SG.hu
Az USA az egész világban meghatározza ki juthat hozzá MI-chipekhez és ki nem
A Biden-kormányzat alig egy héttel a hivatalból való távozása előtt új korlátozásokat vezetett be a mesterséges intelligencia rendszereket működtető, amerikai fejlesztésű számítógépes chipek exportjára vonatkozóan, hogy ezzel is megakadályozza, hogy riválisai, például Kína, hozzáférjenek a fejlett technológiához.
Az új korlátozások, amelyek a Kína katonai és ipari vezető szerepének megszerzésére irányuló többéves szankciók csúcspontját jelentik, várhatóan tovább fokozzák a Washington és Peking közötti feszültséget a megválasztott elnök, Donald Trump jövő heti beiktatása előtt, emellett heves bírálatokat váltottak ki az olyan amerikai technológiai óriások részéről, mint az Nvidia és az Oracle. Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy az új szabályok „a legfejlettebb mesterséges intelligencia-technológia védelmét szolgálják, és biztosítják, hogy az ne kerüljön külföldi ellenfeleink kezébe, ugyanakkor lehetővé teszik az előnyök széles körű elterjedését és megosztását a partnerországokkal”.
A hétfőn bejelentett globális exportcsomag három országszintet hoz létre a fejlett mesterséges intelligenciachipek és -technológiák exportjára vonatkozóan. A partnerek és szövetségesek, mintegy 18 ország, köztük Ausztrália, Japán, Nagy-Britannia, Dél-Korea, Tajvan és Hollandia lényegében mentesül a szabályok alól. Az országok második csoportja, köztük Irán, Észak-Korea, Kína és Oroszország, amelyek már eddig sem vásárolhattak fejlett chipeket, újabb korlátozások alá kerülnek a legerősebb "zárt” mesterséges intelligenciamodellek eladása tekintetében, amelyek olyan modellekre vonatkoznak, amelyek mögöttes architektúráját nem hozzák nyilvánosságra.
A legnagyobb változásokkal a világ nagy részét magába foglaló harmadik csoportnak kell szembenéznie. Mintegy 120 ország, köztük Szingapúr, Izrael, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, országspecifikus korlátozásokkal szembesül. Számukra 50 ezer darabos felső határt szabnak a megvásárolható chipek száma tekintetében, bár bizonyos biztonsági követelmények mellett további kvótáért folyamodva ezt megduplázhatják. Legfeljebb 1700 MI-chip megrendelése nem igényel engedélyt, és nem számít bele ezekbe a nemzeti felső korlátokba - ez az egyetemek, orvosi intézmények és kutatóintézetek beszerzéseinek felgyorsítására irányul. Elemzők szerint a változtatás célja, hogy Kína harmadik országokon keresztül se juthasson hozzá a mesterséges intelligencia chipekhez, különösen a Közel-Keletet felhasználva. A korlátozások bejelentésére az Nvidia, az AMD és az Intel által gyártott mesterséges intelligenciachipek iránt világszerte megugró kereslet mellett kerül sor. A korlátozások nem vonatkoznak a játékchipekre.
Az olyan nagy felhőszolgáltatóknak, mint a Microsoft, a Google és az Amazon globális engedélyeket kell majd kérjenek adatközpontok építésére. A teljes mesterséges intelligencia számítási teljesítményüknek csak 50%-át telepíthetik az Egyesült Államokon kívül, legfeljebb 25%-át az első csoportba tartozó országokon kívül, és legfeljebb 7%-át egyetlen nem ebbe tartozó országba. Az engedélyezést követően a felhőszolgáltatóknak már nem lesz szükségük a mesterséges intelligencia chipek kiviteli engedélyeire, ami lehetővé teszi számukra, hogy adatközpontokat építsenek olyan országokban, amelyek az Egyesült Államok által előírt kvóták miatt nem tudnak elegendő chipet importálni. A jóváhagyás megszerzéséhez az engedélyezett vállalatoknak szigorú feltételeknek és korlátozásoknak kell megfelelniük, beleértve a biztonsági követelményeket, a jelentéstételi követelményeket és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó tervet vagy teljesítményt. A korlátozott nemzeteken kívüli vállalatok "Nemzeti ellenőrzött végfelhasználói” státuszt kérhetnek, amellyel két év alatt 320 000 fejlett GPU-nak megfelelő számítási teljesítményt vásárolhatnak.
Az új szabályok ezen a héten 120 napos véleményezési időszakba lépnek, de még annak lejárta előtt hatályba lépnek. "Reméljük, hogy a következő kormányzat teljes mértékben kihasználja ezt a 120 napot, hogy meghallgassa a szakértőket, az iparágat, az iparági szereplőket és a partnerországokat” - mondta Raimondo. „Teljes mértékben számítok arra, hogy a következő kormányzat változtatásokat fog eszközölni az észrevételek alapján.” A Biden-kormányzat vezető tisztviselői elismerték, hogy a lépésről konzultáltak a következő Trump-kormányzattal, és "folyamatban lévő megbeszélések voltak egy sor kérdésről”. "Úgy gondoljuk, hogy most egy kritikus ablakban vagyunk, különösen Kínával szemben” - mondta az egyik tisztviselő. „A mi szempontunkból minden perc számít.”
A kínai kereskedelmi minisztérium az új szabályokra reagálva közölte, hogy Kína megteszi a szükséges intézkedéseket jogainak és érdekeinek védelmében. A legújabb intézkedéseket alig egy hónappal azután jelentették be, hogy a leköszönő kormányzat két tucat félvezetőgyártó berendezés eladásának korlátozását és számos kínai vállalat amerikai technológiához való hozzáférésének korlátozását jelentette be. A kormányzat 2022 októbere óta több körben jelentett be Pekinget célzó félvezetőipari exportkorlátozásokat. Hszi Csin-ping kínai vezető az önellátást tette Kína technológiai szuperhatalommá tételét célzó gazdasági stratégiájának egyik fő pillérévé.
A technológiai óriások felháborodtak a lépésen, bürokratikus túlkapásokkal vádolták meg a Biden-kormányzatot, azt állítva, hogy az árt az USA versenyképességének. Az Nvidia, a mesterséges intelligenciát működtető processzorok világelső szállítója, az Oracle és egy befolyásos félvezetőipari csoport is felszólalt a legfrissebb korlátozásokkal szemben. Egy blogbejegyzésben Ned Finkle, az Nvidia kormányzati ügyekért felelős alelnöke azt írta, hogy a mesterséges intelligencia világszerte táplálja a növekedést és lehetőségeket nyújt más iparágak számára itthon és külföldön egyaránt. "Ez a globális fejlődés most veszélyben van. A Biden-kormányzat most a mainstream számítástechnikai alkalmazásokhoz való hozzáférést kívánja korlátozni, amely azzal fenyeget, hogy világszerte kisiklatja az innovációt és a gazdasági növekedést” - írta. "Ezek a szabályok egy Kína-ellenes intézkedés álcájába bújtatva semmit sem segítenek az USA biztonságának növelésében” - tette hozzá.
Ken Glueck, az Oracle ügyvezető alelnöke azt írta, hogy a szabály "inkább szélsőséges szabályozási túlkapásokat valósít meg, mintsem az amerikai érdekeket, illetve partnereink és szövetségeseink érdekeit védi”. A washingtoni székhelyű Félvezetőipari Szövetség azt közölte, hogy „mélységesen aggasztja ennek a szabályozásnak a példátlan terjedelme és összetettsége, amelyet az iparági hozzájárulás nélkül dolgoztak ki, és amely jelentősen alááshatja az Egyesült Államok vezető szerepét és versenyképességét a félvezető-technológia és a fejlett mesterséges intelligencia rendszerek terén”.
Az új korlátozások, amelyek a Kína katonai és ipari vezető szerepének megszerzésére irányuló többéves szankciók csúcspontját jelentik, várhatóan tovább fokozzák a Washington és Peking közötti feszültséget a megválasztott elnök, Donald Trump jövő heti beiktatása előtt, emellett heves bírálatokat váltottak ki az olyan amerikai technológiai óriások részéről, mint az Nvidia és az Oracle. Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy az új szabályok „a legfejlettebb mesterséges intelligencia-technológia védelmét szolgálják, és biztosítják, hogy az ne kerüljön külföldi ellenfeleink kezébe, ugyanakkor lehetővé teszik az előnyök széles körű elterjedését és megosztását a partnerországokkal”.
A hétfőn bejelentett globális exportcsomag három országszintet hoz létre a fejlett mesterséges intelligenciachipek és -technológiák exportjára vonatkozóan. A partnerek és szövetségesek, mintegy 18 ország, köztük Ausztrália, Japán, Nagy-Britannia, Dél-Korea, Tajvan és Hollandia lényegében mentesül a szabályok alól. Az országok második csoportja, köztük Irán, Észak-Korea, Kína és Oroszország, amelyek már eddig sem vásárolhattak fejlett chipeket, újabb korlátozások alá kerülnek a legerősebb "zárt” mesterséges intelligenciamodellek eladása tekintetében, amelyek olyan modellekre vonatkoznak, amelyek mögöttes architektúráját nem hozzák nyilvánosságra.
A legnagyobb változásokkal a világ nagy részét magába foglaló harmadik csoportnak kell szembenéznie. Mintegy 120 ország, köztük Szingapúr, Izrael, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, országspecifikus korlátozásokkal szembesül. Számukra 50 ezer darabos felső határt szabnak a megvásárolható chipek száma tekintetében, bár bizonyos biztonsági követelmények mellett további kvótáért folyamodva ezt megduplázhatják. Legfeljebb 1700 MI-chip megrendelése nem igényel engedélyt, és nem számít bele ezekbe a nemzeti felső korlátokba - ez az egyetemek, orvosi intézmények és kutatóintézetek beszerzéseinek felgyorsítására irányul. Elemzők szerint a változtatás célja, hogy Kína harmadik országokon keresztül se juthasson hozzá a mesterséges intelligencia chipekhez, különösen a Közel-Keletet felhasználva. A korlátozások bejelentésére az Nvidia, az AMD és az Intel által gyártott mesterséges intelligenciachipek iránt világszerte megugró kereslet mellett kerül sor. A korlátozások nem vonatkoznak a játékchipekre.
Az olyan nagy felhőszolgáltatóknak, mint a Microsoft, a Google és az Amazon globális engedélyeket kell majd kérjenek adatközpontok építésére. A teljes mesterséges intelligencia számítási teljesítményüknek csak 50%-át telepíthetik az Egyesült Államokon kívül, legfeljebb 25%-át az első csoportba tartozó országokon kívül, és legfeljebb 7%-át egyetlen nem ebbe tartozó országba. Az engedélyezést követően a felhőszolgáltatóknak már nem lesz szükségük a mesterséges intelligencia chipek kiviteli engedélyeire, ami lehetővé teszi számukra, hogy adatközpontokat építsenek olyan országokban, amelyek az Egyesült Államok által előírt kvóták miatt nem tudnak elegendő chipet importálni. A jóváhagyás megszerzéséhez az engedélyezett vállalatoknak szigorú feltételeknek és korlátozásoknak kell megfelelniük, beleértve a biztonsági követelményeket, a jelentéstételi követelményeket és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó tervet vagy teljesítményt. A korlátozott nemzeteken kívüli vállalatok "Nemzeti ellenőrzött végfelhasználói” státuszt kérhetnek, amellyel két év alatt 320 000 fejlett GPU-nak megfelelő számítási teljesítményt vásárolhatnak.
Az új szabályok ezen a héten 120 napos véleményezési időszakba lépnek, de még annak lejárta előtt hatályba lépnek. "Reméljük, hogy a következő kormányzat teljes mértékben kihasználja ezt a 120 napot, hogy meghallgassa a szakértőket, az iparágat, az iparági szereplőket és a partnerországokat” - mondta Raimondo. „Teljes mértékben számítok arra, hogy a következő kormányzat változtatásokat fog eszközölni az észrevételek alapján.” A Biden-kormányzat vezető tisztviselői elismerték, hogy a lépésről konzultáltak a következő Trump-kormányzattal, és "folyamatban lévő megbeszélések voltak egy sor kérdésről”. "Úgy gondoljuk, hogy most egy kritikus ablakban vagyunk, különösen Kínával szemben” - mondta az egyik tisztviselő. „A mi szempontunkból minden perc számít.”
A kínai kereskedelmi minisztérium az új szabályokra reagálva közölte, hogy Kína megteszi a szükséges intézkedéseket jogainak és érdekeinek védelmében. A legújabb intézkedéseket alig egy hónappal azután jelentették be, hogy a leköszönő kormányzat két tucat félvezetőgyártó berendezés eladásának korlátozását és számos kínai vállalat amerikai technológiához való hozzáférésének korlátozását jelentette be. A kormányzat 2022 októbere óta több körben jelentett be Pekinget célzó félvezetőipari exportkorlátozásokat. Hszi Csin-ping kínai vezető az önellátást tette Kína technológiai szuperhatalommá tételét célzó gazdasági stratégiájának egyik fő pillérévé.
A technológiai óriások felháborodtak a lépésen, bürokratikus túlkapásokkal vádolták meg a Biden-kormányzatot, azt állítva, hogy az árt az USA versenyképességének. Az Nvidia, a mesterséges intelligenciát működtető processzorok világelső szállítója, az Oracle és egy befolyásos félvezetőipari csoport is felszólalt a legfrissebb korlátozásokkal szemben. Egy blogbejegyzésben Ned Finkle, az Nvidia kormányzati ügyekért felelős alelnöke azt írta, hogy a mesterséges intelligencia világszerte táplálja a növekedést és lehetőségeket nyújt más iparágak számára itthon és külföldön egyaránt. "Ez a globális fejlődés most veszélyben van. A Biden-kormányzat most a mainstream számítástechnikai alkalmazásokhoz való hozzáférést kívánja korlátozni, amely azzal fenyeget, hogy világszerte kisiklatja az innovációt és a gazdasági növekedést” - írta. "Ezek a szabályok egy Kína-ellenes intézkedés álcájába bújtatva semmit sem segítenek az USA biztonságának növelésében” - tette hozzá.
Ken Glueck, az Oracle ügyvezető alelnöke azt írta, hogy a szabály "inkább szélsőséges szabályozási túlkapásokat valósít meg, mintsem az amerikai érdekeket, illetve partnereink és szövetségeseink érdekeit védi”. A washingtoni székhelyű Félvezetőipari Szövetség azt közölte, hogy „mélységesen aggasztja ennek a szabályozásnak a példátlan terjedelme és összetettsége, amelyet az iparági hozzájárulás nélkül dolgoztak ki, és amely jelentősen alááshatja az Egyesült Államok vezető szerepét és versenyképességét a félvezető-technológia és a fejlett mesterséges intelligencia rendszerek terén”.