Berta Sándor
Be kellene tiltani az arcfelismerést az iskolákban?
Tudósok úgy vélték, hogy bizonyos technológiáknak semmi keresnivalójuk sincs az oktatási intézményekben.
A Michigani Egyetem Gerald R. Ford Iskolájának kutatói a Cameras in the Classroom című átfogó jelentésükben kifejtették, hogy az arcfelismerési technológiákra azért nincs szükség az iskolákban, mert rasszisták, elősegítik az állami ellenőrzést és a felhasználói adatokkal való kereskedést. A szakemberek éppen ezért arra szólították fel az iskolaigazgatókat, a tanárokat és a szülőket, hogy lépjenek fel e technológiák alkalmazása ellen, s ne engedjék, hogy például a koronavírus-járványra és a vészhelyzeti szabályok betartására hivatkozva bevezessenek az intézményükben ilyen rendszereket.
Shobita Parthasarathy, a tanulmány vezetője kiemelte, hogy teljesen be kellene tiltani az iskolákban az arcfelismerő technológiák használatát, mert az semmilyen pozitív befolyással nincs a biztonságra nézve, viszont cserébe számos komoly problémát hoz magával. A legnagyobb gond a rasszista diszkrimináció, valamint a másként gondolkodó és kinéző diákok kiközösítésének felerősítése, a magánszféra összetörése, illetve az állami ellenőrzés intézményesítése.
A szakember hozzátette, hogy azért foglalkoztak most az arcfelismerési technológiákkal, mert azok jelenleg még nem igazán terjedtek el és különösen a védtelen népességcsoportok esetében nem tudnak komoly károkat okozni. Amennyiben e megoldásokat átgondolatlanul és indokolatlanul gyorsan bevezetik, anélkül, hogy az érintettek megértenék azok lehetséges hatásait, akkor ez etikátlan és nagyon veszélyes lehet.
A tanulmány része egy nagyobb kutatási projektnek, amely a különböző korszerű technológiák észszerűségét és hasznosságát veszi górcső alá. A kutatók az arcfelismerés mellett tanulmányozzák a térfigyelő kamerákat, a fémdetektorokat, s a biometriai azonosítási módszereket is.
Molly Kleinman, a Gerald R. Ford Iskola kapcsolódó programjának vezetője hangsúlyozta, hogy néhányan azt a véleményt képviselik, hogy egy technológiát nem szabad szabályozni addig, amíg valaki a saját szemével meg nem győződött arról, hogy mire képes. De, ha valaki megnéz egy már használatban lévő technológiát, akkor nagyon is jól előrejelezhetők a potenciális társadalmi, gazdasági és politikai hatásai, továbbá az alkalmazásának a nem kívánt következményei.
A Michigani Egyetem Gerald R. Ford Iskolájának kutatói a Cameras in the Classroom című átfogó jelentésükben kifejtették, hogy az arcfelismerési technológiákra azért nincs szükség az iskolákban, mert rasszisták, elősegítik az állami ellenőrzést és a felhasználói adatokkal való kereskedést. A szakemberek éppen ezért arra szólították fel az iskolaigazgatókat, a tanárokat és a szülőket, hogy lépjenek fel e technológiák alkalmazása ellen, s ne engedjék, hogy például a koronavírus-járványra és a vészhelyzeti szabályok betartására hivatkozva bevezessenek az intézményükben ilyen rendszereket.
Shobita Parthasarathy, a tanulmány vezetője kiemelte, hogy teljesen be kellene tiltani az iskolákban az arcfelismerő technológiák használatát, mert az semmilyen pozitív befolyással nincs a biztonságra nézve, viszont cserébe számos komoly problémát hoz magával. A legnagyobb gond a rasszista diszkrimináció, valamint a másként gondolkodó és kinéző diákok kiközösítésének felerősítése, a magánszféra összetörése, illetve az állami ellenőrzés intézményesítése.
A szakember hozzátette, hogy azért foglalkoztak most az arcfelismerési technológiákkal, mert azok jelenleg még nem igazán terjedtek el és különösen a védtelen népességcsoportok esetében nem tudnak komoly károkat okozni. Amennyiben e megoldásokat átgondolatlanul és indokolatlanul gyorsan bevezetik, anélkül, hogy az érintettek megértenék azok lehetséges hatásait, akkor ez etikátlan és nagyon veszélyes lehet.
A tanulmány része egy nagyobb kutatási projektnek, amely a különböző korszerű technológiák észszerűségét és hasznosságát veszi górcső alá. A kutatók az arcfelismerés mellett tanulmányozzák a térfigyelő kamerákat, a fémdetektorokat, s a biometriai azonosítási módszereket is.
Molly Kleinman, a Gerald R. Ford Iskola kapcsolódó programjának vezetője hangsúlyozta, hogy néhányan azt a véleményt képviselik, hogy egy technológiát nem szabad szabályozni addig, amíg valaki a saját szemével meg nem győződött arról, hogy mire képes. De, ha valaki megnéz egy már használatban lévő technológiát, akkor nagyon is jól előrejelezhetők a potenciális társadalmi, gazdasági és politikai hatásai, továbbá az alkalmazásának a nem kívánt következményei.