Berta Sándor
Franciaországban egy órán belül törölni kell a tiltott tartalmakat
Nagyon komoly pénzbüntetést kaphatnak az előírást megszegő cégek.
Franciaországban elfogadták azt az új törvényt, amelynek értelmében a közösségi hálózatok és más tartalomszolgáltatók kötelesek egy órán belül eltávolítani a terrorizmussal, a pedofíliával, a gyűlöletbeszéddel és más tiltott tartalmakkal kapcsolatos anyagokat. A jogszabályt megsértő vállalatok akár a globális bevételük 4 százalékát kitevő bírsággal is sújthatók. Nicole Belloubet francia igazságügyi miniszter kijelentette, hogy a törvény elsődleges célja a gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések jelentős mértékű csökkentése. A szigorítástól azt várják, hogy az emberek kétszer is meg fogják gondolni a piros vonal átlépését, ha tudják, hogy a tettükért nagy valószínűséggel felelősségre lesznek vonva.
A döntést bírálta a Computer and Communications Industry Association, amely Washingtonban és Brüsszelben is tart fenn irodákat. A szövetség attól tart, hogy nem csak a tiltott tartalmakat törlik majd, hanem sokkal kiterjedtebb lesz a moderáció. Ráadásul az új jogszabály miatt elterjedhet - különösen a startupok körében - az öncenzúra, ezzel párhuzamosan háttérbe szorulhat a véleményszabadság és a különböző információkhoz való hozzáférés. Ez utóbbitól tart a Wikipédiát működtető alapítvány is, amely szerint könnyen lehet, hogy egy bizonyos tartalom Franciaországban tiltottnak számít, máshol meg nem.
A La Quadrature du Net francia szervezet úgy vélte, hogy a törvényre semmi szükség sincsen és teljesen valóságtól elrugaszkodott dolog egy tartalom egy órán belüli törlését elvárni. Többek között a hétvégén vagy éjjel benyújtott panaszok esetében is abszurd helyzetek fordulhatnak elő és ilyenkor a francia rendőrség mégis kényszerítheti az internetszolgáltatókat arra, hogy Franciaország egész területén blokkolják a hozzáférést bizonyos oldalakhoz.
Audrey Herblin-Stoop, a Twitter helyi szóvivője közölte, hogy szorosan együttműködnek a francia kormánnyal az online biztonság erősítésén és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben, egyúttal a nyitott internet és a véleményszabadság megvédése miatt. Ezért is fektetnek be olyan technológiákba, amelyek automatikusan felismerik a gyűlöletbejegyzéseket és leveszik a felhasználók válláról a kérdéses tartalmak jelentésének feladatát. Tavaly már a zárolt vagy törölt bejegyzések felét egy szoftver jelentette. 2018-ban ez az arány még csak 20 százalék volt.
2018 augusztusában a The Financial Times szellőztette meg azt az információt, hogy az Európai Unió rá akarja venni az olyan webes óriásokat, mint a Facebook, a YouTube vagy a Twitter a szélsőséges és a terrorista anyagok egy órán belül való azonosítására és törlésére. Amennyiben ez nem valósulna meg, úgy az érintett társaságoknak komoly pénzbüntetéseket kellene fizetniük.
Franciaországban elfogadták azt az új törvényt, amelynek értelmében a közösségi hálózatok és más tartalomszolgáltatók kötelesek egy órán belül eltávolítani a terrorizmussal, a pedofíliával, a gyűlöletbeszéddel és más tiltott tartalmakkal kapcsolatos anyagokat. A jogszabályt megsértő vállalatok akár a globális bevételük 4 százalékát kitevő bírsággal is sújthatók. Nicole Belloubet francia igazságügyi miniszter kijelentette, hogy a törvény elsődleges célja a gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések jelentős mértékű csökkentése. A szigorítástól azt várják, hogy az emberek kétszer is meg fogják gondolni a piros vonal átlépését, ha tudják, hogy a tettükért nagy valószínűséggel felelősségre lesznek vonva.
A döntést bírálta a Computer and Communications Industry Association, amely Washingtonban és Brüsszelben is tart fenn irodákat. A szövetség attól tart, hogy nem csak a tiltott tartalmakat törlik majd, hanem sokkal kiterjedtebb lesz a moderáció. Ráadásul az új jogszabály miatt elterjedhet - különösen a startupok körében - az öncenzúra, ezzel párhuzamosan háttérbe szorulhat a véleményszabadság és a különböző információkhoz való hozzáférés. Ez utóbbitól tart a Wikipédiát működtető alapítvány is, amely szerint könnyen lehet, hogy egy bizonyos tartalom Franciaországban tiltottnak számít, máshol meg nem.
A La Quadrature du Net francia szervezet úgy vélte, hogy a törvényre semmi szükség sincsen és teljesen valóságtól elrugaszkodott dolog egy tartalom egy órán belüli törlését elvárni. Többek között a hétvégén vagy éjjel benyújtott panaszok esetében is abszurd helyzetek fordulhatnak elő és ilyenkor a francia rendőrség mégis kényszerítheti az internetszolgáltatókat arra, hogy Franciaország egész területén blokkolják a hozzáférést bizonyos oldalakhoz.
Audrey Herblin-Stoop, a Twitter helyi szóvivője közölte, hogy szorosan együttműködnek a francia kormánnyal az online biztonság erősítésén és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben, egyúttal a nyitott internet és a véleményszabadság megvédése miatt. Ezért is fektetnek be olyan technológiákba, amelyek automatikusan felismerik a gyűlöletbejegyzéseket és leveszik a felhasználók válláról a kérdéses tartalmak jelentésének feladatát. Tavaly már a zárolt vagy törölt bejegyzések felét egy szoftver jelentette. 2018-ban ez az arány még csak 20 százalék volt.
2018 augusztusában a The Financial Times szellőztette meg azt az információt, hogy az Európai Unió rá akarja venni az olyan webes óriásokat, mint a Facebook, a YouTube vagy a Twitter a szélsőséges és a terrorista anyagok egy órán belül való azonosítására és törlésére. Amennyiben ez nem valósulna meg, úgy az érintett társaságoknak komoly pénzbüntetéseket kellene fizetniük.