SG.hu
Az amerikai chipgyártók megpróbálják megakadályozni Kína elzárását
Az Nvidia, az Intel és a Qualcomm azért kampányol, hogy megakadályozza a Pekingbe irányuló chipexport további szigorítását. Kínából származik az Intel bevételeinek mintegy negyede, míg az Nvidia számára Kína az eladások ötödét adja. A Qualcomm bevételének több, mint 60 százaléka a kínai régióból származik, ahol olyan okostelefon-gyártóknak szállít alkatrészeket, mint a Xiaomi.
Egy évvel azután, hogy a Biden-kormányzat megtette az első jelentős lépést a félvezetők Kínának történő eladásának korlátozása felé, további szankciók kidolgozásába kezdett, amelyek célja, hogy megakadályozza Pekinget a modern fegyverek számára kritikus fontosságú technológia megszerzésében. Az elmúlt hónapokban azonban ez a folyamat lelassult, mivel az amerikai chipgyártó cégek figyelmeztették a politikusokat: a Kínába irányuló eladások leállítása tönkretenné az üzletüket, és kisiklatná a kormányzat azon tervét, hogy új félvezetőgyárakat építsen az Egyesült Államokban.
Az Nvidia, az Intel és a Qualcomm - a világ három legnagyobb chipgyártója - azt állítja, hogy a Kínával szembeni kemény fellépésnek nem kívánt következményei lennének. Vezérigazgatóik beszélgetéseket folytattak olyan tisztviselőkkel, mint Antony J. Blinken külügyminiszter és Gina M. Raimondo kereskedelmi miniszter, valamint lobbicsoportokat kerestek meg és arra akarják rávenni a washingtoni vezetőket, hogy gondolják át a további ellenőrzések bevezetését. A vállalatok szerint az amerikai szankciók feljebb tekerése felgyorsíthatja Kína független chipiparának fejlődését, és megnyitja az utat egy olyan világ felé, amelyet az amerikai tervezésű chipek helyett a kínaiak által készített chipek uralnak.
"Azt kockáztatjuk, hogy egy olyan ökoszisztéma kialakulását ösztönözzük, amelyet a versenytársak vezetnek" - állítja Tim Teter, az Nvidia általános jogtanácsosa, a lobbicsoport egyik vezéralakja. "Ez pedig nagyon negatív hatással lehet az USA vezető szerepére a félvezetők, a fejlett technológia és az MI területén." A céges kampány hozzájárult az új korlátozások késleltetéséhez, és szűkítette azoknak a változtatásoknak a listáját, amelyeket a kormányzat esetleg végrehajt. A szabályalkotási folyamatot vezető Kereskedelmi Minisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivői szerint azonban a hivatalok továbbra is elkötelezettek az érzékeny technológiák védelme mellett. "Az exportellenőrzési döntések időzítését és hatályát úgy tervezzük meg, hogy a lehető legnagyobb hatást érjük el" - mondta Sarah Weinstein, a Kereskedelmi Minisztérium szóvivője.
A nagy chipgyártó cégek nyomulása felháborított néhány nemzetbiztonsági szakértőt, törvényhozót és félvezetőipari versenytársat. Sokan támogatják a Pekinggel való szembeszállást, és visszatetszőnek tartják, hogy a vállalatok megkérdőjelezték a Fehér Ház álláspontját, nem sokkal azután, hogy a kormány a chipgyár-támogatási törvény révén 50 milliárd dollárt ajánlott fel az iparágnak. A 2022-es intézkedés pénzt biztosít az amerikai chipgyártás megerősítésére és Kína ellensúlyozására. A vállalatok figyelmeztetései a nemzetbiztonsági aggályok és a kereskedelmi érdekek közötti feszültségről szólnak, és rávilágítanak a Biden-kormányzat elkerülhetetlen dilemmájára: az Egyesült Államok és Kína évtizedekre visszanyúló gazdasági kölcsönös függősége azt jelenti, hogy Washington bármilyen fellépése Pekinggel szemben azzal a kockázattal jár, hogy kárt okoz otthon.
Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója
Kína adja a globális félvezetőpiac mintegy harmadát, és az Nvidia, az Intel és a Qualcomm éves bevételéhez több, mint 50 milliárd dollárral járul hozzá. A vállalatok szerint ezen összeg elvesztése a technológiai fejlesztések, a munkahelyek és az arizonai, ohiói és New York-i félvezetőgyárakra fordított költések csökkentésére kényszerítheti őket. Tavaly az iparág hallgatólagosan elfogadta azokat a korlátozásokat, amelyeket a kormányzat október 7-én, nem sokkal azután adott ki, hogy Biden elnök aláírta a chiptámogatási törvényt. A vállalatok alkalmazkodtak: az Nvidia kifejlesztette mesterséges intelligencia chipje, a H100 speciális, lebutított verzióját Kína számára, melynek teljesítményét a szabályok által megengedett maximális szint alá csökkentette.
A korlátozásokkal járó veszteségek azonban egyre nőttek. Kína betiltotta a Micron, egy amerikai memóriachipgyártó vállalat egyes termékeinek értékesítését. Washingtoni nemzetbiztonsági szakértők keveslik a korlátozásokat, a kormányzat tisztviselői pedig felvetették, hogy az Nvidia Kínának szánt chipje ellentétes a szabályok szellemével. Júliusban riadalmat keltettek az iparág vezetői körében azok a hírek, amelyek szerint a kormányzat közel áll a korlátozások szigorításához, és többek között az Nvidia kínai felhasználásra kifejlesztett MI-chipjének értékesítését is be fogják tiltani. A cégek aggódtak amiatt, hogy a kormányzat megtilthatja a Qualcommnak 4G mobilchipjei Huawei-nek történő értékesítését, vagy az Intel nem adhat el többé chipeket az Inspur Groupnak, mely egy katonai kapcsolatokkal rendelkező kínai konglomerátum.
A kormány meggyőzésére három vezérigazgató - Patrick Gelsinger az Inteltől, Jensen Huang az Nvidiától és Cristiano Amon a Qualcommtól - júliusban Washingtonba utazott. Beszéltek a kereskedelmi és a külügyminiszterrel, továbbá Jake Sullivannal, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. Felvázolták a kínai piachoz való hozzáférés elvesztésének költségeit, és figyelmeztettek, hogy ez kiadáscsökkentésre kényszerítheti az Egyesült Államokat - mondta el Pat Gelsinger, aki a találkozóról egy aspeni biztonsági konferencián számolt be. "Nagyon fontos üzenetet közvetítettünk Kínával kapcsolatban" - mondta. "Jelenleg Kína a félvezetők exportjának 25-30 százalékát teszi ki. Ha 20 vagy 30 százalékkal kevesebb piacom van, kevesebb gyárat kell építenem". A Fehér Ház tisztviselőivel folytatott beszélgetések során az Intel tisztviselői azt is megkérdőjelezték, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács segítői értik-e a félvezető technológiát.
A vezetők érvelése szerint az USA érdeke, hogy chipgyártó vállalatai hozzáférjenek a kínai piachoz, mert az onnan származó bevételek segítik a kutatás-fejlesztést. Erre pedig azért van szükség, hogy a nemzet megőrizze vezető pozícióját az olyan új technológiákban, mint a kvantumszámítástechnika. A vállalatok arra is ösztönözték szakmai ernyőszervezetüket, a Semiconductor Industry Association-t, hogy adjon ki egy nyilatkozatot, amelyben a kormány által bevezetett korlátozásokat "széleskörűnek, kétértelműnek és időnként egyoldalúnak" minősíti és leszögezi, hogy a további korlátozások ártanának "az iparág versenyképességének". A nyilatkozat megfogalmazásakor a folyamatot ismerő három személy szerint a szövetség egyetlen tagja sem emelt szót ellene, de később több tag is úgy nyilatkozott, hogy a nyilatkozat nyugtalanná tette őket, mivel a Biden-kormányzat masszívan támogatja az amerikai chipgyártást.
A vállalatok kampányukat kiterjesztették más lobbicsoportokra is: nyáron Huang olyan szervezetek vezetőivel találkozott, mint a biztonságra összpontosító Center for Strategic and International Studies (C.S.I.S) és az Atlantic Council. Az Nvidia érdeklődése az agytrösztök iránt némi riadalmat keltett, mivel Washingtonban elterjedt a hír, hogy a vállalat leváltatná a C.S.I.S exportkorlátozásokat támogató igazgatóját, Gregory C. Allen-t. A megbeszélések után az Nvidia 65 000 dollárt adományozott a C.S.I.S.-nek. Tim Teter, az Nvidia általános jogtanácsosa azt mondta, hogy a vállalatnak soha nem volt problémája Allen személyével. "Biztosak vagyunk benne, hogy a lehető legjobban végzi a munkáját, és ezt teljes mértékben tiszteletben tartjuk" - mondta.
A Fehér Házban történt találkozók mellett a vezérigazgatók találkoztak Eric Schmidttel, a Google korábbi vezérigazgatójával és elnökével is. Schmidt 2018-ban mondott le a Google ügyvezető elnöki tisztségéről, és utána Washingtonban befolyásos szereplővé lépett elő: két védelmi minisztériumi tanácsadó testületben is helyet kapott, és saját agytrösztjét, a Special Competitive Studies Projectet finanszírozza. Támogatta továbbá Kína amerikai tervezésű félvezetőkhöz való hozzáférésének korlátozását. Július közepén Gelsinger, Amon és Huang beszélt Schmidttel a chipkorlátozás buktatóiról, majd a múlt hónapban Schmidt agytrösztje meghívta Gelsingert és Huangot az éves nemzetbiztonsági és technológiai konferenciára Washingtonban.
Biden tisztviselői meghallgatták az előadásokat, de nem vállaltak semmilyen kötelezettséget. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy egyetért a vezetőkkel abban, hogy hatékony, de korlátozott megközelítést kell alkalmazni. A kormányzat eddigi intézkedéseit éppen ekként védte, mondván, hogy az intézkedések célzottak, és a legtöbb chip esetében gyakorlatilag nincs hatásuk az USA és Kína közötti kereskedelemre. "Az amerikai cégek által tervezett chipek Kínába történő értékesítése túlnyomórészt változatlanul zajlik" - mondta az Aspeni Biztonsági Fórumon. Utalt arra, hogy további korlátozások következhetnek, de ezeket csak az érintett vállalatokkal folytatott erőteljes megbeszélések után hajtják végre. "Továbbra is nagyon célzott, nagyon specifikus korlátozásokat fogunk alkalmazni a nemzetbiztonsági és katonai célú technológiákra, és a döntéseket szigorúan, körültekintően, módszeresen fogjuk meghozni - és igen, a magánszektorral folytatott mélyreható konzultáció után" - mondta.
Egy évvel azután, hogy a Biden-kormányzat megtette az első jelentős lépést a félvezetők Kínának történő eladásának korlátozása felé, további szankciók kidolgozásába kezdett, amelyek célja, hogy megakadályozza Pekinget a modern fegyverek számára kritikus fontosságú technológia megszerzésében. Az elmúlt hónapokban azonban ez a folyamat lelassult, mivel az amerikai chipgyártó cégek figyelmeztették a politikusokat: a Kínába irányuló eladások leállítása tönkretenné az üzletüket, és kisiklatná a kormányzat azon tervét, hogy új félvezetőgyárakat építsen az Egyesült Államokban.
Az Nvidia, az Intel és a Qualcomm - a világ három legnagyobb chipgyártója - azt állítja, hogy a Kínával szembeni kemény fellépésnek nem kívánt következményei lennének. Vezérigazgatóik beszélgetéseket folytattak olyan tisztviselőkkel, mint Antony J. Blinken külügyminiszter és Gina M. Raimondo kereskedelmi miniszter, valamint lobbicsoportokat kerestek meg és arra akarják rávenni a washingtoni vezetőket, hogy gondolják át a további ellenőrzések bevezetését. A vállalatok szerint az amerikai szankciók feljebb tekerése felgyorsíthatja Kína független chipiparának fejlődését, és megnyitja az utat egy olyan világ felé, amelyet az amerikai tervezésű chipek helyett a kínaiak által készített chipek uralnak.
"Azt kockáztatjuk, hogy egy olyan ökoszisztéma kialakulását ösztönözzük, amelyet a versenytársak vezetnek" - állítja Tim Teter, az Nvidia általános jogtanácsosa, a lobbicsoport egyik vezéralakja. "Ez pedig nagyon negatív hatással lehet az USA vezető szerepére a félvezetők, a fejlett technológia és az MI területén." A céges kampány hozzájárult az új korlátozások késleltetéséhez, és szűkítette azoknak a változtatásoknak a listáját, amelyeket a kormányzat esetleg végrehajt. A szabályalkotási folyamatot vezető Kereskedelmi Minisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivői szerint azonban a hivatalok továbbra is elkötelezettek az érzékeny technológiák védelme mellett. "Az exportellenőrzési döntések időzítését és hatályát úgy tervezzük meg, hogy a lehető legnagyobb hatást érjük el" - mondta Sarah Weinstein, a Kereskedelmi Minisztérium szóvivője.
A nagy chipgyártó cégek nyomulása felháborított néhány nemzetbiztonsági szakértőt, törvényhozót és félvezetőipari versenytársat. Sokan támogatják a Pekinggel való szembeszállást, és visszatetszőnek tartják, hogy a vállalatok megkérdőjelezték a Fehér Ház álláspontját, nem sokkal azután, hogy a kormány a chipgyár-támogatási törvény révén 50 milliárd dollárt ajánlott fel az iparágnak. A 2022-es intézkedés pénzt biztosít az amerikai chipgyártás megerősítésére és Kína ellensúlyozására. A vállalatok figyelmeztetései a nemzetbiztonsági aggályok és a kereskedelmi érdekek közötti feszültségről szólnak, és rávilágítanak a Biden-kormányzat elkerülhetetlen dilemmájára: az Egyesült Államok és Kína évtizedekre visszanyúló gazdasági kölcsönös függősége azt jelenti, hogy Washington bármilyen fellépése Pekinggel szemben azzal a kockázattal jár, hogy kárt okoz otthon.
Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója
Kína adja a globális félvezetőpiac mintegy harmadát, és az Nvidia, az Intel és a Qualcomm éves bevételéhez több, mint 50 milliárd dollárral járul hozzá. A vállalatok szerint ezen összeg elvesztése a technológiai fejlesztések, a munkahelyek és az arizonai, ohiói és New York-i félvezetőgyárakra fordított költések csökkentésére kényszerítheti őket. Tavaly az iparág hallgatólagosan elfogadta azokat a korlátozásokat, amelyeket a kormányzat október 7-én, nem sokkal azután adott ki, hogy Biden elnök aláírta a chiptámogatási törvényt. A vállalatok alkalmazkodtak: az Nvidia kifejlesztette mesterséges intelligencia chipje, a H100 speciális, lebutított verzióját Kína számára, melynek teljesítményét a szabályok által megengedett maximális szint alá csökkentette.
A korlátozásokkal járó veszteségek azonban egyre nőttek. Kína betiltotta a Micron, egy amerikai memóriachipgyártó vállalat egyes termékeinek értékesítését. Washingtoni nemzetbiztonsági szakértők keveslik a korlátozásokat, a kormányzat tisztviselői pedig felvetették, hogy az Nvidia Kínának szánt chipje ellentétes a szabályok szellemével. Júliusban riadalmat keltettek az iparág vezetői körében azok a hírek, amelyek szerint a kormányzat közel áll a korlátozások szigorításához, és többek között az Nvidia kínai felhasználásra kifejlesztett MI-chipjének értékesítését is be fogják tiltani. A cégek aggódtak amiatt, hogy a kormányzat megtilthatja a Qualcommnak 4G mobilchipjei Huawei-nek történő értékesítését, vagy az Intel nem adhat el többé chipeket az Inspur Groupnak, mely egy katonai kapcsolatokkal rendelkező kínai konglomerátum.
A kormány meggyőzésére három vezérigazgató - Patrick Gelsinger az Inteltől, Jensen Huang az Nvidiától és Cristiano Amon a Qualcommtól - júliusban Washingtonba utazott. Beszéltek a kereskedelmi és a külügyminiszterrel, továbbá Jake Sullivannal, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. Felvázolták a kínai piachoz való hozzáférés elvesztésének költségeit, és figyelmeztettek, hogy ez kiadáscsökkentésre kényszerítheti az Egyesült Államokat - mondta el Pat Gelsinger, aki a találkozóról egy aspeni biztonsági konferencián számolt be. "Nagyon fontos üzenetet közvetítettünk Kínával kapcsolatban" - mondta. "Jelenleg Kína a félvezetők exportjának 25-30 százalékát teszi ki. Ha 20 vagy 30 százalékkal kevesebb piacom van, kevesebb gyárat kell építenem". A Fehér Ház tisztviselőivel folytatott beszélgetések során az Intel tisztviselői azt is megkérdőjelezték, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács segítői értik-e a félvezető technológiát.
A vezetők érvelése szerint az USA érdeke, hogy chipgyártó vállalatai hozzáférjenek a kínai piachoz, mert az onnan származó bevételek segítik a kutatás-fejlesztést. Erre pedig azért van szükség, hogy a nemzet megőrizze vezető pozícióját az olyan új technológiákban, mint a kvantumszámítástechnika. A vállalatok arra is ösztönözték szakmai ernyőszervezetüket, a Semiconductor Industry Association-t, hogy adjon ki egy nyilatkozatot, amelyben a kormány által bevezetett korlátozásokat "széleskörűnek, kétértelműnek és időnként egyoldalúnak" minősíti és leszögezi, hogy a további korlátozások ártanának "az iparág versenyképességének". A nyilatkozat megfogalmazásakor a folyamatot ismerő három személy szerint a szövetség egyetlen tagja sem emelt szót ellene, de később több tag is úgy nyilatkozott, hogy a nyilatkozat nyugtalanná tette őket, mivel a Biden-kormányzat masszívan támogatja az amerikai chipgyártást.
A vállalatok kampányukat kiterjesztették más lobbicsoportokra is: nyáron Huang olyan szervezetek vezetőivel találkozott, mint a biztonságra összpontosító Center for Strategic and International Studies (C.S.I.S) és az Atlantic Council. Az Nvidia érdeklődése az agytrösztök iránt némi riadalmat keltett, mivel Washingtonban elterjedt a hír, hogy a vállalat leváltatná a C.S.I.S exportkorlátozásokat támogató igazgatóját, Gregory C. Allen-t. A megbeszélések után az Nvidia 65 000 dollárt adományozott a C.S.I.S.-nek. Tim Teter, az Nvidia általános jogtanácsosa azt mondta, hogy a vállalatnak soha nem volt problémája Allen személyével. "Biztosak vagyunk benne, hogy a lehető legjobban végzi a munkáját, és ezt teljes mértékben tiszteletben tartjuk" - mondta.
A Fehér Házban történt találkozók mellett a vezérigazgatók találkoztak Eric Schmidttel, a Google korábbi vezérigazgatójával és elnökével is. Schmidt 2018-ban mondott le a Google ügyvezető elnöki tisztségéről, és utána Washingtonban befolyásos szereplővé lépett elő: két védelmi minisztériumi tanácsadó testületben is helyet kapott, és saját agytrösztjét, a Special Competitive Studies Projectet finanszírozza. Támogatta továbbá Kína amerikai tervezésű félvezetőkhöz való hozzáférésének korlátozását. Július közepén Gelsinger, Amon és Huang beszélt Schmidttel a chipkorlátozás buktatóiról, majd a múlt hónapban Schmidt agytrösztje meghívta Gelsingert és Huangot az éves nemzetbiztonsági és technológiai konferenciára Washingtonban.
Biden tisztviselői meghallgatták az előadásokat, de nem vállaltak semmilyen kötelezettséget. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy egyetért a vezetőkkel abban, hogy hatékony, de korlátozott megközelítést kell alkalmazni. A kormányzat eddigi intézkedéseit éppen ekként védte, mondván, hogy az intézkedések célzottak, és a legtöbb chip esetében gyakorlatilag nincs hatásuk az USA és Kína közötti kereskedelemre. "Az amerikai cégek által tervezett chipek Kínába történő értékesítése túlnyomórészt változatlanul zajlik" - mondta az Aspeni Biztonsági Fórumon. Utalt arra, hogy további korlátozások következhetnek, de ezeket csak az érintett vállalatokkal folytatott erőteljes megbeszélések után hajtják végre. "Továbbra is nagyon célzott, nagyon specifikus korlátozásokat fogunk alkalmazni a nemzetbiztonsági és katonai célú technológiákra, és a döntéseket szigorúan, körültekintően, módszeresen fogjuk meghozni - és igen, a magánszektorral folytatott mélyreható konzultáció után" - mondta.