Berta Sándor

Digitalizálja vágány­hálózatát a Német Vasút

A mesterséges intelligencia feladata lesz a váltókon, a vágányokon és a kerekeken lévő hibák felismerése, ezáltal a károk és balesetek megelőzése.

A Német Vasút (DB) több tízmilliárd eurót akar vágányhálózata digitalizálására fordítani. A munkában főszerep jut a Konux nevű müncheni startupnak, amely mesterséges intelligencia segítségével vadászik a sínek és más infrastruktúrák hibáira. Ezáltal csökkenhet a fennakadások száma, javulhat a pontosság, a vasúttársaság pedig megbízhatóbbá válhat. Jelenleg a DB 79 százalékos pontosságot tud felmutatni, míg a japán és a kínai vasutaknál ez az arány több mint 99 százalék, de még a svájci és a holland vasút is pontosabb a németnél.

A német konszern első lépésként a vasútvonalakat és a járműveket akarja alaposabban monitorozni. 2020-ig 30 000 darab olyan váltót látnak el szenzorokkal, amelyeken 160 kilométer/órás vagy nagyobb sebességgel haladhatnak át a szerelvények. A mesterséges intelligencia segítségével a Konux megpróbálja bizonyos minták alapján kiszűrni a vibrációkat, valamint más árulkodó zajokat és zörejeket. A vállalkozás már a svéd vasutat is ellátja érzékelőkkel.

Andreas Kunze, a Konux műszaki vezetője kifejtette, hogy vasútspecifikus dolog, hogy az üzemzavarok mindig nagyon magas költségűek és komoly állásidőt, valamint késéseket is okoznak. A DB eddig statisztikai modellekkel igyekezett kiszűrni a hibás váltókat. Amennyiben valószínűsíthető volt, hogy egy berendezés vagy vonalszakasz hibás lesz, évente kétszer kiküldtek valakit, aki megvizsgálta azt. A mesterséges intelligencia viszont tanulni fog az évenkénti több millió vonatáthaladásból, ráadásul azt is kimutatja majd, hogy milyen hatásokat és károkat okoznak az olyan külső tényezők, mint a hőmérséklet, az erős esőzések, valamint az egyes szerelvények sebessége és súlya.

Kunze leszögezte, hogy az ő mesterséges intelligencia rendszerük felismeri a mintákat és a feljegyzett adatok kombinációját. A Német Vasút azt remélte, hogy a Konux mesterséges intelligencia rendszerével a teljes vágányhálózatot érintő összes zavar tíz százaléka elkerülhető.

A Német Vasút teherszállítási üzletága (DB Cargo) 2016 óta 500 tehervagon bevonásával teszteli azt az új rendszert, amelyet Frankfurt am Mainból irányítanak. Az egyes vasúti kocsikat számos szenzorral, többek között GPS-szes nyomkövetővel, nedvességmérővel, hőmérővel és ütközésérzékelővel szerelték fel, s az adatokat a DB Cargo számítógépeinek továbbítják. Így a jövőben a tehervagonokról pontosan tudni fogják, hogy hol és milyen állapotban vannak, s mikor kell szervizbe kerülniük. Emellett a konszern hálózatba köti a 152-es sorozatú Eurosprinter ES64F, valamint a Vectron típusú, 170-es és 191-es sorozatú járműveket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #1
    A japan megoldas sokkal egyszerubb es meg MI sem kell hozza. Egyszeruen folyamatosan nezik (kameraval es muszerekkel) a sinek allapotat es ami kezd szetmenni azt cserelik. Ilyen technologiat hasznal a magyar merokocsi is. Vicces, de meg az osztrakok is a magyar csapatot berlik fel vonalvizsgalatra. (nallunk csak a penzhiany miatt nem cserelnek mindent azonnal, akkor sem ha latszik, hogy tonkre fog menni)

    Szoval jo ez a szenzoros technologia, de tobbet er ha rendszeresen vegigmegy egy merokocsi a palyan es akkor pl. a felsovezetek minden mm-erol van adat. Meg olcsobb is es pontosabb mint szenzorokat rakni mindenhova.

    ps: A mozdony digitalizalasrol pedig annyit, hogy Magyarorszagon minden MAV-os vonatban van (meg az osi szilikben is), ezert latni oket az online terkepen (sebesseg, irany, keses, minden latszik). Melleksen a rendszer gyujti a tobbi adatot is, pl. dizelmozdonyoknal a fogyasztast, bar itthon inkabb az uzemanyaglopas megelozesere hasznaljak. Sokkal elorebb jarunk a technologiaban, toredek penzbol. (mivel pont hogy a sporolasrol szolnak ezek a fejlesztesek ezert itthon mar amit lehetett bevetettek)