Berta Sándor
Finn rabok segítségével tanítanak egy algoritmust
A skandináv államban bizonyos fogvatartottak egy startup számára osztályoznak adatokat, amelyekkel később egy algoritmust edzenek. A módszer szokatlan és vitatott.
A világ országaiban az elítéltek általában minimálbérért bútorokat készítenek, fémet maratnak vagy mosodákban dolgoznak. Két finn börtönben néhány rab adatokat osztályoz azért, hogy jobbá tegyenek egy algoritmust. A Vainu nevű startup munkaerőt és szolgáltatókat közvetít a vállalatoknak a világ minden tájára. A vállalkozás cégadatbázisa mindig friss, miután az intelligens adatgyűjtési technológiája állandóan átkutatja, kivonatolja és indexeli a nyílt és hozzáférhető adatokat.
A munkatársak segítenek az alkalmazott algoritmusnak a nyilvántartásban szereplő 108 millió cég profiljainak karbantartásában. Többek között híreket rendeznek megfelelő sorrendbe és azért edzik az algoritmust, hogy a jövőben jobban felismerje az összefüggéseket. A The Verge közölte, hogy ebben a folyamatban kapnak szerepet a finn fogvatartottak. A Vainu először az Amazon platformjának számító Mechanical Turk keretében keresett minimálbéréért adatelemzőket, de ott nem talált elegendő finn nyelvű segítőt. Miután a vállalat székhelye ugyanabban az épületben van, mint a finn büntetés-végrehajtásé (CSA), ezért jött az ötlet, hogy elítélteket próbáljanak meg bevonni a munka elvégzésébe.
Három hónapja közel száz rab dolgozik a Helsinkiben és Turkuban lévő büntetés-végrehajtási intézményben "algoritmusedzőként". A Vainu ezért a két börtönnek tíz számítógépet biztosított. A munkabéreket a büntetés-végrehajtásnak utalják át, a hivatal pedig gondoskodik azok továbbításáról. A fizetés megegyezik a Mechanical Turk projekt keretében kifizetett összegekkel. Ezzel csak az a probléma, hogy a platform általában a rossz fizetés szinonimája. A The Atlantic korábban azt írta, hogy a digitális munkaplatformok lehetővé teszik, hogy a munkások órákon át végezzenek rendkívül unalmas feladatokat és a munkájukkal csupán néhány centet keressenek.
Sarah T. Roberts, aki a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) a digitális gazdaság munkakörülményeit kutatja, kritikusan viszonyult a digitális börtönmunkához. A szakember azt írta a Twitteren, hogy a több milliárd dolláros, etikus mesterséges intelligencia kezdeményezéseknek kötelezniük kellene magukat arra, hogy sosem használnak fogvatartottakat a gépi tanulási eszközök képzésére vagy a különböző adatlapok feldolgozására. Rasila azzal érvelt, hogy a digitális munka esetében nincs "erőszak kockázat" és a monitorok, valamint a billentyűzetek nem változtathatók át olyan egyszerűen fegyverekké, mint a hagyományos börtönmunka eszközei.
A világ országaiban az elítéltek általában minimálbérért bútorokat készítenek, fémet maratnak vagy mosodákban dolgoznak. Két finn börtönben néhány rab adatokat osztályoz azért, hogy jobbá tegyenek egy algoritmust. A Vainu nevű startup munkaerőt és szolgáltatókat közvetít a vállalatoknak a világ minden tájára. A vállalkozás cégadatbázisa mindig friss, miután az intelligens adatgyűjtési technológiája állandóan átkutatja, kivonatolja és indexeli a nyílt és hozzáférhető adatokat.
A munkatársak segítenek az alkalmazott algoritmusnak a nyilvántartásban szereplő 108 millió cég profiljainak karbantartásában. Többek között híreket rendeznek megfelelő sorrendbe és azért edzik az algoritmust, hogy a jövőben jobban felismerje az összefüggéseket. A The Verge közölte, hogy ebben a folyamatban kapnak szerepet a finn fogvatartottak. A Vainu először az Amazon platformjának számító Mechanical Turk keretében keresett minimálbéréért adatelemzőket, de ott nem talált elegendő finn nyelvű segítőt. Miután a vállalat székhelye ugyanabban az épületben van, mint a finn büntetés-végrehajtásé (CSA), ezért jött az ötlet, hogy elítélteket próbáljanak meg bevonni a munka elvégzésébe.
Három hónapja közel száz rab dolgozik a Helsinkiben és Turkuban lévő büntetés-végrehajtási intézményben "algoritmusedzőként". A Vainu ezért a két börtönnek tíz számítógépet biztosított. A munkabéreket a büntetés-végrehajtásnak utalják át, a hivatal pedig gondoskodik azok továbbításáról. A fizetés megegyezik a Mechanical Turk projekt keretében kifizetett összegekkel. Ezzel csak az a probléma, hogy a platform általában a rossz fizetés szinonimája. A The Atlantic korábban azt írta, hogy a digitális munkaplatformok lehetővé teszik, hogy a munkások órákon át végezzenek rendkívül unalmas feladatokat és a munkájukkal csupán néhány centet keressenek.
Sarah T. Roberts, aki a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) a digitális gazdaság munkakörülményeit kutatja, kritikusan viszonyult a digitális börtönmunkához. A szakember azt írta a Twitteren, hogy a több milliárd dolláros, etikus mesterséges intelligencia kezdeményezéseknek kötelezniük kellene magukat arra, hogy sosem használnak fogvatartottakat a gépi tanulási eszközök képzésére vagy a különböző adatlapok feldolgozására. Rasila azzal érvelt, hogy a digitális munka esetében nincs "erőszak kockázat" és a monitorok, valamint a billentyűzetek nem változtathatók át olyan egyszerűen fegyverekké, mint a hagyományos börtönmunka eszközei.