Berta Sándor
Lassan elfogy a kobalt
A következő években egyre komolyabb nyersanyaghiány alakulhat ki.
A Német Nyersanyagügynökség (DERA) szakértői szerint jelenleg a legmagasabb beszerzési kockázata a kobaltnak van. Mindezt arra alapozták, hogy amíg 2016 áprilisában még egy tonna kobalt közel 23 000 dollárba került, addig most már több mint 90 000 dollárba. Az áremelkedés elsődleges oka a kereslet növekedése, de közrejátszik a jövőbeli ellátási nehézségektől való félelem is. Siyamend Al Barazi, a DERA kobaltszakértője kijelentette, hogy elemzésük alapján a kobalt iránti kereslet 2026-ig 225 000 tonnára fog nőni, amely a mostani mennyiség kétszerese. Ugyan a bányászatban és a feldolgozásban is kiépülnek majd új kapacitások, de mégis lehetnek komoly problémák az ellátásban.
A geológus a kollégáival együtt megvizsgálta a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló kobaltbányászatot. Amint elmondta, a közép-afrikai ország napjainkban a világ legnagyobb kitermelője, a globális kobaltbányászat több, mint 60 százalékát biztosítja. A legnagyobb projektek mindegyike szintén Kongóban található, így ez az arány 2026-ig meghaladhatja a 70 százalékot.
Dr. Ralph Watzel, a Német Szövetségi Földtudományi és Nyersanyag Intézet (BGR) elnöke közölte, hogy egy együttműködés keretében már tíz évvel ezelőtt megjelentek Kongóban, valamint Közép- és Kelet-Afrikában, s létrehoztak egy tanúsítványrendszert, amely lehetővé tette a felelősségteljes nyersanyag-szállítói láncok kiépítését. Az egy évtized alatt megszerzett tapasztalataikat és a jelenlétüket most felhasználhatják arra, hogy a piaci elemzéseik segítségével átláthatóbbá tegyék a kobaltpiacot. A gyártók számára - érthetően - különösen a jövőbeli technológiákhoz fontos nyersanyagok termelése a kulcsfontosságú. A kobalt mellett a lítium, a nikkel és a ritkaföldfémek keresettek.
A kongói kormány profitálna a kobalt drágulásából, ezért januárban módosította a helyi bányászati törvényt és a jövőben az eddiginél magasabb adót vet ki a kibányászott kobaltra. Az Apple februárban jelezte, hogy közvetlenül a bányáktól venne kobaltot. A konszern így akarja biztosítani, hogy mindig legyen elég kobalt az iPhone, az iPad és a MacBook készülékeihez. A vállalat több éves szerződéseket kötne, hogy garantálva kegyen a folyamatos fémellátása.
A Német Nyersanyagügynökség (DERA) szakértői szerint jelenleg a legmagasabb beszerzési kockázata a kobaltnak van. Mindezt arra alapozták, hogy amíg 2016 áprilisában még egy tonna kobalt közel 23 000 dollárba került, addig most már több mint 90 000 dollárba. Az áremelkedés elsődleges oka a kereslet növekedése, de közrejátszik a jövőbeli ellátási nehézségektől való félelem is. Siyamend Al Barazi, a DERA kobaltszakértője kijelentette, hogy elemzésük alapján a kobalt iránti kereslet 2026-ig 225 000 tonnára fog nőni, amely a mostani mennyiség kétszerese. Ugyan a bányászatban és a feldolgozásban is kiépülnek majd új kapacitások, de mégis lehetnek komoly problémák az ellátásban.
A geológus a kollégáival együtt megvizsgálta a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló kobaltbányászatot. Amint elmondta, a közép-afrikai ország napjainkban a világ legnagyobb kitermelője, a globális kobaltbányászat több, mint 60 százalékát biztosítja. A legnagyobb projektek mindegyike szintén Kongóban található, így ez az arány 2026-ig meghaladhatja a 70 százalékot.
Dr. Ralph Watzel, a Német Szövetségi Földtudományi és Nyersanyag Intézet (BGR) elnöke közölte, hogy egy együttműködés keretében már tíz évvel ezelőtt megjelentek Kongóban, valamint Közép- és Kelet-Afrikában, s létrehoztak egy tanúsítványrendszert, amely lehetővé tette a felelősségteljes nyersanyag-szállítói láncok kiépítését. Az egy évtized alatt megszerzett tapasztalataikat és a jelenlétüket most felhasználhatják arra, hogy a piaci elemzéseik segítségével átláthatóbbá tegyék a kobaltpiacot. A gyártók számára - érthetően - különösen a jövőbeli technológiákhoz fontos nyersanyagok termelése a kulcsfontosságú. A kobalt mellett a lítium, a nikkel és a ritkaföldfémek keresettek.
A kongói kormány profitálna a kobalt drágulásából, ezért januárban módosította a helyi bányászati törvényt és a jövőben az eddiginél magasabb adót vet ki a kibányászott kobaltra. Az Apple februárban jelezte, hogy közvetlenül a bányáktól venne kobaltot. A konszern így akarja biztosítani, hogy mindig legyen elég kobalt az iPhone, az iPad és a MacBook készülékeihez. A vállalat több éves szerződéseket kötne, hogy garantálva kegyen a folyamatos fémellátása.