Berta Sándor

Az ENSZ szerint a megfigyelések a polgári jogokat veszélyeztetik

Frank La Rue, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért, valamint az emberi jogokért felelős különmegbízottja a legújabb jelentésében az erősödő online ellenőrzés veszélyeire hívta fel a figyelmet.

"Melyek azok a hatóságok, amelyek fel vannak jogosítva arra, hogy egyes személyek ellenőrzését követeljék? Mi a végső cél a kommunikációnkkal kapcsolatos masszív információmennyiség eltárolásánál?" - ezeket a kérdéseket tette fel La Rue a dokumentum bemutatásakor, majd követelte, hogy a világ minden országában vizsgálják meg ezeket a felvetéseket. "A nemzetbiztonsággal és a bűnözői tevékenységekkel kapcsolatos aggodalmak kivételes esetekben jogossá tehetik a kommunikáció ellenőrzését. Azonban nincsenek vagy nem megfelelőek azok a nemzeti törvények, amelyek ezekben a folyamatokban szabályozzák a szükséges, legitim és arányos állami részvételt" - tette hozzá a szakember.

A jogász rámutatott, hogy számos országban üldözik az emberi jogi aktivistákat és az újságírókat, s van átfogó cenzúra, illetve ellenőrzési intézkedések. A megfigyelések és a cenzúra egyre hatékonyabban működik, már lehetőség van hozzáférni bárkinek az elektronikus leveleihez, lehallgathatók a beszélgetések, áttanulmányozhatók a rövid szöveges üzenetek. Nagy-Britanniában évente 500 000 esetben férnek hozzá a hatóságok a polgárok kommunikációs adataihoz, ilyen jogosítványokkal a szigetországban jelenleg több mint 200 (!) hivatal rendelkezik. A célzott megfigyelésekről külön államtitkár dönt. Dél-Koreában egyetlen év alatt 37 milliószor valósult meg ilyen jellegű hozzáférés.

Frank La Rue azt is kifogásolta, hogy azokban az államokban, ahol bírói engedélyhez kötik, gyakorlatilag minden esetben megadják az adott hatóságnak az engedélyt. Emellett automatizálják ezeket a rendszereket, erre a legjobb példa India, amely a szakember szerint kizárja a folyamatból az internetszolgáltatókat és a telefontársaságokat. Az európai elképzelések is aggasztóak: az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) a felhőszolgáltatások ellenőrzésével kapcsolatos szabványon dolgozik. A jogász a jelentésében azt követelte, hogy módosítani kell a helyi jogszabályokat azért, hogy az eddiginél jobban védjék a kommunikációt és a magánéletet. Az államnak kell megvédenie a polgári jogokat, míg az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által 1988-ban kiadott adatvédelmi anyagát teljesen át kell dolgozni.

Frank La Rue tavaly azt mondta, hogy az internet fejlődésével kapcsolatos folyamat válságba jutott, mert a kormányok világszerte megpróbálják korlátozni a világhálónak a társadalomra gyakorolt hatásait. A Földnek gyakorlatilag nincs olyan régiója, ahol ne ellenőriznék, cenzúráznák vagy éppen korlátoznák az internethez való hozzáféréseket. 2011-ben pedig úgy fogalmazott: az internet lekapcsolás sérti az emberi jogokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #3
    A cikkben szereplő felvetés emellett persze jogos.
    De ez a folyamat nem most indult el. A 70-es évek elején az amcsi kormányzat a Vietnami háború okozta társadalmi krízisből, vagy az olajáremelés miatti hisztériából rengeteget tanult.

    Rájött, hogy a modern demokráciákban hogyan lehet az emberek növekvő szabadság, információ, beleszólás igényét korlátozni.
    Gyak be kell dobni valami tényezőt a médiába, ami elvileg fenyegeti az emberek valamilyen biztonsági tényezőjét, majd a kormányzatnak nem hogy elnézik, de egyenesen el is várják, hogy operatív, határozott legyen és ha kell (vagy ha nem) az emberek szabadságjogait két lábbal sárba tiporja.

    Nos ez már vagy 40 éve működik.
    És valszeg még legalább addig működni is fog.
  • NEXUS6 #2
    Az ENSZ csak annyira erős, amennyi hatalmat a mögötte álló kormányok adnak neki. Vagy is semennyire.
  • AgentKis #1
    Ez az ENSZ nekem egyre inkább amolyan EU parlamentesnek tűnik. Beszélgetnek, szavazgatnak erről-arról de a végén mégis csak egy kiemelkedően fizetett tagokkal bíró erőtlen kis szervezetecske marad, amely sem a világ erőszakos demokratizálásával, sem az ezzel járó pénz- és bankuralmi rendszerrel szemben semmi érdemleges lépésre nem képes...