz lépéseket, és mi ellen nem. Franziska Brandmann alapító szerint a politikus csak "a súlyos sértésekre” összpontosít, és leszögezte, hogy a cégnek „semmi köze” a mostani ügyhöz.
Múlt kedden a rendőrség kora reggel becsöngetett egy 64 éves internetezőhöz Alsó-Frankföldön, hogy házkutatást tartson a volt katonatiszt otthonában. A hatóság nem sokkal reggel 6 óra után keltette ki a férfit az ágyból, kihallgatták és elvették a tabletjét. A beszámoló szerint azonban a rendőrök tartózkodtak attól, hogy ténylegesen átkutassák a lakást. A nyomozás alapjául szolgáló házkutatási parancs oka az volt, hogy a férfi június végén az X-en (korábban Twitter) újraposztolta, azaz terjesztette Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter portréját, mely alatt a hajápolási termékeiről ismert Schwarzkopf cég logója volt látható, módosított felirattal: „Schwachkopf PROFESSIONAL” (profi idióta szójátékkal).
Az intézkedés gyorsan bejárta az X-et: a #Schwachkopf és a #Hausdurchsuchung napokig a német trendek élén állt. Az AfD vezetője, Alice Weidel azt írta az X-en, hogy a házkutatás „a szólásszabadság botrányos megsértése, teljesen aránytalan és egy jogállamhoz méltatlan”. Pártja „olyan demokráciát akar, amelyben a polgárok ismét félelem nélkül kifejezhetik véleményüket minden #hülyének!”. De jogi részről is érkezett kritika: Christian von Coelln alkotmányjogász az X-en azt írta: „Az ilyen képeket lehet ízléstelennek tekinteni, de nagy kétségeim vannak afelől, hogy az alkotmány lehetővé teszi-e, hogy kriminalizálják a szatírát.”. A kép miatt tartott házkutatást aránytalannak tartotta.
A bambergi kerületi bíróság házkutatási parancsa felkerült az internetre. A bevezetőben az áll, hogy a felhasználó ellen gyűlöletkeltés miatt folyik nyomozás - ami azt jelentené, hogy egy ilyen mém gyűlöletkeltés. De a döntés indoklása már nem tartalmazza a gyűlöletkeltés vádját, csak „a politikai életben részt vevő személy ellen irányuló sértegetést” említ. Erre külön bűncselekmény van, a német büntető törvénykönyv 188. paragrafusa. Ez a bűncselekmény akár három évig terjedő börtönbüntetéssel jár - az egyszerű sértegetés legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Von Coelln trükkösnek tartja az indoklást: „Ahhoz, hogy a Büntető Törvénykönyv 188. paragrafusa szerint büntethető legyen, a bűncselekménynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a sértett fél nyilvános munkáját jelentősen akadályozza” - mondja. De egyrészt a kép már korábban is keringett az X-en, másrészt a fióknak nagyon korlátozott volt az elérése, a közzététel idején a nyugdíjasnak alig 900 követője volt. "A magánélet ilyen masszív megsértésének súlyossága nem áll arányban a bűncselekménnyel és a bizonyítékokkal, amelyeket a rendőrség és az ügyészség megtalálni remélhet.”
Az ügyészség továbbra is gyűlöletkeltéssel vádolja a felhasználót, de a Habeck-mémtől függetlenül: a bambergi ügyészség péntek reggel közölte, hogy a 64 éves férfi 2024 tavaszán posztolt az X-en egy képet, amelyen egy SS- vagy SA-katona látható, a „Németek nem vásárolnak zsidóktól” felirattal, és rövid szöveggel: „Igazi demokraták! Mindent megkaptunk már!” De mindez csak a Habeck-mém és a hozzá kapcsolódó események után derült ki.
"Ha valakit idiótának nevezünk, az alapvetően sértés” - ismeri el Christian Conrad ügyvéd, a Höcker ügyvédi iroda partnere, amely rendszeresen fogad megbízásokat jobbszélről. Conrad képviseli például az AfD-t a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elleni jogvitában. Conrad a házkutatás motivációját is meg tudja valamennyire érteni: a cél az, hogy „később bizonyítani lehessen, ki posztolt, mindenekelőtt azt, hogy az illető személy valóban maga működteti a fiókot”. Ellenkező esetben a felhasználó azzal védekezhetne, hogy valaki más manipulálta a fiókját. Conrad azonban kételkedik abban, hogy a szóban forgó mém ebben a konkrét esetben büntethető: a kifejezés már „a lehetséges büntethetőség alsó határán” van, különösen, hogy „felismerhetően szatirikus hozzájárulásról” van szó, amit általában valamivel nagyvonalúbban kell kezelni.
A politikusoknak amúgy is kicsit többet kell elviselniük, mint az átlagpolgároknak - bár nem mindent. Ráadásul Conrad szerint nyilvánvalóan csak egy úgynevezett retweetről van szó - vagyis egy más által már posztolt mém továbbterjesztéséről. Conrad szerint egy ilyen esetben mindenesetre kérdéses, hogy a felhasználó magáénak vallotta-e a tartalmat, vagy csak teljesen semleges módon akarta megmutatni másoknak. Kollégája, Chan-jo Jun hasonlóan ítéli meg a jogi helyzetet: ő is kétségbe vonja, hogy a házkutatás arányos volt. Bár a lehetséges büntetés három év, ezt "mérlegelni kell a magánlakás sérthetetlenségével szemben”. Ezt még a halálos fenyegetések esetében is figyelembe veszik, mondja Jun.
A házkutatási parancs indoklása nagyon sovány, mondja Jun, mindenekelőtt a ténybeli összefüggés vizsgálata hiányzik. Még ha a nyilatkozat önmagában nem is mutat konkrét utalást egy vitára vagy aktuális eseményre, az időzítésen is sok múlhat, az ügyészség azonban úgy tűnik, nem tudja biztosan, hogy a retweet mikor történt: a felhasználó a 2024. június 26-át megelőző napokban vagy hetekben, dátumra nem behatárolható időpontban tette közzé a képfájlt - áll a házkutatási parancsban. Jun szerint ez arra utal, hogy az ügyészségnek csak egy képernyőfotó állt rendelkezésére aznapról, további bizonyítékok nélkül - legalábbis a házkutatásig.
Ráadásul a házkutatási parancsot a jelek szerint már hetekkel ezelőtt kérték és kiadták, de az ügyészség egészen egy országos akciónapig, az internetes gyűlöletbűnözés elleni időpontig késleltette. Conrad és Jun szerint ez sem teljesen kifogásolható - hiszen a jelek szerint ez az egész a példastatuálásról szól. Jun ugyanakkor azt is elmondja, hogy egyesek számára még mindig meglepő, „hogy az interneten másoknak írkált dolgok bűncselekménynek minősülhetnek”. Jun szerint senki sem feltételezné, hogy az utcán egyszerűen csak hülyének lehet nevezni valakit mindenféle következmény nélkül. Mindez egy látszólag semleges retweetelésre is vonatkozik, mondja Jun: "Ilyenkor a felhasználónak világossá kell tennie, hogy elhatárolódik. És ez azokat is érintheti, akik tovább terjesztik a mémeket, akár az adott esetre hivatkozva, akár nem."
Robert Habeck - még más zöld politikusoknál is inkább - arról híres, hogy figyel az interneten lévő sértésekre és a szükséges büntetőfeljelentést is megtette. Még egy céget is felbérelt erre a feladatra: a So Done a közösségi médiát kutatja át fenyegetések után a potenciális áldozatok nevében. A cég megerősítette, hogy dolgoznak Robert Habecknek és a megállapításaikat elküldik neki, aki aztán eldönti, hogy mi ellen tesz lépéseket, és mi ellen nem. Franziska Brandmann alapító szerint a politikus csak "a súlyos sértésekre” összpontosít, és leszögezte, hogy a cégnek „semmi köze” a mostani ügyhöz.