SG.hu·
Az NSA és a GCHQ is az internet ellensége
A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet az amerikai és a brit titkosszolgálatot egyaránt felvette az internet ellenségeinek listájára.
A ROG jelentésében kifejtette: az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) és a brit Government Communications Headquarters (GCHQ) egyaránt felkerült a listára. A két szervezet mellett további 30 hivatal és intézmény kapta meg a nem túl hízelgő jelzőt, mert a tevékenységével központi szerepet játszik a kritikus hangok elnyomásában.
Matthias Spielkamp, a ROG elnökségi tagja az NSA és a GCHQ beválasztását azzal indokolta, hogy azok az országok, amelyek titkosszolgálatai tömegesen figyelik meg a polgáraikat aligha szólíthatnak fel más kormányokat arra, hogy jobban figyeljenek az internetes információszabadságra. A Snowden-ügy tökéletesen rávilágított arra, hogy a két hivatal a különböző szoftverekbe és IT-infrastruktúrákba biztonsági hibákat rejtett el, s azok segítségével a világháló csomópontjain emberek millióinak kommunikációjához fért hozzá. Ezzel a lépéssel a titkosszolgálatok a magánélet, valamint a vélemény- és a sajtószabadság kárára határokon átnyúló biztonsági apparátusok eszközévé változtatták az internetet.
Az internet ellenségei közé tartozik még az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Irán Legfelsőbb Kibertér Tanácsa és a kínai Internetinformációs Hivatal. Az utóbbi dolgozza ki Peking számára az internetcenzúra-terveket. Szintén felkerült a listára az INSA etiópiai hálózatbiztonsági szervezet, a TurkmenTelecom török állami távközlési és internetszolgáltató, az indiai kormány megbízásából a helyi ellenőrzési rendszer legtöbb elemét megalkotó Centre for Development of Telematics, a német Bundesnachrichtendienst (BND) és a francia DGSE. Először került az internet ellenségei közé három megfigyelési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi kiállítás: az ISS World, a Technology Against Crime és a Milipol.
A megfigyelések és a cenzúra egyre többször irányul a növekvő befolyásra szert tevő bloggerek és online sajtóorgánumok ellen, amelyek az elnyomó rezsimek ellen harcolnak. A különböző államok eltérő megoldásokat vetnek be. Vietnamban a tavaly szeptember óta hatályban lévő 72-es számú rendelet tiltja a blogokban és a közösségi portálokon a hírek és a megjegyzések terjesztését. A hatalom egy másik kedvenc eszköze a licenckötelezettség, így eleve csak azok az oldalak működhetnek, amelyek átmennek az előzetes szűrésen.
A Riporterek Határok Nélkül arra szólította fel a világ összes kormányát, hogy korlátlan internethozzáféréseket biztosítsanak a polgáraiknak, valamint a személyes adatok védelme alapvető jog legyen. Ezekhez az információkhoz ne férhessenek hozzá bármikor a titkosszolgálatok és a biztonsági hivatalok. A kommunikációt csak törvényesen és meghatározott célból lehessen ellenőrizni. Ezeknek az intézkedéseknek szükségeseknek és arányosaknak kell lenniük. A megfigyelési technológiák exportját ellenőrizni kell. Az előírásokat megsértő cégek ellen büntetőjogi eljárás keretében kell fellépni.
A ROG jelentésében kifejtette: az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) és a brit Government Communications Headquarters (GCHQ) egyaránt felkerült a listára. A két szervezet mellett további 30 hivatal és intézmény kapta meg a nem túl hízelgő jelzőt, mert a tevékenységével központi szerepet játszik a kritikus hangok elnyomásában.
Matthias Spielkamp, a ROG elnökségi tagja az NSA és a GCHQ beválasztását azzal indokolta, hogy azok az országok, amelyek titkosszolgálatai tömegesen figyelik meg a polgáraikat aligha szólíthatnak fel más kormányokat arra, hogy jobban figyeljenek az internetes információszabadságra. A Snowden-ügy tökéletesen rávilágított arra, hogy a két hivatal a különböző szoftverekbe és IT-infrastruktúrákba biztonsági hibákat rejtett el, s azok segítségével a világháló csomópontjain emberek millióinak kommunikációjához fért hozzá. Ezzel a lépéssel a titkosszolgálatok a magánélet, valamint a vélemény- és a sajtószabadság kárára határokon átnyúló biztonsági apparátusok eszközévé változtatták az internetet.
Az internet ellenségei közé tartozik még az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Irán Legfelsőbb Kibertér Tanácsa és a kínai Internetinformációs Hivatal. Az utóbbi dolgozza ki Peking számára az internetcenzúra-terveket. Szintén felkerült a listára az INSA etiópiai hálózatbiztonsági szervezet, a TurkmenTelecom török állami távközlési és internetszolgáltató, az indiai kormány megbízásából a helyi ellenőrzési rendszer legtöbb elemét megalkotó Centre for Development of Telematics, a német Bundesnachrichtendienst (BND) és a francia DGSE. Először került az internet ellenségei közé három megfigyelési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi kiállítás: az ISS World, a Technology Against Crime és a Milipol.
A megfigyelések és a cenzúra egyre többször irányul a növekvő befolyásra szert tevő bloggerek és online sajtóorgánumok ellen, amelyek az elnyomó rezsimek ellen harcolnak. A különböző államok eltérő megoldásokat vetnek be. Vietnamban a tavaly szeptember óta hatályban lévő 72-es számú rendelet tiltja a blogokban és a közösségi portálokon a hírek és a megjegyzések terjesztését. A hatalom egy másik kedvenc eszköze a licenckötelezettség, így eleve csak azok az oldalak működhetnek, amelyek átmennek az előzetes szűrésen.
A Riporterek Határok Nélkül arra szólította fel a világ összes kormányát, hogy korlátlan internethozzáféréseket biztosítsanak a polgáraiknak, valamint a személyes adatok védelme alapvető jog legyen. Ezekhez az információkhoz ne férhessenek hozzá bármikor a titkosszolgálatok és a biztonsági hivatalok. A kommunikációt csak törvényesen és meghatározott célból lehessen ellenőrizni. Ezeknek az intézkedéseknek szükségeseknek és arányosaknak kell lenniük. A megfigyelési technológiák exportját ellenőrizni kell. Az előírásokat megsértő cégek ellen büntetőjogi eljárás keretében kell fellépni.