Berta Sándor
Felbecsülhetetlen lehet a mesterséges intelligencia szerepe
A technológia még az elektromosságnál is nagyobb jelentőségű lehet, ráadásul évtizedek helyett alig néhány év alatt fogja megváltoztatni a világot.
Kai-Fu Lee kínai mesterséges intelligencia szakértő a Digital Life Design (DLD) innovációs konferencián arról beszélt, hogy a következő években Kína és az Amerikai Egyesült Államok fogja uralni a technológiai világot, Európa csak mellékszerepet játszik majd. Szerinte a mesterséges intelligencia nagyobb jelentőségű lesz, mint anno az elektromosság feltalálása. A tudós és kockázatitőke-befektető az egyik vezető szakértőnek számít a területen, az 1990-es évek elején alkotta meg a világ első működő beszédfelismerő rendszerét. Volt az Apple, a Microsoft és a Google munkatársa, az ott megkeresett pénzéből pedig a 2009-ben alapított befektetési cége, a Sinovation Ventures segítségével invesztál startupokba. Lee tavaly jelentette meg az AI Superpowers című könyvét.
A szakember hangsúlyozta, hogy a nagy számítási teljesítmény, a növekvő adatmennyiségek és a jobb algoritmusok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciának növekvő jelentősége van. Egyre több területen alkalmazzák, és az megváltoztatja a vállalatok üzleti modelljeit. Az IBM, a Google és a Facebook is újra feltalálja magát mesterséges intelligencia vállalkozásként. Lee szerint Kína az elmúlt években rendkívüli mértékben fejlődött ezen a területen és felzárkózott az USA mögé, sőt, az arc- és a beszédfelismerés területén már meg is előzte az Amerikai Egyesült Államokat. Ennek oka részben abban a hatalmas adatmennyiségben keresendő, amely a kínai társaságok rendelkezésére áll. A mesterséges intelligencia az új üzemanyag, Kína itteni befolyása pedig az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) fénykorához mérhető, amikor az arab államok kedvünkre befolyásolhatták a benzin árát világszerte.
A mesterséges intelligencia szakértő úgy vélte, az, hogy az ázsiai országban a társadalom és a magánélet ellenőrzésére is alkalmazzák a technológiát, kevéssé számít, a különböző kultúrákban ugyanis eltérő módon ítélik meg az adatvédelmet és a magánszférát. De mindenkinek esélyt kellene adni arra, hogy magában eldönthesse, mennyire számít neki a magánélete, a biztonsága és a kényelme. A mesterséges intelligencia azonban egy központosító technológia, amely a rendelkezésre álló adatok mennyiségével arányosan javul, és a szigorúbb adatvédelem korlátozza a hatékonyságot és a monetizálást.
A tudós és kockázatitőke-befektető azt az álláspontot képviseli, hogy a mesterséges intelligencia erős hatással lesz a munka világára és becslése szerint az állások 40 százalékát változtatja majd meg a technológia vagy váltják ki azokat a gépek. Egyetért azzal, hogy számos új munkahely is létre fog jönni, de konkrétumokat nem lehet tudni ugyanúgy, mint hogy azt sem lehetett előrejelezni, hogy az internet mennyire változtatja meg a társadalmat. A mesterséges intelligencia egy eszköz, amely adatok alapján segít javítani az élet bizonyos területein. A kreatív vagy stratégiai munkákra ugyanakkor kevésbé lesz befolyással és a tanárok vagy az ápolók állása sem lesz veszélyben, mert a technológia nem tudja pótolni az emberi empátiát és bizalmat.
Kai-Fu Lee kínai mesterséges intelligencia szakértő a Digital Life Design (DLD) innovációs konferencián arról beszélt, hogy a következő években Kína és az Amerikai Egyesült Államok fogja uralni a technológiai világot, Európa csak mellékszerepet játszik majd. Szerinte a mesterséges intelligencia nagyobb jelentőségű lesz, mint anno az elektromosság feltalálása. A tudós és kockázatitőke-befektető az egyik vezető szakértőnek számít a területen, az 1990-es évek elején alkotta meg a világ első működő beszédfelismerő rendszerét. Volt az Apple, a Microsoft és a Google munkatársa, az ott megkeresett pénzéből pedig a 2009-ben alapított befektetési cége, a Sinovation Ventures segítségével invesztál startupokba. Lee tavaly jelentette meg az AI Superpowers című könyvét.
A szakember hangsúlyozta, hogy a nagy számítási teljesítmény, a növekvő adatmennyiségek és a jobb algoritmusok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciának növekvő jelentősége van. Egyre több területen alkalmazzák, és az megváltoztatja a vállalatok üzleti modelljeit. Az IBM, a Google és a Facebook is újra feltalálja magát mesterséges intelligencia vállalkozásként. Lee szerint Kína az elmúlt években rendkívüli mértékben fejlődött ezen a területen és felzárkózott az USA mögé, sőt, az arc- és a beszédfelismerés területén már meg is előzte az Amerikai Egyesült Államokat. Ennek oka részben abban a hatalmas adatmennyiségben keresendő, amely a kínai társaságok rendelkezésére áll. A mesterséges intelligencia az új üzemanyag, Kína itteni befolyása pedig az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) fénykorához mérhető, amikor az arab államok kedvünkre befolyásolhatták a benzin árát világszerte.
A mesterséges intelligencia szakértő úgy vélte, az, hogy az ázsiai országban a társadalom és a magánélet ellenőrzésére is alkalmazzák a technológiát, kevéssé számít, a különböző kultúrákban ugyanis eltérő módon ítélik meg az adatvédelmet és a magánszférát. De mindenkinek esélyt kellene adni arra, hogy magában eldönthesse, mennyire számít neki a magánélete, a biztonsága és a kényelme. A mesterséges intelligencia azonban egy központosító technológia, amely a rendelkezésre álló adatok mennyiségével arányosan javul, és a szigorúbb adatvédelem korlátozza a hatékonyságot és a monetizálást.
A tudós és kockázatitőke-befektető azt az álláspontot képviseli, hogy a mesterséges intelligencia erős hatással lesz a munka világára és becslése szerint az állások 40 százalékát változtatja majd meg a technológia vagy váltják ki azokat a gépek. Egyetért azzal, hogy számos új munkahely is létre fog jönni, de konkrétumokat nem lehet tudni ugyanúgy, mint hogy azt sem lehetett előrejelezni, hogy az internet mennyire változtatja meg a társadalmat. A mesterséges intelligencia egy eszköz, amely adatok alapján segít javítani az élet bizonyos területein. A kreatív vagy stratégiai munkákra ugyanakkor kevésbé lesz befolyással és a tanárok vagy az ápolók állása sem lesz veszélyben, mert a technológia nem tudja pótolni az emberi empátiát és bizalmat.