Berta Sándor
Szelfik az államnak
A koronavírus-járvány nagyon sok államnak kapóra jött a kiterjesztett megfigyelések bevezetésére és alkalmazására.
A Freedom House amerikai polgári jogi szervezet aktuális éves Freedom on the Net 2020 - The Pandemic's Digital Shadow című jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járványt kihasználva a világ számos országa tett lépéseket azért, hogy létrehozza a digitális ellenőrzés és megfigyelés új eszközeit.
A dokumentum készítői megállapították, hogy a vészhelyzet jelentős mértékben visszavetette az internetes szabadságot. A piacok állami és a magán szereplői egyaránt törekedtek az online nyilvánosságra hozott információk irányítására, befolyásolására, a kritikus jelentések elnyomására és a társadalmi ellenőrzés céljára szolgáló új technológiák telepítésére, illetve integrálására.
A Freedom House munkatársai rámutattak, hogy az információkhoz való szabad hozzáférés sok esetben az élet és a halál közötti különbséget jelentheti . A 65 megvizsgált ország közül 28-ban találták nyomát honlapok bezáratásának, egyes felhasználók elhallgattatásának, s olyan intézkedéseknek, amelyek a platformokat vagy online publikációkat kényszerítettek a járvány kiterjedésével kapcsolatos információk törlésére. Legalább 13 államban kapcsolták le a hatóságok időszakosan az interneteléréseket, ez különösen azokban a régiókban fordult elő, ahol kisebbségek éltek. Továbbá a kormányok számos alkalommal éltek vissza új törvényekkel.
Legalább 54 országban csak minimális óvintézkedéseket tettek azért, hogy a különböző érzékeny információkkal ne lehessen visszaélni. Az orosz kontaktkutató alkalmazás például megosztja az illető GPS-adatait, a híváslistáját és más információkat a helyi hatóságokkal. Emellett kötelezi a személyt rendszertelen időközönként szelfik készítésére annak alátámasztására, hogy bebizonyítsa: betartja a karanténintézkedéseket.
Legalább 30 államban az ellenőrzési intézkedéseket a távközlési szolgáltatókkal és más vállalatokkal együttműködve valósítják meg a hatóságok. S számos helyen az adatok feldolgozásával nem az egészségügyi hatóságokat, hanem a titkosszolgálatokat vagy a nemzetbiztonsági hivatalokat bízzák meg. Pakisztánban gyakori a kórházban fekvő betegek lehallgatása azért, hogy így derítsék ki, vannak-e az ismerőseik körében betegek. A dél-koreai hivatalnokok lekérik a hitelkártya-információkat, a mobiladatokat és a biztonsági kamerák képeit. Kínában pedig az embereket arra szólították fel, hogy szereljenek webkamerákat a lakásaikban és az ajtajaik elé.
A Freedom House munkatársai végül rámutattak, hogy a legvalószínűbbnek tűnik, hogy az érintett országok a koronavírus-járvány után sem fogják leszerelni a kiépített rendszereket.
A Freedom House amerikai polgári jogi szervezet aktuális éves Freedom on the Net 2020 - The Pandemic's Digital Shadow című jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járványt kihasználva a világ számos országa tett lépéseket azért, hogy létrehozza a digitális ellenőrzés és megfigyelés új eszközeit.
A dokumentum készítői megállapították, hogy a vészhelyzet jelentős mértékben visszavetette az internetes szabadságot. A piacok állami és a magán szereplői egyaránt törekedtek az online nyilvánosságra hozott információk irányítására, befolyásolására, a kritikus jelentések elnyomására és a társadalmi ellenőrzés céljára szolgáló új technológiák telepítésére, illetve integrálására.
A Freedom House munkatársai rámutattak, hogy az információkhoz való szabad hozzáférés sok esetben az élet és a halál közötti különbséget jelentheti . A 65 megvizsgált ország közül 28-ban találták nyomát honlapok bezáratásának, egyes felhasználók elhallgattatásának, s olyan intézkedéseknek, amelyek a platformokat vagy online publikációkat kényszerítettek a járvány kiterjedésével kapcsolatos információk törlésére. Legalább 13 államban kapcsolták le a hatóságok időszakosan az interneteléréseket, ez különösen azokban a régiókban fordult elő, ahol kisebbségek éltek. Továbbá a kormányok számos alkalommal éltek vissza új törvényekkel.
Legalább 54 országban csak minimális óvintézkedéseket tettek azért, hogy a különböző érzékeny információkkal ne lehessen visszaélni. Az orosz kontaktkutató alkalmazás például megosztja az illető GPS-adatait, a híváslistáját és más információkat a helyi hatóságokkal. Emellett kötelezi a személyt rendszertelen időközönként szelfik készítésére annak alátámasztására, hogy bebizonyítsa: betartja a karanténintézkedéseket.
Legalább 30 államban az ellenőrzési intézkedéseket a távközlési szolgáltatókkal és más vállalatokkal együttműködve valósítják meg a hatóságok. S számos helyen az adatok feldolgozásával nem az egészségügyi hatóságokat, hanem a titkosszolgálatokat vagy a nemzetbiztonsági hivatalokat bízzák meg. Pakisztánban gyakori a kórházban fekvő betegek lehallgatása azért, hogy így derítsék ki, vannak-e az ismerőseik körében betegek. A dél-koreai hivatalnokok lekérik a hitelkártya-információkat, a mobiladatokat és a biztonsági kamerák képeit. Kínában pedig az embereket arra szólították fel, hogy szereljenek webkamerákat a lakásaikban és az ajtajaik elé.
A Freedom House munkatársai végül rámutattak, hogy a legvalószínűbbnek tűnik, hogy az érintett országok a koronavírus-járvány után sem fogják leszerelni a kiépített rendszereket.