Egy brit parlamenti vizsgálóbizottság a társaság dezinformációval és adatvédelemmel kapcsolatos gyakorlatát tanulmányozta, majd elkészítette a jelentését.

A testület a 110 oldalas dokumentumban a közösségi platform szerepét vizsgálta az amerikai választási kampányban, a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépéséről (Brexit) szóló szavazásban és a Cambridge Analytica-botrányban. Összegzésében azzal vádolta meg a Facebookot, hogy az felelőtlen, és arra szólította fel a szigetország kormányát, hogy cselekedjen. A brit parlament digitális, kulturális, média- és sportbizottsága a jelentésében többek között azt írta, hogy az olyan társaságok, mint a Facebook nem viselkedhetnek úgy, mint a "digitális gengszterek", amelyek úgy érzik, hogy mintha a törvények felett állnának.

Damian Collins, a testület vezetője azt mondta, hogy gyakran az ennek a kultúrának a vezérelve, hogy jobb elnézést, mint engedélyt kérni. Szerinte szükség van a platform és az emberek közötti hatalmi egyensúly radikális megváltoztatására. A Facebook úgy van kialakítva, hogy elrejti bizonyos döntések ismeretét és felelősségét. Emellett nyilvánvaló, hogy a közösségi portál szándékosan és tudatosan megsértette mind az adatvédelmi, mint a piaci versennyel kapcsolatos törvényeket. Mark Zuckerberget pedig azzal vádolták meg a képviselők, hogy semmibe vette a brit parlament korábbi felszólítását, hogy jelenjen meg Nagy-Britanniában és válaszoljon a felmerült kérdésekre.


A vizsgálóbizottság több mint 70 tanút hallgatott meg, valamint számos információt és belső dokumentumot értékelt ki. Tavaly nyáron már nyilvánosságra hoztak egy részjelentést, amely hasonló felvetéseket tartalmazott és amelyet most kibővítettek. A testület azt sürgette, hogy a jövőben a Facebookot és a többi nagy technológiai vállalatot kötelezzék egy etikai kódex előírásainak betartására. Így akadályoznák meg a dezinformációs kampányok terjesztését és a felhasználói adatokkal való visszaéléseket. Egy független ellenőrző szervezet vizsgálná, hogy a cégek betartják-e az irányelveket, s jogsértések esetén komoly pénzbüntetéseket szabna ki a vétkes vállalkozásokra. Továbbá a közösségi szolgáltatóknak felelősséget kell vállalniuk a tartalmakért és el kell távolítaniuk az illegális bejegyzéseket.

A testület felszólította a brit kabinetet arra, hogy korszerűsítse a választási törvényt és a 2014 óta megrendezett összes brit választást vizsgálja meg azért, hogy kiderítsék, történtek-e befolyásolási kísérletek külföldi személyek, hivatalok vagy szervezetek által. A Facebook egyik helyi menedzsere úgy reagált a hírre, hogy nyitottak az észszerű szabályozásra és támogatják a bizottságnak a választójog megreformálásával kapcsolatos javaslatait. Ezenkívül azzal érvelt, hogy a társaság már nem ugyanaz, mint ami tavaly volt és változtatásokat vezetett be.

Tavaly márciusban vált ismertté, hogy 50 millió Facebook-profil adatait szerezte meg a Cambridge Analytica és ezeket politikai célokra használták fel. Később kiderült, hogy nem 50 millió, hanem 2 milliárd Facebook-profilhoz férhetett hozzá a vállalat, amelyre 2018 júliusában a brit adatvédelmi hivatal (ICO) a maximálisan kiszabható pénzbírságot, 500 000 fontot rótt ki azért, mert nem védte meg az ügyfelei adatait és ezáltal törvénysértést követett el. Emellett nem tette átláthatóvá azt sem, hogy miként szerezhette meg harmadik fél a közösségi platform adatait. A brit parlament tavaly egy nagyon ritka eljárásban maga foglalta le a Facebook belső dokumentumait és bizalmas e-mailjeit, amelyek alátámaszthatják, hogy a cég tudatosan hozta létre azt a kiskaput, amely a Cambridge Analytica-botrányhoz vezetett.