SG.hu
Hogyan fogja Európa elkölteni a chipekre adott eurómilliárdokat?
A helyi erősségekre kell összpontosítani az Intel és a TSMC zsebének tömése helyett.
Számtalan hírben beszámoltunk az európai chiptörvényről és a nemzetek által gyárak építésére adható állami támogatásokról. Az EU 43 milliárd eurót költ a félvezetőipar újjáélesztésére kontinensünkön, és bár ez sok pénznek tűnik, elmarad a Dél-Korea által megszavazott 430 milliárd dollár és az USA által előirányzott 280 milliárd dollár mögött. Egy több mint 30 éves félvezetői tapasztalattal rendelkező technológiai üzleti vezető, Christopher Cytera szerint a kulcs az lesz, hogy a milliárdos támogatásokat hogyan fogják elkölteni.
"Európának célzottan kell költenie." - érvel Cytera, aki szerint nem az a fontos kérdés, hogy mennyi pénzt kell a kutatásra és fejlesztésre, valamint a gyártásra fordítani, vagy hogy a finanszírozás mekkora részét kellene a nemzeti kormányoknak vagy a közös uniós büdzsének biztosítania. "Nem ezek a legfontosabb kérdések. Európának az erősségeire kell összpontosítania, amelyek közé tartozik a litográfia, a fejlett tokozás és az energiaellátó eszközök. Ezeknek az ágazatoknak a megerősítéséhez mind a kutatás-fejlesztésre, mind a gyártásra szükség van."
Élesen kikel az ellen, hogy Európa eurómilliárdokat fektessen be a világ legminiatürizáltabb, jelenleg négy nanométeres és egyre kisebb chipjeinek gyártására szolgáló óriásüzemek építésébe. "Ehhez a támogatások nem elegendőek. A verseny éles. Az európai ipar nagy része - élen az autóiparral - nagyobb csíkszélességű chipeket fogyaszt, így a szuper csúcsminőségbe való belevágással nem sok előny érhető el. Véleményem szerint fantázia azt az álmot kergetni, hogy Európa piaci részesedését mindössze 43 milliárd eurós befektetéssel a mai 10%-ról 20%-ra duplázzuk meg."
A holland ASML a félvezető litográfiai gépek egyik legfontosabb beszállítója
Úgy véli a támogatásoknak inkább a jelentős európai versenyelőnyöket kellene megerősítenie. A holland ASML gyártja a világ legfejlettebb litográfiai gépeit. A belgiumi IMEC és a híres Zeiss csoport által vezetett német optikai cégek mind a csúcstechnológiát képviselő kutatást, mind a világszínvonalú beszállítói hálózatot biztosítják. Egy másik kulcsfontosságú európai előny a fejlett tokozás, vagyis az a folyamat, amelynek során több félvezető egymásra helyezése történik. A német Micro-Systems Engineering világelső, a francia-német STM Microelectronics és a német Infineon pedig jelentős szakértelemmel rendelkezik. Mindkét vállalat élvonalbeli készségekkel büszkélkedhet az elektromos áram és feszültség széles tartományát a lehető leghatékonyabb módon kezelő tápegységek előállításában is.
Az EU-n kívül Svájcban az EM Microelectronic által vezetett, az óragyártás gazdag örökségéből fakadóan ultraalacsony fogyasztású szakértelemmel rendelkező ökoszisztéma működik, míg az Egyesült Királyságban Európa legnagyobb technológiai start-up klaszterében, Cambridge-ben hatalmas és világelső tervezési szakértelemmel rendelkezik.
Szerinte hiba Németország kísérlete az amerikai félvezetőóriás, az Intel megnyerésére. A cég további támogatásokat szeretne, mielőtt elkötelezné magát a projekt mellett. "Nem valószínű, hogy egy ilyen megaprojekt folyamatos támogatások nélkül valaha is versenyképes lehet egy olyan magas költségű országban, mint Németország. Ha az Intel fejlett európai gyártásba fektetne be, sokkal jobban járna Kelet-Európában, például Lengyelországban vagy a Cseh Köztársaságban. Mindkettőnek alacsonyabbak a költségei és ugyanúgy magasan képzett munkaerővel rendelkeznek."
Az Intel elnöke, Pat Gelsinger az épülő üzem helyszínén Magdeburgban
"Ez egy kulcsfontosságú vita: Németország és Franciaország kapja-e a támogatások oroszlánrészét, csak azért, mert ők a leggazdagabb és legnagyobb uniós gazdaságok? Mivel a pénz nagy része a nemzeti költségvetésekből származik majd, úgy tűnik, hogy Németország lehet a nagy költekező és nagy kedvezményezett - a versenyképesebb, de kisebb és szegényebb országok kárára. Ezek politikai kérdések, amelyek kívül esnek a félvezetőipari szakértelmemen. Nagyon erősen fennáll a veszélye annak, hogy Európa rossz helyen fektet be."
A tajvani TSMC elcsábítását szintén haszontalannak tartja, mert annak üzleti szempontból nincs szüksége hasonló beruházásra Európában. "Csak akkor fog belevágni ha maximális támogatásokat kap. Egy európai TSMC-üzemben pedig valószínűleg nem a legfejlettebb chipeket fogják gyártani - ezek Tajvanon maradnak, hogy megőrizhessék státuszukat és továbbra is fontos maradjon a sziget megvédése Kínától." Üzleti szempontból mindazonáltal megkerülhetetlenek, mert a vállalat már most is 20%-os világpiaci részesedéssel rendelkezik, ami a legfejlettebb négy és három nanométeres chipek esetében pedig 90%-os. A gyár nélküli chipóriások - az Nvidia, a Broadcom és a Qualcomm - mind a TSMC-től függenek.
Az EU chiptörvényének nagy vesztese az Egyesült Királyság, mert teljesen kimarad a programból. Saját félvezető-stratégiájuk ismeretlen, és mivel méretgazdaságosságra van szükség, az Egyesült Királyság egyszerűen túl kicsi ahhoz, hogy egyedül tényező legyen. Mindezt úgy, hogy az ARM a világ egyik legfejlettebb chiptervezője, vitathatatlanul vezető a processzorok licencelésében és az Egyesült Királyság világelső a szenzorok terén.
"Kelet-Európa alacsonyabb költségű, magas képzettséget igénylő gazdaságai csökkenthetnék a Kínába történő kiszervezést. Gondoskodni kell arról, hogy az uniós chip-támogatások az innovatív kis- és középvállalkozásoknak és az induló vállalkozásoknak jussanak, ne csak a nagyvállalatoknak. Segítenünk kell a lendületes újonnan érkezőket a növekedésben, nem pedig a nagy öreg óriásoknak kell pénzt adnunk. Emlékezzünk, mi történt a brit autóiparral: 1951-ben az Egyesült Királyság volt a világ második legnagyobb autógyártója olyan híres márkákkal, mint az Austin és a Triumph. A vezetőség hibái miatt ezek a világhírű vállalatok állami támogatásért folyamodtak. A támogatások lehetővé tették, hogy gazdaságtalanná váljanak. A brit autógyárak veszítettek piaci részesedésükből. Egyetlen állami tulajdonú vállalatba tömörültek - egészen addig, amíg be nem zárták őket. Ma nincs hazai autóiparunk. Európának jobban kell bánnia a chipekkel." - zárja írását Christopher Cytera.
Számtalan hírben beszámoltunk az európai chiptörvényről és a nemzetek által gyárak építésére adható állami támogatásokról. Az EU 43 milliárd eurót költ a félvezetőipar újjáélesztésére kontinensünkön, és bár ez sok pénznek tűnik, elmarad a Dél-Korea által megszavazott 430 milliárd dollár és az USA által előirányzott 280 milliárd dollár mögött. Egy több mint 30 éves félvezetői tapasztalattal rendelkező technológiai üzleti vezető, Christopher Cytera szerint a kulcs az lesz, hogy a milliárdos támogatásokat hogyan fogják elkölteni.
"Európának célzottan kell költenie." - érvel Cytera, aki szerint nem az a fontos kérdés, hogy mennyi pénzt kell a kutatásra és fejlesztésre, valamint a gyártásra fordítani, vagy hogy a finanszírozás mekkora részét kellene a nemzeti kormányoknak vagy a közös uniós büdzsének biztosítania. "Nem ezek a legfontosabb kérdések. Európának az erősségeire kell összpontosítania, amelyek közé tartozik a litográfia, a fejlett tokozás és az energiaellátó eszközök. Ezeknek az ágazatoknak a megerősítéséhez mind a kutatás-fejlesztésre, mind a gyártásra szükség van."
Élesen kikel az ellen, hogy Európa eurómilliárdokat fektessen be a világ legminiatürizáltabb, jelenleg négy nanométeres és egyre kisebb chipjeinek gyártására szolgáló óriásüzemek építésébe. "Ehhez a támogatások nem elegendőek. A verseny éles. Az európai ipar nagy része - élen az autóiparral - nagyobb csíkszélességű chipeket fogyaszt, így a szuper csúcsminőségbe való belevágással nem sok előny érhető el. Véleményem szerint fantázia azt az álmot kergetni, hogy Európa piaci részesedését mindössze 43 milliárd eurós befektetéssel a mai 10%-ról 20%-ra duplázzuk meg."
A holland ASML a félvezető litográfiai gépek egyik legfontosabb beszállítója
Úgy véli a támogatásoknak inkább a jelentős európai versenyelőnyöket kellene megerősítenie. A holland ASML gyártja a világ legfejlettebb litográfiai gépeit. A belgiumi IMEC és a híres Zeiss csoport által vezetett német optikai cégek mind a csúcstechnológiát képviselő kutatást, mind a világszínvonalú beszállítói hálózatot biztosítják. Egy másik kulcsfontosságú európai előny a fejlett tokozás, vagyis az a folyamat, amelynek során több félvezető egymásra helyezése történik. A német Micro-Systems Engineering világelső, a francia-német STM Microelectronics és a német Infineon pedig jelentős szakértelemmel rendelkezik. Mindkét vállalat élvonalbeli készségekkel büszkélkedhet az elektromos áram és feszültség széles tartományát a lehető leghatékonyabb módon kezelő tápegységek előállításában is.
Az EU-n kívül Svájcban az EM Microelectronic által vezetett, az óragyártás gazdag örökségéből fakadóan ultraalacsony fogyasztású szakértelemmel rendelkező ökoszisztéma működik, míg az Egyesült Királyságban Európa legnagyobb technológiai start-up klaszterében, Cambridge-ben hatalmas és világelső tervezési szakértelemmel rendelkezik.
Szerinte hiba Németország kísérlete az amerikai félvezetőóriás, az Intel megnyerésére. A cég további támogatásokat szeretne, mielőtt elkötelezné magát a projekt mellett. "Nem valószínű, hogy egy ilyen megaprojekt folyamatos támogatások nélkül valaha is versenyképes lehet egy olyan magas költségű országban, mint Németország. Ha az Intel fejlett európai gyártásba fektetne be, sokkal jobban járna Kelet-Európában, például Lengyelországban vagy a Cseh Köztársaságban. Mindkettőnek alacsonyabbak a költségei és ugyanúgy magasan képzett munkaerővel rendelkeznek."
Az Intel elnöke, Pat Gelsinger az épülő üzem helyszínén Magdeburgban
"Ez egy kulcsfontosságú vita: Németország és Franciaország kapja-e a támogatások oroszlánrészét, csak azért, mert ők a leggazdagabb és legnagyobb uniós gazdaságok? Mivel a pénz nagy része a nemzeti költségvetésekből származik majd, úgy tűnik, hogy Németország lehet a nagy költekező és nagy kedvezményezett - a versenyképesebb, de kisebb és szegényebb országok kárára. Ezek politikai kérdések, amelyek kívül esnek a félvezetőipari szakértelmemen. Nagyon erősen fennáll a veszélye annak, hogy Európa rossz helyen fektet be."
A tajvani TSMC elcsábítását szintén haszontalannak tartja, mert annak üzleti szempontból nincs szüksége hasonló beruházásra Európában. "Csak akkor fog belevágni ha maximális támogatásokat kap. Egy európai TSMC-üzemben pedig valószínűleg nem a legfejlettebb chipeket fogják gyártani - ezek Tajvanon maradnak, hogy megőrizhessék státuszukat és továbbra is fontos maradjon a sziget megvédése Kínától." Üzleti szempontból mindazonáltal megkerülhetetlenek, mert a vállalat már most is 20%-os világpiaci részesedéssel rendelkezik, ami a legfejlettebb négy és három nanométeres chipek esetében pedig 90%-os. A gyár nélküli chipóriások - az Nvidia, a Broadcom és a Qualcomm - mind a TSMC-től függenek.
Az EU chiptörvényének nagy vesztese az Egyesült Királyság, mert teljesen kimarad a programból. Saját félvezető-stratégiájuk ismeretlen, és mivel méretgazdaságosságra van szükség, az Egyesült Királyság egyszerűen túl kicsi ahhoz, hogy egyedül tényező legyen. Mindezt úgy, hogy az ARM a világ egyik legfejlettebb chiptervezője, vitathatatlanul vezető a processzorok licencelésében és az Egyesült Királyság világelső a szenzorok terén.
"Kelet-Európa alacsonyabb költségű, magas képzettséget igénylő gazdaságai csökkenthetnék a Kínába történő kiszervezést. Gondoskodni kell arról, hogy az uniós chip-támogatások az innovatív kis- és középvállalkozásoknak és az induló vállalkozásoknak jussanak, ne csak a nagyvállalatoknak. Segítenünk kell a lendületes újonnan érkezőket a növekedésben, nem pedig a nagy öreg óriásoknak kell pénzt adnunk. Emlékezzünk, mi történt a brit autóiparral: 1951-ben az Egyesült Királyság volt a világ második legnagyobb autógyártója olyan híres márkákkal, mint az Austin és a Triumph. A vezetőség hibái miatt ezek a világhírű vállalatok állami támogatásért folyamodtak. A támogatások lehetővé tették, hogy gazdaságtalanná váljanak. A brit autógyárak veszítettek piaci részesedésükből. Egyetlen állami tulajdonú vállalatba tömörültek - egészen addig, amíg be nem zárták őket. Ma nincs hazai autóiparunk. Európának jobban kell bánnia a chipekkel." - zárja írását Christopher Cytera.