Berta Sándor
Kanadával rúgta össze a port a ClearView AI
A tavaly kirobbant botrány miatt egyre több országban támadják a vállalkozást.
2020 januárjában vált ismertté a ClearView AI ügye, amikor kiderült, hogy az amerikai vállalat több mint 3 milliárd arcfotót szerzett meg a világhálóról. Az eddig viszonylag ismeretlen cég a képeket nem különleges adatbázisokból gyűjtötte össze, hanem nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Facebook, az Instagram, a LinkedIn, a Twitter, a YouTube és más szolgáltatások rendszereiből. A társaság azt közölte, hogy jelenleg több mint 600 szervezet használja az ajánlatait. A ClearView AI adatbázisát nem csupán a bűnüldözők használhatták, hanem számos oktatási intézmény, vállalkozás és magándetektív iroda is, míg a nyilvántartást a vállalatok mellett magánszemélyek, elsősorban befektetők és a startup-alapító barátai is kipróbálhatták, s alkalmazhatták teljesen magán jellegű célokra.
Daniel Therrien kanadai adatvédelmi biztos most a közleményében azt taglalta, hogy az, amit a ClearView AI tett és tesz, az tömeges megfigyelés és illegális. A szakember egy évvel ezelőtt kezdte a vizsgálatát, amelybe bevonta Québec, Alberta és Brit Kolumbia adatvédelmi biztosát is. Az egyik legfontosabb felmerült kifogás a társaság gyakorlata ellen az volt, hogy az adatbázist használók a kilistázott képek mellé megkapják az eredeti linkeket is és ezáltal hozzáférést szereznek az érintett emberek személyazonosságához. A cég nem szerzi meg az érintettek beleegyezését, így ezzel is jogsértést követ el. Therrien és a kollégái úgy vélték, hogy az egész alkalmazott gyakorlat ellentétes a kanadai joggal.
A vállalkozás ugyanakkor nem értett egyet a megállapításokkal, sőt, végszükség esetén még bírósághoz fordulna. A ClearView AI azzal érvel, hogy az adatok beelegyezés nélkül is felhasználhatók, mert azok nyilvánosak. Úgy vélik, a bűnüldözők és a nemzetbiztonság szempontjából nyújtott előnyök jóval meghaladják az érintettek számára jelentett plusz kockázatokat. Ráadásul a vállalat amúgy sem tehető felelőssé a hatóságok által elkövetett hibákért. Végül az is elhangzott érvként, hogy a társaságnak nincs valódi kapcsolata Kanadával, habár az egyik fizető ügyfele pont a Kanadai Királyi Lovasrendőrség (RCMP).
Az adatvédelmi biztosok visszautasították ezeket az érveket és azt ajánlották, hogy a cég ne kínálja többé a szolgáltatását Kanadában és felszólították a ClearView AI-t, hogy a kanadai személyekről az interneten található összes másolatot törölje az adatbázisából. Amennyiben ez nem történik meg, akkor minden rendelkezésre álló jogi eszközt be fognak vetni ellene. Hoan Ton-That, a ClearView AI alapítója azt nyilatkozta, hogy nem törlik a felvételeket és azt hangsúlyozta, hogy ez a kérdés nyilvános információkról szól és arról, hogy azokhoz ki és mikor férhet hozzá. Nem akarnak olyan világban élni, amelyben csak a Google és néhány másik IT-óriás érheti el ezeket az adatokat.
A biometriai adatokkal kapcsolatos törvény állítólagos megsértése miatt egyébként Illinois állam szintén bírósághoz fordult, továbbá a cég ellen Ausztráliában és Nagy-Britanniában is vizsgálatok zajlanak. Emellett Johannes Caspar német adatvédelmi biztos is közigazgatási eljárást indított a ClearView AI ellen.
2020 januárjában vált ismertté a ClearView AI ügye, amikor kiderült, hogy az amerikai vállalat több mint 3 milliárd arcfotót szerzett meg a világhálóról. Az eddig viszonylag ismeretlen cég a képeket nem különleges adatbázisokból gyűjtötte össze, hanem nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Facebook, az Instagram, a LinkedIn, a Twitter, a YouTube és más szolgáltatások rendszereiből. A társaság azt közölte, hogy jelenleg több mint 600 szervezet használja az ajánlatait. A ClearView AI adatbázisát nem csupán a bűnüldözők használhatták, hanem számos oktatási intézmény, vállalkozás és magándetektív iroda is, míg a nyilvántartást a vállalatok mellett magánszemélyek, elsősorban befektetők és a startup-alapító barátai is kipróbálhatták, s alkalmazhatták teljesen magán jellegű célokra.
Daniel Therrien kanadai adatvédelmi biztos most a közleményében azt taglalta, hogy az, amit a ClearView AI tett és tesz, az tömeges megfigyelés és illegális. A szakember egy évvel ezelőtt kezdte a vizsgálatát, amelybe bevonta Québec, Alberta és Brit Kolumbia adatvédelmi biztosát is. Az egyik legfontosabb felmerült kifogás a társaság gyakorlata ellen az volt, hogy az adatbázist használók a kilistázott képek mellé megkapják az eredeti linkeket is és ezáltal hozzáférést szereznek az érintett emberek személyazonosságához. A cég nem szerzi meg az érintettek beleegyezését, így ezzel is jogsértést követ el. Therrien és a kollégái úgy vélték, hogy az egész alkalmazott gyakorlat ellentétes a kanadai joggal.
A vállalkozás ugyanakkor nem értett egyet a megállapításokkal, sőt, végszükség esetén még bírósághoz fordulna. A ClearView AI azzal érvel, hogy az adatok beelegyezés nélkül is felhasználhatók, mert azok nyilvánosak. Úgy vélik, a bűnüldözők és a nemzetbiztonság szempontjából nyújtott előnyök jóval meghaladják az érintettek számára jelentett plusz kockázatokat. Ráadásul a vállalat amúgy sem tehető felelőssé a hatóságok által elkövetett hibákért. Végül az is elhangzott érvként, hogy a társaságnak nincs valódi kapcsolata Kanadával, habár az egyik fizető ügyfele pont a Kanadai Királyi Lovasrendőrség (RCMP).
Az adatvédelmi biztosok visszautasították ezeket az érveket és azt ajánlották, hogy a cég ne kínálja többé a szolgáltatását Kanadában és felszólították a ClearView AI-t, hogy a kanadai személyekről az interneten található összes másolatot törölje az adatbázisából. Amennyiben ez nem történik meg, akkor minden rendelkezésre álló jogi eszközt be fognak vetni ellene. Hoan Ton-That, a ClearView AI alapítója azt nyilatkozta, hogy nem törlik a felvételeket és azt hangsúlyozta, hogy ez a kérdés nyilvános információkról szól és arról, hogy azokhoz ki és mikor férhet hozzá. Nem akarnak olyan világban élni, amelyben csak a Google és néhány másik IT-óriás érheti el ezeket az adatokat.
A biometriai adatokkal kapcsolatos törvény állítólagos megsértése miatt egyébként Illinois állam szintén bírósághoz fordult, továbbá a cég ellen Ausztráliában és Nagy-Britanniában is vizsgálatok zajlanak. Emellett Johannes Caspar német adatvédelmi biztos is közigazgatási eljárást indított a ClearView AI ellen.