SG.hu·
Az ENSZ szerint a megfigyelések a polgári jogokat veszélyeztetik
Frank La Rue, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért, valamint az emberi jogokért felelős különmegbízottja a legújabb jelentésében az erősödő online ellenőrzés veszélyeire hívta fel a figyelmet.
"Melyek azok a hatóságok, amelyek fel vannak jogosítva arra, hogy egyes személyek ellenőrzését követeljék? Mi a végső cél a kommunikációnkkal kapcsolatos masszív információmennyiség eltárolásánál?" - ezeket a kérdéseket tette fel La Rue a dokumentum bemutatásakor, majd követelte, hogy a világ minden országában vizsgálják meg ezeket a felvetéseket. "A nemzetbiztonsággal és a bűnözői tevékenységekkel kapcsolatos aggodalmak kivételes esetekben jogossá tehetik a kommunikáció ellenőrzését. Azonban nincsenek vagy nem megfelelőek azok a nemzeti törvények, amelyek ezekben a folyamatokban szabályozzák a szükséges, legitim és arányos állami részvételt" - tette hozzá a szakember.
A jogász rámutatott, hogy számos országban üldözik az emberi jogi aktivistákat és az újságírókat, s van átfogó cenzúra, illetve ellenőrzési intézkedések. A megfigyelések és a cenzúra egyre hatékonyabban működik, már lehetőség van hozzáférni bárkinek az elektronikus leveleihez, lehallgathatók a beszélgetések, áttanulmányozhatók a rövid szöveges üzenetek. Nagy-Britanniában évente 500 000 esetben férnek hozzá a hatóságok a polgárok kommunikációs adataihoz, ilyen jogosítványokkal a szigetországban jelenleg több mint 200 (!) hivatal rendelkezik. A célzott megfigyelésekről külön államtitkár dönt. Dél-Koreában egyetlen év alatt 37 milliószor valósult meg ilyen jellegű hozzáférés.
Frank La Rue azt is kifogásolta, hogy azokban az államokban, ahol bírói engedélyhez kötik, gyakorlatilag minden esetben megadják az adott hatóságnak az engedélyt. Emellett automatizálják ezeket a rendszereket, erre a legjobb példa India, amely a szakember szerint kizárja a folyamatból az internetszolgáltatókat és a telefontársaságokat. Az európai elképzelések is aggasztóak: az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) a felhőszolgáltatások ellenőrzésével kapcsolatos szabványon dolgozik. A jogász a jelentésében azt követelte, hogy módosítani kell a helyi jogszabályokat azért, hogy az eddiginél jobban védjék a kommunikációt és a magánéletet. Az államnak kell megvédenie a polgári jogokat, míg az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által 1988-ban kiadott adatvédelmi anyagát teljesen át kell dolgozni.
Frank La Rue tavaly azt mondta, hogy az internet fejlődésével kapcsolatos folyamat válságba jutott, mert a kormányok világszerte megpróbálják korlátozni a világhálónak a társadalomra gyakorolt hatásait. A Földnek gyakorlatilag nincs olyan régiója, ahol ne ellenőriznék, cenzúráznák vagy éppen korlátoznák az internethez való hozzáféréseket. 2011-ben pedig úgy fogalmazott: az internet lekapcsolás sérti az emberi jogokat.
"Melyek azok a hatóságok, amelyek fel vannak jogosítva arra, hogy egyes személyek ellenőrzését követeljék? Mi a végső cél a kommunikációnkkal kapcsolatos masszív információmennyiség eltárolásánál?" - ezeket a kérdéseket tette fel La Rue a dokumentum bemutatásakor, majd követelte, hogy a világ minden országában vizsgálják meg ezeket a felvetéseket. "A nemzetbiztonsággal és a bűnözői tevékenységekkel kapcsolatos aggodalmak kivételes esetekben jogossá tehetik a kommunikáció ellenőrzését. Azonban nincsenek vagy nem megfelelőek azok a nemzeti törvények, amelyek ezekben a folyamatokban szabályozzák a szükséges, legitim és arányos állami részvételt" - tette hozzá a szakember.A jogász rámutatott, hogy számos országban üldözik az emberi jogi aktivistákat és az újságírókat, s van átfogó cenzúra, illetve ellenőrzési intézkedések. A megfigyelések és a cenzúra egyre hatékonyabban működik, már lehetőség van hozzáférni bárkinek az elektronikus leveleihez, lehallgathatók a beszélgetések, áttanulmányozhatók a rövid szöveges üzenetek. Nagy-Britanniában évente 500 000 esetben férnek hozzá a hatóságok a polgárok kommunikációs adataihoz, ilyen jogosítványokkal a szigetországban jelenleg több mint 200 (!) hivatal rendelkezik. A célzott megfigyelésekről külön államtitkár dönt. Dél-Koreában egyetlen év alatt 37 milliószor valósult meg ilyen jellegű hozzáférés.
Frank La Rue azt is kifogásolta, hogy azokban az államokban, ahol bírói engedélyhez kötik, gyakorlatilag minden esetben megadják az adott hatóságnak az engedélyt. Emellett automatizálják ezeket a rendszereket, erre a legjobb példa India, amely a szakember szerint kizárja a folyamatból az internetszolgáltatókat és a telefontársaságokat. Az európai elképzelések is aggasztóak: az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) a felhőszolgáltatások ellenőrzésével kapcsolatos szabványon dolgozik. A jogász a jelentésében azt követelte, hogy módosítani kell a helyi jogszabályokat azért, hogy az eddiginél jobban védjék a kommunikációt és a magánéletet. Az államnak kell megvédenie a polgári jogokat, míg az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által 1988-ban kiadott adatvédelmi anyagát teljesen át kell dolgozni.
Frank La Rue tavaly azt mondta, hogy az internet fejlődésével kapcsolatos folyamat válságba jutott, mert a kormányok világszerte megpróbálják korlátozni a világhálónak a társadalomra gyakorolt hatásait. A Földnek gyakorlatilag nincs olyan régiója, ahol ne ellenőriznék, cenzúráznák vagy éppen korlátoznák az internethez való hozzáféréseket. 2011-ben pedig úgy fogalmazott: az internet lekapcsolás sérti az emberi jogokat.