Az okostelefonok megjelenéséig korlátok közé tudták szorítani az online világot, de az véget vetett a lehallgatásoknak és új közösségek kialakulásához vezetett.

A közel-keleti államban az átlagpolgárok 1999-ig nem rendelkezhettek magáncélú internetkapcsolattal. Az olyan ingyenes levelezőszolgáltatások, mint a Hotmail és a Yahoo! használata 2004-ig tilos volt. Betiltottak több száz honlapot, újságot, magazint és híroldalt, sok esetben pedig blokkolták a hozzáféréseket. Ezeket az intézkedéseket hosszú ideig teljesen önkényes indokokkal hozták, illetve hosszabbították meg. A Facebook tiltása például egészen 2011-ig tartott.

Az állandó tiltások és az erős online ellenőrzések ellenére a szíriai fiatalok egyik legnagyobb álma a közösségi portálok használata volt. Néhányuknak sikerült ezt megkerülnie erre a célra szolgáló programokkal, és beléphettek a tiltott virtuális világba, ez azonban csak keveseknek volt megoldás. Változást az arab tavasz és az okostelefonok elterjedése hozott.

Sokáig a televízió volt a legnépszerűbb, de az okostelefonok fokozatosan előtérbe kerültek, mert a gyakori, napi szinten több órán át tartó áramszünetek miatt az embereknek más eszközöket kellett keresniük. Olyanokat, amelyek folyamatosan elérhetők és amelyek nem csupán a kormány álláspontját hirdetik. Az okostelefonok lehetővé tették az állami telefonlehallgatások megkerülését. Folyamatosan nőtt a lakosság igénye arra, hogy a környezettel és más helyekkel kapcsolatban is információkhoz jusson, ezt pedig az internet tette lehetővé. A világháló jelentős mértékben megkönnyítette a családtagokkal és a barátokkal való kommunikációt is.


Az elmúlt években egy újfajta tudósítói hálózat alakult ki, bloggerek és vloggerek tucatjai tűntek fel a különböző események helyszínein és gyakran a hírügynökségeket megelőzve számoltak be a történtekről. Több millió szíriai támaszkodott ezekre a hírhálózatokra, amelyek egy idő után aktívan használni kezdték a Facebook, a Twitter és a YouTube nyújtotta lehetőségeket. Végül már élő közvetítésekre is sor került, s bizonyos területekre (nők jogai, háborús bűntettek stb.) specializálódott médiaintézetek és -hálózatok is kialakultak.

A szír állam persze nem nézte mindezt ölbe tett kézzel és a közösségi oldalak egyre erősebb cenzúrájával reagált. Ismét elterjedtek az oldalblokádok és az aktivisták követései, zaklatásai. Mindez egészen odáig fajult, hogy már egy Facebook-profil birtoklása is bűncselekménynek számított és börtönbüntetéssel sújtható volt. Szíriában jelenleg a WhatsApp a legnépszerűbb platform (98 százalékos elterjedtség), második a Facebook (95 százalék), harmadik a Twitter (14 százalék), míg negyedik a YouTube (12 százalék).

Szíriában gyakori volt, hogy letartóztatták a bloggereket, akik "veszélyeztették a nemzeti egységet". Az internetes kávézókban mindenkit felszólítottak a személyazonossága igazolására, felírták a használat idejét és az adatokat jelentették a hatóságoknak. Akinek Szíriában vagy Irakban internetelérés kell, az Hatay tartományban beszerezheti az ehhez szükséges eszközöket. A tartomány fővárosában, Antakyában mindent árulnak a kereskedők, a régióban több ezer műholdas távközlési berendezés van felszerelve. Ezek használatához csupán egy műholdas kulcsra, egy vevő- és adóantennára, valamint egy kompatibilis modemre van szükség. Az országban 500 dollárért lehet komplett műholdas csomagot vásárolni és ehhez jön még az internethozzáférés díja, amely csekély adatforgalmat tartalmazó csomag esetén fél évre szintén 500 dollár.