Berta Sándor
Az automatizált tömeges biometriai ellenőrzés ellen foglalt állást az Európai Parlament
A szervezet azt akarja, hogy a közterületeken és a határellenőrzéseken tartósan tiltsák be az ilyen rendszereket.
A Európai Parlament 377 igen szavazattal, 248 nem szavazat ellenében és 62 tartózkodás mellett elfogadta azt a határozatát, amelyben rámutat a biometriai ellenőrzésekben, például a mesterséges intelligencia alkalmazások algoritmusaiban vagy az arcfelismerő rendszerekben rejlő kockázatokra. A szervezet hangsúlyozta, hogy az ilyen megoldásoknál szükség van az emberi felügyeletre és az erős jogi kontrollra, hogy megakadályozható legyen a mesterséges intelligencia általi diszkrimináció - különösen a bűnüldözés vagy a határátlépések területén.
Az európai parlamenti képviselők kiemelték, hogy az ilyen ügyekben a végső döntéseket egyszerre több embernek kellene meghoznia, míg az érintett ellenőrzött személyeknek lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy jogi eszközökkel élhessenek a meghozott döntések ellen. A határozat része továbbá, hogy csak olyan embereket lenne szabad biometriai rendszerekkel megfigyelni, akikkel kapcsolatban felmerül egy bűncselekmény elkövetésének a gyanúja.
Nem szabad elfelejteni, hogy a biometriai ellenőrzésekre használt fejlesztésekben lévő mesterséges intelligencia hajlamos a diszkriminációra - különösen a kisebbségek, a homoszexuális személyek, az idősek és a nők esetében. A szigorúbb ellenőrzéssel és odafigyeléssel ezek a hiányosságok kiküszöbölhetők. Ezzel párhuzamosan fontos lenne a magán arcfelismerési adatbázisok betiltása is.
Ez utóbbi dolog nem véletlenül került be a határozatba. Tavaly januárban kiderült, hogy a ClearView AI amerikai vállalat több mint 3 milliárd arcfotót töltött le a nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Facebook, az Instagram, a LinkedIn, a Twitter, a YouTube és más szolgáltatások rendszereiből.A vállalkozás februárban Kanadával rúgta össze a port, majd áprilisban több jogvédő szervezet és állami hivatal is támadta.
A Európai Parlament 377 igen szavazattal, 248 nem szavazat ellenében és 62 tartózkodás mellett elfogadta azt a határozatát, amelyben rámutat a biometriai ellenőrzésekben, például a mesterséges intelligencia alkalmazások algoritmusaiban vagy az arcfelismerő rendszerekben rejlő kockázatokra. A szervezet hangsúlyozta, hogy az ilyen megoldásoknál szükség van az emberi felügyeletre és az erős jogi kontrollra, hogy megakadályozható legyen a mesterséges intelligencia általi diszkrimináció - különösen a bűnüldözés vagy a határátlépések területén.
Az európai parlamenti képviselők kiemelték, hogy az ilyen ügyekben a végső döntéseket egyszerre több embernek kellene meghoznia, míg az érintett ellenőrzött személyeknek lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy jogi eszközökkel élhessenek a meghozott döntések ellen. A határozat része továbbá, hogy csak olyan embereket lenne szabad biometriai rendszerekkel megfigyelni, akikkel kapcsolatban felmerül egy bűncselekmény elkövetésének a gyanúja.
Nem szabad elfelejteni, hogy a biometriai ellenőrzésekre használt fejlesztésekben lévő mesterséges intelligencia hajlamos a diszkriminációra - különösen a kisebbségek, a homoszexuális személyek, az idősek és a nők esetében. A szigorúbb ellenőrzéssel és odafigyeléssel ezek a hiányosságok kiküszöbölhetők. Ezzel párhuzamosan fontos lenne a magán arcfelismerési adatbázisok betiltása is.
Ez utóbbi dolog nem véletlenül került be a határozatba. Tavaly januárban kiderült, hogy a ClearView AI amerikai vállalat több mint 3 milliárd arcfotót töltött le a nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Facebook, az Instagram, a LinkedIn, a Twitter, a YouTube és más szolgáltatások rendszereiből.A vállalkozás februárban Kanadával rúgta össze a port, majd áprilisban több jogvédő szervezet és állami hivatal is támadta.