SG.hu
Az EU chiptámogatásának felét lenyelte Németország
Németország lett a nagy nyertese az EU frissen meghirdetett chipprojektjének, mivel a felajánlott állami támogatások mintegy felét lekötötte. Több mint 30 projektjük mintegy 4 milliárd euró támogatásban részesül, az Európai Bizottság jóváhagyta a félvezetőtechnológiák támogatási rendszerét - közölte a német gazdasági minisztérium.
Az Európai Bizottság bemutatta a félvezető-ellátási lánc támogatására irányuló kezdeményezését, amely 56 vállalatot és 68 projektet érint a mikroelektronikai és kommunikációs technológiai iparágakban. Az ehhez szükséges finanszírozás 8,1 milliárd eurót tesz ki, amely az uniós tagállamoktól származik, és várhatóan további 13,7 milliárd euró érkezik majd a magánszektorból. A 8,1 milliárd euróból azonban Németország mintegy 4 milliárd eurót fog elvinni az ország gazdasági és éghajlat-változási minisztériuma szerint ami azt jelenti, hogy a támogatások megerősítik Németország ipari dominanciáját az EU-n belül, és a félvezetők terén is önellátást biztosítanak a kontinensnek.
"A 11 szövetségi állam 31 projektje minden tekintetben megerősíti Németországot, mint mikroelektronikai telephelyet, és fontos iparpolitikai mérföldkő" - mondta Robert Habeck gazdasági miniszter. A pénz az Európai Unió végrehajtó testülete által jóváhagyott összesen 8,1 milliárd eurónyi állami támogatásból származik, amely része a szervezet azon törekvésének, hogy a technológiai innováció élvonalába kerüljön. A német gazdasági minisztérium által rendelkezésre bocsátott dokumentum szerint az Infineon, az Elmos Semiconductor és a Bosch is a támogatásban részesülő vállalatok között van. Ezek a cégek várhatóan tovább kétszámjegyű milliárdos nagyságrendű magánberuházásokat hajtanak végre kutatás-fejlesztésben, termelési létesítményekben és épületekben. A nemzeti projektek több mint 4000 közvetlen új munkahelyet teremtenek.
Robert Habeck
Ez 32 projekt is lehetett volna, de nem szerepel a listán a Nexperia, egy olyan chipgyártó, amelynek gyártása nagyrészt Hamburgban folyik, székhelye pedig Hollandiában van, de 2018-ban felvásárolta a kínai székhelyű Wingtech Technology, amely állítólag kapcsolatban áll a kínai kormánnyal. A vállalatot a gazdasági miniszter javaslata nyomán vették le a listáról, akinek aggályai voltak a cég kínai kapcsolataival kapcsolatban. A Nexperia a jelentés szerint hivatalosan nem kapott tájékoztatást a támogatások elutasításának okáról. A minisztérium megpróbálja rávenni a vállalatot, hogy maga vonja vissza támogatási kérelmét, mert a Nexperiának még mindig lenne lehetősége fellebbezni a gazdasági minisztérium döntése ellen.
A minisztérium szakembereinek jórésze a támogatás megszüntetése ellen szólalt fel. Az ügy kifejezi a német kormány újrahangolt Kína-politikáját, amelynek előmozdításában Habeck gazdasági miniszter nagy szerepet játszik. Habeck és környezete azonban hibának tartotta, hogy egy olyan vállalatot támogassanak, amely mögött végső soron a kínaiak állnak. Különösen, ha egy olyan kulcsfontosságú technológiáról van szó, mint a mikrochipek, mert a finanszírozás még problematikusabbá tenné a know-how esetleges kiáramlását Ázsiába. A döntő tényező az a megítélés volt, hogy a Nexperiához hasonló chipek katonai célokra is felhasználhatók. A hírszerző szolgálatok támogatták ezt az értékelést.
A világszerte 14 ezer embert foglalkoztató Nexperia 1600 embert alkalmaz Hamburgban. A pénznek a vállalat energiatakarékos chipjeinek kifejlesztését kellett volna segítenie az észak-németországi üzemben. Ezeknek az e-autók hatótávolságát kellene megnövelniük, és csökkenteniük kellene az elektromos termékek töltőinek méretét. A projektet több partnerrel, köztük a Fraunhofer közösség egyik intézetével közösen tervezték, de mindez 2021 decemberében új irányt vett, mert Berlin különösen az olyan stratégiai áruk, mint a chipek esetében igyekszik visszaszorítani a kínai befolyást. A németek attól tartanak, hogy egy esetleges Tajvan elleni támadás esetén Kína zsarolásra használhatná a chipeket, hogy megakadályozza a Nyugat szankcióit.
Ilyen chipeket gyárt a Nexperia
A német kormányban nem mindenki támogatja a Zöldekhez tartozó Habeck irányvonalát, az SPD különösen nehezményezi Habeck döntését. Bernd Westphal, a szociáldemokraták gazdaságpolitikai szóvivője szerint a gazdasági minisztérium magatartása "érthetetlen". Az SPD vezette kancellária is szkeptikus Habeck javaslatával kapcsolatban, a támogatási kérelmekről azonban kizárólag a gazdasági minisztérium rendelkezik döntési jogkörrel. Az SPD gazdaságpolitikai szóvivője, Reinhard Houben azt követelte, hogy a német kormány mutassa be biztonsági és Kína-stratégiáját. "Ellenkező esetben csak egyedi döntések születnek, mint most a Nexperia esetében, amelyek nem követnek egy átfogó koncepciót". Habeck viszont támogatást kap az ellenzéktől. "Szerintem a döntés helyes" - mondta Julia Klöckner, a CDU/CSU gazdaságpolitikai szóvivője. "Mindannyian tudjuk, hogyan bánik a kínai állam az adatokkal, a szerzői jogokkal és a versennyel. Ezt nem szabadna a német adófizetők pénzével ösztönöznünk."
Habeck nincs egyedül a szkepticizmusával, a Nexperia az Egyesült Királyságban hasonló visszautasítással szembesült a walesi Newport Wafer Fab, az ország legnagyobb félvezetőgyártó üzemének felvásárlása kapcsán. A kínai cég 2021-ben 63 millió fontért vette meg a Newport Wafer Fabot, de tavaly a brit kormány a nemzetbiztonsági és beruházási törvény (NSIA) szerinti hatáskörével élve biztonsági aggályokra hivatkozva utasította a Nexperiát az üzlet visszavonására. A Nexperia tavaly év végén közölte, hogy bírósági felülvizsgálat keretében megtámadja a kormány döntését, és figyelmeztetett, hogy az üzem kereskedelmi szempontból életképtelenné válhat, ha rákényszerítik az eladására. Eddig még nem született döntés az ügyében.
Az Európai Bizottság bemutatta a félvezető-ellátási lánc támogatására irányuló kezdeményezését, amely 56 vállalatot és 68 projektet érint a mikroelektronikai és kommunikációs technológiai iparágakban. Az ehhez szükséges finanszírozás 8,1 milliárd eurót tesz ki, amely az uniós tagállamoktól származik, és várhatóan további 13,7 milliárd euró érkezik majd a magánszektorból. A 8,1 milliárd euróból azonban Németország mintegy 4 milliárd eurót fog elvinni az ország gazdasági és éghajlat-változási minisztériuma szerint ami azt jelenti, hogy a támogatások megerősítik Németország ipari dominanciáját az EU-n belül, és a félvezetők terén is önellátást biztosítanak a kontinensnek.
"A 11 szövetségi állam 31 projektje minden tekintetben megerősíti Németországot, mint mikroelektronikai telephelyet, és fontos iparpolitikai mérföldkő" - mondta Robert Habeck gazdasági miniszter. A pénz az Európai Unió végrehajtó testülete által jóváhagyott összesen 8,1 milliárd eurónyi állami támogatásból származik, amely része a szervezet azon törekvésének, hogy a technológiai innováció élvonalába kerüljön. A német gazdasági minisztérium által rendelkezésre bocsátott dokumentum szerint az Infineon, az Elmos Semiconductor és a Bosch is a támogatásban részesülő vállalatok között van. Ezek a cégek várhatóan tovább kétszámjegyű milliárdos nagyságrendű magánberuházásokat hajtanak végre kutatás-fejlesztésben, termelési létesítményekben és épületekben. A nemzeti projektek több mint 4000 közvetlen új munkahelyet teremtenek.
Robert Habeck
Ez 32 projekt is lehetett volna, de nem szerepel a listán a Nexperia, egy olyan chipgyártó, amelynek gyártása nagyrészt Hamburgban folyik, székhelye pedig Hollandiában van, de 2018-ban felvásárolta a kínai székhelyű Wingtech Technology, amely állítólag kapcsolatban áll a kínai kormánnyal. A vállalatot a gazdasági miniszter javaslata nyomán vették le a listáról, akinek aggályai voltak a cég kínai kapcsolataival kapcsolatban. A Nexperia a jelentés szerint hivatalosan nem kapott tájékoztatást a támogatások elutasításának okáról. A minisztérium megpróbálja rávenni a vállalatot, hogy maga vonja vissza támogatási kérelmét, mert a Nexperiának még mindig lenne lehetősége fellebbezni a gazdasági minisztérium döntése ellen.
A minisztérium szakembereinek jórésze a támogatás megszüntetése ellen szólalt fel. Az ügy kifejezi a német kormány újrahangolt Kína-politikáját, amelynek előmozdításában Habeck gazdasági miniszter nagy szerepet játszik. Habeck és környezete azonban hibának tartotta, hogy egy olyan vállalatot támogassanak, amely mögött végső soron a kínaiak állnak. Különösen, ha egy olyan kulcsfontosságú technológiáról van szó, mint a mikrochipek, mert a finanszírozás még problematikusabbá tenné a know-how esetleges kiáramlását Ázsiába. A döntő tényező az a megítélés volt, hogy a Nexperiához hasonló chipek katonai célokra is felhasználhatók. A hírszerző szolgálatok támogatták ezt az értékelést.
A világszerte 14 ezer embert foglalkoztató Nexperia 1600 embert alkalmaz Hamburgban. A pénznek a vállalat energiatakarékos chipjeinek kifejlesztését kellett volna segítenie az észak-németországi üzemben. Ezeknek az e-autók hatótávolságát kellene megnövelniük, és csökkenteniük kellene az elektromos termékek töltőinek méretét. A projektet több partnerrel, köztük a Fraunhofer közösség egyik intézetével közösen tervezték, de mindez 2021 decemberében új irányt vett, mert Berlin különösen az olyan stratégiai áruk, mint a chipek esetében igyekszik visszaszorítani a kínai befolyást. A németek attól tartanak, hogy egy esetleges Tajvan elleni támadás esetén Kína zsarolásra használhatná a chipeket, hogy megakadályozza a Nyugat szankcióit.
Ilyen chipeket gyárt a Nexperia
A német kormányban nem mindenki támogatja a Zöldekhez tartozó Habeck irányvonalát, az SPD különösen nehezményezi Habeck döntését. Bernd Westphal, a szociáldemokraták gazdaságpolitikai szóvivője szerint a gazdasági minisztérium magatartása "érthetetlen". Az SPD vezette kancellária is szkeptikus Habeck javaslatával kapcsolatban, a támogatási kérelmekről azonban kizárólag a gazdasági minisztérium rendelkezik döntési jogkörrel. Az SPD gazdaságpolitikai szóvivője, Reinhard Houben azt követelte, hogy a német kormány mutassa be biztonsági és Kína-stratégiáját. "Ellenkező esetben csak egyedi döntések születnek, mint most a Nexperia esetében, amelyek nem követnek egy átfogó koncepciót". Habeck viszont támogatást kap az ellenzéktől. "Szerintem a döntés helyes" - mondta Julia Klöckner, a CDU/CSU gazdaságpolitikai szóvivője. "Mindannyian tudjuk, hogyan bánik a kínai állam az adatokkal, a szerzői jogokkal és a versennyel. Ezt nem szabadna a német adófizetők pénzével ösztönöznünk."
Habeck nincs egyedül a szkepticizmusával, a Nexperia az Egyesült Királyságban hasonló visszautasítással szembesült a walesi Newport Wafer Fab, az ország legnagyobb félvezetőgyártó üzemének felvásárlása kapcsán. A kínai cég 2021-ben 63 millió fontért vette meg a Newport Wafer Fabot, de tavaly a brit kormány a nemzetbiztonsági és beruházási törvény (NSIA) szerinti hatáskörével élve biztonsági aggályokra hivatkozva utasította a Nexperiát az üzlet visszavonására. A Nexperia tavaly év végén közölte, hogy bírósági felülvizsgálat keretében megtámadja a kormány döntését, és figyelmeztetett, hogy az üzem kereskedelmi szempontból életképtelenné válhat, ha rákényszerítik az eladására. Eddig még nem született döntés az ügyében.