Berta Sándor
Egyre nagyobb problémát jelentenek az álboltok
A csalási ajánlatokra épülő üzletek több millió ember életét keserítették már meg.
A Német Fogyasztóvédelmi Szervezet digitális piacot felügyelő csoportja arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig már 4,4 millió állampolgáruk vált hamis internetes boltokban csalás áldozatává. A helyzetet súlyosbítja, hogy az álüzletek egyre professzionálisabbak, ennek ellenére, ha nehezen is, de felismerhetők. A jelenségre az ARD hívta fel a figyelmet. Kirsti Dautzenberg, a csoport képviselője közölte, hogy ez a csalástípus nagyon nagy problémát jelent. Az álboltokat gyakran első pillantásra lehetetlen megkülönböztetni a valódi webshopoktól. A kínált termékek gyakorlatilag minden kategóriát lefednek, sok hamis ajánlat van például a sporttermékek területén. Emellett kínálnak hamisított ruhákat, különböző készülékeket és kerékpárokat is.
Fabian Herrmann, az offenburgi rendőrség kiberbűnözés elleni egységének főfelügyelője arról beszélt, hogy azért is nagyon nehéz felismerni az álüzleteket, mert az azokban kínált árucikkek bemutatása az elmúlt években rendkívüli mértékben javult. Régebben még fel lehetett ismerni ezeket a boltokat például a gépelési hibákról, de ma már egyáltalán nem ez a helyzet és az ajánlatok éppen úgy néznek ki, mint egy valódi, legális üzletben. A bűnözők még .de doméneket is tudnak névtelenül venni, amivel végképp félrevezetik a felhasználókat. Ennek ellenére vannak figyelmeztető jelek, amelyek alapján lehet gyanakodni. Az egyik ilyen jel, ha a doménnévnek semmi köze nincs a kínált termékekhez. Szintén nem árt szkeptikusnak lenni, ha az árucikkek túl olcsók és ha fizetni csak előre lehet.
Svájcban tavaly 5000 hamis webshopot töröltek. 2017 novemberében pedig kiderült, hogy a jelenség miatt az Európai Unió fogyasztóvédelmi reformjának keretében az állami fogyasztóvédelmi hatóságok lehetőséget kapnának a csalást elkövető és hamisított árucikkeket értékesítő online áruházak bezárására. Továbbá a fogyasztóvédők hozzáférést kapnának a honlapok tulajdonosainak személyes adataihoz is, ráadásul még arra is jogosultak lennének, hogy lefoglalják az érintett doménneveket.
A Német Fogyasztóvédelmi Szervezet digitális piacot felügyelő csoportja arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig már 4,4 millió állampolgáruk vált hamis internetes boltokban csalás áldozatává. A helyzetet súlyosbítja, hogy az álüzletek egyre professzionálisabbak, ennek ellenére, ha nehezen is, de felismerhetők. A jelenségre az ARD hívta fel a figyelmet. Kirsti Dautzenberg, a csoport képviselője közölte, hogy ez a csalástípus nagyon nagy problémát jelent. Az álboltokat gyakran első pillantásra lehetetlen megkülönböztetni a valódi webshopoktól. A kínált termékek gyakorlatilag minden kategóriát lefednek, sok hamis ajánlat van például a sporttermékek területén. Emellett kínálnak hamisított ruhákat, különböző készülékeket és kerékpárokat is.
Fabian Herrmann, az offenburgi rendőrség kiberbűnözés elleni egységének főfelügyelője arról beszélt, hogy azért is nagyon nehéz felismerni az álüzleteket, mert az azokban kínált árucikkek bemutatása az elmúlt években rendkívüli mértékben javult. Régebben még fel lehetett ismerni ezeket a boltokat például a gépelési hibákról, de ma már egyáltalán nem ez a helyzet és az ajánlatok éppen úgy néznek ki, mint egy valódi, legális üzletben. A bűnözők még .de doméneket is tudnak névtelenül venni, amivel végképp félrevezetik a felhasználókat. Ennek ellenére vannak figyelmeztető jelek, amelyek alapján lehet gyanakodni. Az egyik ilyen jel, ha a doménnévnek semmi köze nincs a kínált termékekhez. Szintén nem árt szkeptikusnak lenni, ha az árucikkek túl olcsók és ha fizetni csak előre lehet.
Svájcban tavaly 5000 hamis webshopot töröltek. 2017 novemberében pedig kiderült, hogy a jelenség miatt az Európai Unió fogyasztóvédelmi reformjának keretében az állami fogyasztóvédelmi hatóságok lehetőséget kapnának a csalást elkövető és hamisított árucikkeket értékesítő online áruházak bezárására. Továbbá a fogyasztóvédők hozzáférést kapnának a honlapok tulajdonosainak személyes adataihoz is, ráadásul még arra is jogosultak lennének, hogy lefoglalják az érintett doménneveket.