Berta Sándor
Az adatvédelem nem elég a mesterséges intelligencia szabályozásához
Az információk védelme fontos, de önmagában nem lehet szabályozóeszköz egyetlen területen sem.
Paul Nemitz, az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának főtanácsosa felel a tavaly május 25 óta hatályos új európai uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) betartatásáért. A szakember a Computers, Privacy and Data Protection nevű konferencián kifejtette, hogy a GDPR önmagában nem elegendő a mesterséges intelligencia megzabolásához. Nemitz hozzátette, hogy ha történik is majd ilyen jellegű szabályozás, akkor sem szabad hátrányos helyzetbe hozni az etikusan viselkedő vállalatokat.
Az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának főtanácsosa felszólította az európai bíróságokat, hogy az új adatvédelmi rendelet előírásait - pont a technológia miatt - tágan értelmezzék, egyúttal visszautasította azokat a kritikákat, hogy az Európai Unió a piaci verseny szempontjából hátrányos helyzetbe hozza a mesterséges intelligenciát. Leszögezte: ha elfogadjuk a piac önszabályozását, akkor azzal a kérdést néhány megakonszern kezébe tesszük le.
Mireille Hildebrandt jogász, a Brüsszeli Egyetem és a Nijmegeni Egyetem munkatársa úgy vélte, hogy azok, akik a jövőben mesterséges intelligencia alkalmazást dobnak a piacra, kötelesek lesznek vállalni a felelősséget a megoldásuk miatt keletkező károkért és költségekért, éppúgy, ahogy a különböző eszközök gyártóinak esetében is szokás ez. Eddig a szoftverekre és az algoritmusokra nem vonatkozott ilyen felelősségvállalás, ezért a piaci versenyjogot is módosítani kell. A magas árak hiánya sem jelenti automatikusan azt, hogy egyetlen piaci szereplő sincsen monopolhelyzetben.
Konstantinos Stylianou, a Leedsi Egyetem munkatársa a blokklánc technológiával kapcsolatos fejlesztésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy nem szabad görcsösen ahhoz ragaszkodni, hogy ezeket a termékeket és szolgáltatásokat mindenáron GDPR-kompatibilissé tegyék, mert ezáltal elveszhet a technológia innovációs ereje. A távközlési szakértő emlékeztetett arra, hogy a szerzői jog területén is tolerálva vannak bizonyos jogsértések. A felhasználók gyakorlatilag naponta megsértik például a szerzői jogot, de az élni és élni hagyni elv nélkül a világháló fejlődése sem lett volna lehetséges. Michele Finck, a Max Planck Innovációs és Piaci Verseny Intézet szakértője szerint a blokklánc technológia esetében minden egyes ügyben meg kell vizsgálni, hogy az adott megoldás összeegyeztethető-e a GDPR-rel vagy sem.
Paul Nemitz, az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának főtanácsosa felel a tavaly május 25 óta hatályos új európai uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) betartatásáért. A szakember a Computers, Privacy and Data Protection nevű konferencián kifejtette, hogy a GDPR önmagában nem elegendő a mesterséges intelligencia megzabolásához. Nemitz hozzátette, hogy ha történik is majd ilyen jellegű szabályozás, akkor sem szabad hátrányos helyzetbe hozni az etikusan viselkedő vállalatokat.
Az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának főtanácsosa felszólította az európai bíróságokat, hogy az új adatvédelmi rendelet előírásait - pont a technológia miatt - tágan értelmezzék, egyúttal visszautasította azokat a kritikákat, hogy az Európai Unió a piaci verseny szempontjából hátrányos helyzetbe hozza a mesterséges intelligenciát. Leszögezte: ha elfogadjuk a piac önszabályozását, akkor azzal a kérdést néhány megakonszern kezébe tesszük le.
Mireille Hildebrandt jogász, a Brüsszeli Egyetem és a Nijmegeni Egyetem munkatársa úgy vélte, hogy azok, akik a jövőben mesterséges intelligencia alkalmazást dobnak a piacra, kötelesek lesznek vállalni a felelősséget a megoldásuk miatt keletkező károkért és költségekért, éppúgy, ahogy a különböző eszközök gyártóinak esetében is szokás ez. Eddig a szoftverekre és az algoritmusokra nem vonatkozott ilyen felelősségvállalás, ezért a piaci versenyjogot is módosítani kell. A magas árak hiánya sem jelenti automatikusan azt, hogy egyetlen piaci szereplő sincsen monopolhelyzetben.
Konstantinos Stylianou, a Leedsi Egyetem munkatársa a blokklánc technológiával kapcsolatos fejlesztésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy nem szabad görcsösen ahhoz ragaszkodni, hogy ezeket a termékeket és szolgáltatásokat mindenáron GDPR-kompatibilissé tegyék, mert ezáltal elveszhet a technológia innovációs ereje. A távközlési szakértő emlékeztetett arra, hogy a szerzői jog területén is tolerálva vannak bizonyos jogsértések. A felhasználók gyakorlatilag naponta megsértik például a szerzői jogot, de az élni és élni hagyni elv nélkül a világháló fejlődése sem lett volna lehetséges. Michele Finck, a Max Planck Innovációs és Piaci Verseny Intézet szakértője szerint a blokklánc technológia esetében minden egyes ügyben meg kell vizsgálni, hogy az adott megoldás összeegyeztethető-e a GDPR-rel vagy sem.