Berta Sándor
Egyre gyakoribbak az internetblokádok
Aki a világhálót ellenőrzi, az egy országban a teljes információáramlást is meghatározza.
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) legújabb jelentése alapján világszerte egyre több kormány él az internet letiltásának eszközével, hogy így tegye lehetetlenné a neki nem tetsző tartalmakhoz való hozzáféréseket. Az idén világszerte 61 alkalommal került sor internetblokádokra, ez háromszor több volt annál, mint amennyire két évvel ezelőtt. A kormányok egyre nagyobb mértékben ellenőrzik az információáramlást, követelik a tartalmak zárolását vagy azokat maguk zárolják, ez pedig káros a társadalmak fejlődése szempontjából. A kommunikációs és információs szabadságot a világ számos államában elnyomják.
Az UNESCO adatai alapján a tavalyi év eleje óta 116 esetben rendeltek el blokkolást a világ kabinetjei, a legtöbbet Ázsiában. Így 54 internetblokád van jelenleg is Indiában és 11 Pakisztánban. Egyiptomban idén májusban 21 oldalhoz tették lehetetlenné a hozzáférést, köztük volt az al-Dzsazíra is. Az UNESCO jelentése úgy fogalmaz, hogy "az újságírás világszerte támadás alatt áll". Ugyan a korábbinál több embernek van hozzáférése a tartalmakhoz, de a politikai polarizáció és a technológiai változások ötvözete megkönnyíti a gyűlöletbeszéd, a nők elleni erőszak és az álhírek terjedését. Ráadásul egyre több országban vannak kitéve az újságírók fizikai és verbális támadásoknak, ez a jelenség pedig korlátozza a tudósításokat.
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) legújabb jelentése alapján világszerte egyre több kormány él az internet letiltásának eszközével, hogy így tegye lehetetlenné a neki nem tetsző tartalmakhoz való hozzáféréseket. Az idén világszerte 61 alkalommal került sor internetblokádokra, ez háromszor több volt annál, mint amennyire két évvel ezelőtt. A kormányok egyre nagyobb mértékben ellenőrzik az információáramlást, követelik a tartalmak zárolását vagy azokat maguk zárolják, ez pedig káros a társadalmak fejlődése szempontjából. A kommunikációs és információs szabadságot a világ számos államában elnyomják.
Az UNESCO adatai alapján a tavalyi év eleje óta 116 esetben rendeltek el blokkolást a világ kabinetjei, a legtöbbet Ázsiában. Így 54 internetblokád van jelenleg is Indiában és 11 Pakisztánban. Egyiptomban idén májusban 21 oldalhoz tették lehetetlenné a hozzáférést, köztük volt az al-Dzsazíra is. Az UNESCO jelentése úgy fogalmaz, hogy "az újságírás világszerte támadás alatt áll". Ugyan a korábbinál több embernek van hozzáférése a tartalmakhoz, de a politikai polarizáció és a technológiai változások ötvözete megkönnyíti a gyűlöletbeszéd, a nők elleni erőszak és az álhírek terjedését. Ráadásul egyre több országban vannak kitéve az újságírók fizikai és verbális támadásoknak, ez a jelenség pedig korlátozza a tudósításokat.