Berta Sándor

Európai uniós konzultáció lesz a távközlési költségekről

Az Európai Bizottság igyekszik rövidre zárni a kérdést, de ez közel sem lesz egyszerű.

Az Európai Unió konzultálni fog a technológiai és távközlési szektorral arról, hogy az olyan óriáscégeknek, mint például az Amazon.com, az Alphabet, a Google és a Meta szerepet kellene-e vállalniuk a távközlési költségekből - derült ki egy, a Reuters által ismertetett európai bizottsági dokumentumból. A cégek szerint az ötlet egy internetforgalmi adóval egyenértékű, amely beavatkozhat az európai internetsemlegességi szabályokba, amelyek minden felhasználót egyformán kezelnek. Az Európai Bizottság az elképzelésről visszajelzéseket gyűjt a távközlési szolgáltatók és az IT-óriások részéről, majd a következő lépés az európai uniós tagállamokkal és a jogalkotókkal való megállapodás a jogszabály véglegesítése érdekében.

"Egyes érdekelt tartalomszolgáltatók (CAP-ok) és nagy forgalmat generáló vállalatok (LTG-k) a közvetlen kifizetések kötelező mechanizmusát javasolták, hogy hozzájáruljanak a hálózat kiépítésének finanszírozásához. Támogatja ezt a javaslatot, és ha igen, miért? Ha nem, miért nem?" - áll a kérdőívben. A dokumentum arra is rákérdez, hogy kire kellene alkalmazni a mechanizmust; hogy ez negatívan hatna-e az innovációra, az internetes ökoszisztémára és a fogyasztókra; valamint hogy az EU-nak létre kellene-e hoznia egy kontinentális vagy digitális adót vagy alapot.

Az Európai Unió a távközlési szolgáltatók beruházási kiadásait és jövőbeli fejlesztéseit is le fogja kérdezni. "Az Európai Bizottság kérdőíve alapvetően olyan kérdéseket tesz fel, amelyekkel a nagy távközlési vállalatok által erőltetett "méltányos részesedés" narratívát igyekszik igazolni. Ráadásul úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagyja a fogyasztókra gyakorolt hatást és az alapvető hálózatsemlegességi védelmet. A testület emellett részletes üzleti információkat is kér, például a peering-szerződéseket, amelyek általában bizalmasak. Ez gyakorlatilag kizárja a kulcsfontosságú érdekelt feleket a részvételből" - véli egy ágazati szakember.

2021 decemberében a Deutsche Telekom, a Vodafone, a Telefonica, az Orange, a Swisscom és számos más piaci szereplő jelezte, hogy azt szeretnék, ha a jól kiépített európai internethálózat által bevételeket szerző amerikai cégek részt vállalnának a költségekből és fizetniük kellene a hálózatfejlesztésért. Tavaly májusban kiderült, hogy az Európai Unió szerint is az online platformoknak részt kell vállalniuk a távközlési hálózatok költségeiből. Szeptember végén Matt Brittin, a Google európai üzletágának a vezetője - a felhasználók érdekeire hivatkozva - elutasította a hálózati költségekben való szerepvállalást.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Gabbbbbbbbbbbb #3
    "Pont a fentiek miatt nem ertem, hogy miert balheznak a cegek, ha nem tetszik nekik, hogy a nyugati cegek nem fizetnek, akkor szamlazzak ki a gerinc szolgaltatoknak"

    Pedig nem nehéz megérteni.
    A profit sohasem elég, lobbizásnak nevezett korrupcióval pedig ki tudja meddig vihetik el a dolgot. Főleg annak fényében, hogy Ursula és társai mennyire nincsenek képben a témában. USA-ban is ezt próbálják elérni, ezért kaptak vérszemet az európai szolgáltatók is.

    Utoljára szerkesztette: Gabbbbbbbbbbbb, 2023.02.03. 19:09:51
  • kvp #2
    "A testület emellett részletes üzleti információkat is kér, például a peering-szerződéseket, amelyek általában bizalmasak."

    Hat itt lehetne egy kotelezo hatosagi arat hasznalni, tehat minden szolgaltato azonos aron adna es venne a savszelesseget. Nem lenne boldog egyik ceg se tole, de onnantol biztosan semleges lenne a netforgalom, mert minden szolgaltatonak fix aron menne, fuggetlenul a partner cegetol. Max. ha nem tetszik, akkor par nemzetkozi kabelszolgaltato kivonulna az europai piacrol. (elvinni ugyse tudjak a lefektetett kabeleiket, szoval ez nem valoszinu)

    Pont a fentiek miatt nem ertem, hogy miert balheznak a cegek, ha nem tetszik nekik, hogy a nyugati cegek nem fizetnek, akkor szamlazzak ki a gerinc szolgaltatoknak, majd azok atharitjak a forras szerverek uzemeltetoire. Tehat ha atallnanak a forras alapu szamlazasra, azaz a csomag forrasa fizet a csomag atveteleert, akkor ha egy amerikai ceg forgalmat kuld az EU-s halozat fele, akkor fizetnie kellene. De ezt a gerinc net szolgaltato fizetne ki, aki tovabbszamlazna a szerver uzemeltetoknek.

    Ezzel a savszel alapu elszamolasrol at lehetne allni a forgalomdijas internet korszakara, ahol mindenki annyit fizet, amennyit fogyaszt. (a szerverek tulajdonosai is fizetnenek, hogy adatokat kuldjenek es a felhasznalok is fizetnenek, hogy adatokat fogadjanak, mint amikor egy nemzetkozi roaming-os telefonhivas dijat megosztva fizeti a hivo es a hivott fel) Ez teljes mertekben net semleges lenne, mindenki annyit fizetne amennyit fogalmaz.
  • gosub #1
    Nálunk emiatt utcára mentek az emberek, ebben diktatúrát véltek látni és "az Európai Bizottság versenyügyi biztosa, Neelie Kroes 2014. október 26-án Twitter üzenetében az internetadó bevezetése elleni tiltakozásra szólított fel." Most meg ez az Európai Bizottság a netadó érdekében mindenféle bizalmas adatokat akar begyűjteni, mert ugye a júzerek fogják fizetni nem a google, meta...