Berta Sándor
Egyre több a mesterséges intelligenciához köthető szabadalom
Bár úgy tűnik, hogy a technológia csak mostanában lett felkapott, de a számok egyáltalán nem ezt mutatják.
Az 1950-es évektől 2016-ig a feltalálók és a kutatók kereken 340 000 olyan szabadalmi kérvényt nyújtottak be a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO), amelyek a mesterséges intelligencia területét érintették. A legtöbb szabadalmi beadvány az IBM és a Microsoft nevéhez fűződik. A tudósok 2016 végéig több mint 1,6 millió tudományos publikációt jelentettek meg a témában. Az anyagok több mint fele a 2013 utáni évekből származik.
A WIPO 158 oldalas jelentésben térképezte fel a területet. A globális viszonylatban legfontosabb 30 mesterséges intelligencia szabadalombejelentő közül 26 vállalat, míg négy egyetem vagy kutatási intézmény. Az utóbbiak közül három kínai. A Kínai Tudományos Akadémia több mint 2500 szabadalomcsaláddal és több mint 20 000 megjelentetett publikációval rendelkezik. A technológiával kapcsolatban szabadalmakat benyújtó 20 legfontosabb akadémia közül 17, míg a 20 legjobb tudományos publikálóhely közül 10 kínai.
A legtöbb mesterséges intelligencia szabadalmat, 8290-et az IBM adta be, míg a második Microsoft 5930-at. A Top5-ben van még a Toshiba, a Samsung és az NEC. Az Alphabet és leányvállalatai (DeepMind, Waymo, X Development) a 10., a State Grid Corporation of China (SGCC) a 15. helyet, a Baidu a 26. helyet szerezte meg. A Facebook és a Tencent ugyanakkor nem szerepelt jól, ahogy az európai óriások sem. A Siemens közel 3500 szabadalmi keresetet nyújtott be, ezzel kikerült a Top10-ből, a Bosch pedig közel 2000 szabadalmi kérvénnyel csak a 21. lett. Az első 500 intézmény között csak 4 európai kutatóintézet található, közülük a legjobb helyezést (159.) a Fraunhofer Társaság érte el. A legtöbb szabadalmi beadványt egyébként az amerikai, a kínai és a japán szabadalmi és védjegyhivatalhoz adták be. A gépi tanulás kifejezés a szabadalmi dokumentumok több mint egyharmadában szerepelt. 2013-ban még csak 9567 szabadalmi leírás tartalmazta a gépi tanulás kifejezést, 2016-ban már 20 195. Ez 111 százalékos növekedésnek felel meg.
A robotikához kapcsolódó mesterséges intelligenciát 2013-ban még csak 622 szabadalmi keresetben említették meg, míg 2016-ban már 2272-ben, ez 265 százalékos növekedés. Az autonóm járművekkel kapcsolatban a WIPO 2016-ban 8764 szabadalmat regisztrált, ez 134 százalékkal volt több a 2013-ban benyújtottaknál. A távközlésben 2013-ban 3525 szabadalom kapcsolódott a technológiához, míg 2016-ban már 6684. Az egészségügyben 2942 szabadalom volt köthető például a robotsebészethez és a gyógyszerek személyre szabásához, míg 2016-ban már 4112. A számítógépek és az ember-gép interakcióban a 2013-as 2915 szabadalom helyett 2016-ban már 3977 szabadalom tartalmazta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos elképzeléseket.
Az 1950-es évektől 2016-ig a feltalálók és a kutatók kereken 340 000 olyan szabadalmi kérvényt nyújtottak be a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO), amelyek a mesterséges intelligencia területét érintették. A legtöbb szabadalmi beadvány az IBM és a Microsoft nevéhez fűződik. A tudósok 2016 végéig több mint 1,6 millió tudományos publikációt jelentettek meg a témában. Az anyagok több mint fele a 2013 utáni évekből származik.
A WIPO 158 oldalas jelentésben térképezte fel a területet. A globális viszonylatban legfontosabb 30 mesterséges intelligencia szabadalombejelentő közül 26 vállalat, míg négy egyetem vagy kutatási intézmény. Az utóbbiak közül három kínai. A Kínai Tudományos Akadémia több mint 2500 szabadalomcsaláddal és több mint 20 000 megjelentetett publikációval rendelkezik. A technológiával kapcsolatban szabadalmakat benyújtó 20 legfontosabb akadémia közül 17, míg a 20 legjobb tudományos publikálóhely közül 10 kínai.
A legtöbb mesterséges intelligencia szabadalmat, 8290-et az IBM adta be, míg a második Microsoft 5930-at. A Top5-ben van még a Toshiba, a Samsung és az NEC. Az Alphabet és leányvállalatai (DeepMind, Waymo, X Development) a 10., a State Grid Corporation of China (SGCC) a 15. helyet, a Baidu a 26. helyet szerezte meg. A Facebook és a Tencent ugyanakkor nem szerepelt jól, ahogy az európai óriások sem. A Siemens közel 3500 szabadalmi keresetet nyújtott be, ezzel kikerült a Top10-ből, a Bosch pedig közel 2000 szabadalmi kérvénnyel csak a 21. lett. Az első 500 intézmény között csak 4 európai kutatóintézet található, közülük a legjobb helyezést (159.) a Fraunhofer Társaság érte el. A legtöbb szabadalmi beadványt egyébként az amerikai, a kínai és a japán szabadalmi és védjegyhivatalhoz adták be. A gépi tanulás kifejezés a szabadalmi dokumentumok több mint egyharmadában szerepelt. 2013-ban még csak 9567 szabadalmi leírás tartalmazta a gépi tanulás kifejezést, 2016-ban már 20 195. Ez 111 százalékos növekedésnek felel meg.
A robotikához kapcsolódó mesterséges intelligenciát 2013-ban még csak 622 szabadalmi keresetben említették meg, míg 2016-ban már 2272-ben, ez 265 százalékos növekedés. Az autonóm járművekkel kapcsolatban a WIPO 2016-ban 8764 szabadalmat regisztrált, ez 134 százalékkal volt több a 2013-ban benyújtottaknál. A távközlésben 2013-ban 3525 szabadalom kapcsolódott a technológiához, míg 2016-ban már 6684. Az egészségügyben 2942 szabadalom volt köthető például a robotsebészethez és a gyógyszerek személyre szabásához, míg 2016-ban már 4112. A számítógépek és az ember-gép interakcióban a 2013-as 2915 szabadalom helyett 2016-ban már 3977 szabadalom tartalmazta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos elképzeléseket.