Folyadék­hűtésű szerver­központot tesztel a Microsoft

A módszerrel sokkal hatékonyabb számítógép-centrumok hozhatók létre.

A Natick projekt keretében a Microsoft először egy 2,5 méteres acélkapszulába rejtett prototípust juttatott le tíz méteres mélységbe és a berendezés 105 napon keresztül zökkenőmentesen működött. Majd 2018-ban az Orkney-szigetek partjai előtt süllyesztette le közel 36 méteres mélységbe a körülbelül 12 méter hosszú és 864 szervert tartalmazó központját. Bár a rendszer elvileg akár 5 évig is működhetett volna a víz alatt, a társaság tavaly szeptemberben mégis kiemelte azt. A Microsoft közölte, hogy az elképzelés nagyon jó volt, s a megvalósítása megbízhatóan és praktikus módon sikerült. A tengerben elhelyezett szerverközpont előnyei között van a szárazföldi centrumokkal szemben a viszonylag állandó, alacsony hőmérséklet, valamint az alacsonyabb páratartalom és a kisebb korrózió.

A Microsoft az innovációs blogjában most egy hasonló projektet mutatott be, azzal a különbséggel, hogy a programban nem tengervizet használnak a gépek hűtésére, hanem egy különleges hűtőfolyadékot, amelyet a 3M állít elő. A szervereket ebben a folyadékba helyezik el, amelynek a forráspontja mindössze 50 Celsius-fok és amely a hő gyors elvezetését szolgálja. A teljes rendszer egy konténerben van elhelyezve, amelynél még a tető is különleges szerepet játszik, ugyanis az elpárologtatott folyadék ott kondenzálódik, majd lehűl és lecsöpög. Ezáltal egy zárt rendszer jön létre, amelynél csak kevés folyadék megy veszendőbe.

A cél az, hogy az ilyen rendszereket úgy építsék fel, hogy az egyes komponensek kiesése esetén ne legyen szükség azonnal a javításra, hanem megvalósulhasson a karbantartás nélküli működés. A szakemberek azt remélik, hogy ennél a projektnél is ugyanolyan kedvezők lesznek a tapasztalatok, mint a Natick esetében. Az utóbbinál ugyanis a szerverek kiesési rátája nyolcad akkora volt, mint a hagyományos szerverrendszerek esetében. Bár a folyadékhűtés drágább, mint a léghűtés, de ha a segítségével a számítógépek hatékonyabban dolgoznak és kevesebb alkatrész romlik el, akkor a fejlesztés mégis kifizetődő lehet. A cél egyelőre a tapasztalatgyűjtés.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #1
    A tengerbe rakott kozpontban a parat kizaro nitrogen gaz es a fix alacsony homerseklet jelentette a stabilitas fo oket. A levego helyett alacsony parolgasi pontu hutogazt hasznalo rendszerben viszont fazis atalkulas zajlik az aramkorok korul, ami sokkal megterhelobb es kvazi koptathatja az alkatreszeket. (mechanikai terhelessel, kavitacioval, stb.)

    A teljes mukodesi tartomanyban gaz halmazallapotu semleges, oxigen es vizmentes hutokozeg sokkal stabilabb es kevesbe karositja az alkatreszeket, bar kisebb az ilyen megoldasok hoszallito kepessege.