Berta Sándor
Tajvan - kiútkeresés Kína árnyékában
A szigetország különleges helyzetben van, mindent meghatároz a Kínához való viszony. A gazdasági szereplők közelednének, de ez hosszútávon halálos szorítás lehet.
Terry Gou multimilliárdos, a Foxconn első embere korábban azt nyilatkozta, hogy bárhol a világon előbb fogja befektetni a pénzét, mint Tajvanon. A világ egyik legjelentősebb gyárosának szavai egy a kormány ellen indított bizalmatlansági indítvánnyal értek fel, mivel azt mutatta, hogy az üzleti szféra nagyon elégedetlen a politikai vezetéssel. Azt, hogy a menedzser nem a levegőbe beszélt, alátámasztja az a tavaly júliusi hír, hogy a Foxconn 10 milliárd dollárból épít LCD-gyárat az Amerikai Egyesült Államokban, Wisconsinban. A 23 millós országban mindent meghatároz a közeli nagy testvérrel, Kínával való viszony aktuális helyzete, a pártok önmeghatározásának egyik legfontosabb tényezője hogyan viszonyulnak a katonailag fenyegető, de gazdaságilag csábító nagyhatalomhoz. Kína megpróbálja aktívan befolyásolni a helyi belpolitikát, mindent megtesz azért, hogy a szigetország ne kiáltsa ki a függetlenségét. Egy tajvani miniszterelnök pekingi meghívása vagy éppen nem fogadása a kapcsolatok aktuális állapotának legjobb mércéje.
Azonban a nagypolitika az állampolgárok szintjén teljesen másképp néz ki. A tajvani helyzetet jól illusztrálja az, hogy ha valaki Tajpejben este felkeresi Ximending bevásárló- és szórakoztató kerületet, akkor alig találkozik olyan fiatalokkal, akik ott vásárolnak vagy másokkal találkoznak. A fiatal felnőttek elsősorban a kilátástalanság miatt szenvednek. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők leggyakrabban arról panaszkodnak, hogy mennyire nehéz jól fizető állást és megfizethető lakást találniuk. A jövő bizonytalan, így nem tudnak előre tervezni és családot alapítani. Sok jól képzett szakember keresi külföldön a boldogulást, a hivatalos statisztikák alapján a 720 000 külföldön dolgozó tajvani közel 60 százaléka lelt új otthonra Kínában.
Kína a szigetet a saját részének tekinti, míg a tajvaniak álláspontja sokkal ambivalensebb
A számok egyébként nem festenek olyan rossz képet a tajvani gazdaságról, amely a hatodik legnagyobb Ázsiában. A gazdasági növekedés körülbelül 2,6%-os és az állam legfontosabb partnere egyértelműen Kína. A jó számok ellenére a 2008-as pénzügyi válság után lemaradtak a többi ázsiai kistigris, Dél-Korea, Hong Kong és Szingapúr mögött. A tajvani gazdasági növekedéshez elsősorban az export járul hozzá és abból mindenekelőtt a helyi IT- és elektronikai ipar profitál, köszönhetően a félvezetők, a notebookok és a mobiltelefonok iránti növekvő keresletnek. Míg Magyarország Németország meghosszabbított munkapadjának számít, addig Tajvan gyakorlatilag az Apple üzeme, a nemzeti össztermék ötöde külföldi márkák sikerétől függ. Az igazi nyertesek között van a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC), a Huawei és a Xiaomi partnerének számító Largan Precision, valamint a Foxconn.
Darson Chiu, a Tajvani Gazdaságkutató Intézet szakértője az újabb gazdasági növekedés legnagyobb akadályát abban látja, hogy felbomlott a helyi ipar befektetési magatartásának egyensúlya. A szakember aggodalommal figyeli a jelenlegi folyamatokat és azt, hogy sokkal több tőke távozik az országból, mint ami a közvetlen külföldi befektetéseknek köszönhetően befolyik. A tajvani nagyvállalatok külföldre irányuló befektetései az elmúlt hat évben 12 milliárd dollárról több mint 36 milliárd dollárra nőttek (ennek 70 százaléka Kínába, a többi Indába és az Egyesült Államokba meg), míg a beáramlás csökkent.
A folyamatok megváltoztatására a tajvani tervek között szerepel egy ázsiai Szilícium-völgy létrehozása, amely a kutatás-fejlesztés új központja lehet. A helyi gazdaság így a kulcstechnológiákra összpontosíthat, kezdve a dolgok internetétől egészen az okosgépek gyártásáig. A fejlesztések erősítésére, a digitalizálás elősegítésére és az alternatív energiahordozókra közel 30 milliárd dollárt különítettek el. A Kínától való függőség gyengítésében egy államilag támogatott program is segíthet, amelynek célja új piacok felfedezése. A fókuszban 18 ország van, köztük Ausztrália is. Emellett a további cél - Dél-Koreához hasonlóan - előnyös kereskedelmi kedvezmények kiharcolása. Kína ugyanakkor egyáltalán nem örül annak, hogy Tajvan kétoldalú megállapodásokat akar kötni az egyes ázsiai országokkal, így kérdéses, hogy az elképzelésekből mit sikerül megvalósítani. Ezeken a partneri kapcsolatokon múlik Tajvan és a helyi gazdaság jövője.
Terry Gou multimilliárdos, a Foxconn első embere korábban azt nyilatkozta, hogy bárhol a világon előbb fogja befektetni a pénzét, mint Tajvanon. A világ egyik legjelentősebb gyárosának szavai egy a kormány ellen indított bizalmatlansági indítvánnyal értek fel, mivel azt mutatta, hogy az üzleti szféra nagyon elégedetlen a politikai vezetéssel. Azt, hogy a menedzser nem a levegőbe beszélt, alátámasztja az a tavaly júliusi hír, hogy a Foxconn 10 milliárd dollárból épít LCD-gyárat az Amerikai Egyesült Államokban, Wisconsinban. A 23 millós országban mindent meghatároz a közeli nagy testvérrel, Kínával való viszony aktuális helyzete, a pártok önmeghatározásának egyik legfontosabb tényezője hogyan viszonyulnak a katonailag fenyegető, de gazdaságilag csábító nagyhatalomhoz. Kína megpróbálja aktívan befolyásolni a helyi belpolitikát, mindent megtesz azért, hogy a szigetország ne kiáltsa ki a függetlenségét. Egy tajvani miniszterelnök pekingi meghívása vagy éppen nem fogadása a kapcsolatok aktuális állapotának legjobb mércéje.
Azonban a nagypolitika az állampolgárok szintjén teljesen másképp néz ki. A tajvani helyzetet jól illusztrálja az, hogy ha valaki Tajpejben este felkeresi Ximending bevásárló- és szórakoztató kerületet, akkor alig találkozik olyan fiatalokkal, akik ott vásárolnak vagy másokkal találkoznak. A fiatal felnőttek elsősorban a kilátástalanság miatt szenvednek. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők leggyakrabban arról panaszkodnak, hogy mennyire nehéz jól fizető állást és megfizethető lakást találniuk. A jövő bizonytalan, így nem tudnak előre tervezni és családot alapítani. Sok jól képzett szakember keresi külföldön a boldogulást, a hivatalos statisztikák alapján a 720 000 külföldön dolgozó tajvani közel 60 százaléka lelt új otthonra Kínában.
Kína a szigetet a saját részének tekinti, míg a tajvaniak álláspontja sokkal ambivalensebb
A számok egyébként nem festenek olyan rossz képet a tajvani gazdaságról, amely a hatodik legnagyobb Ázsiában. A gazdasági növekedés körülbelül 2,6%-os és az állam legfontosabb partnere egyértelműen Kína. A jó számok ellenére a 2008-as pénzügyi válság után lemaradtak a többi ázsiai kistigris, Dél-Korea, Hong Kong és Szingapúr mögött. A tajvani gazdasági növekedéshez elsősorban az export járul hozzá és abból mindenekelőtt a helyi IT- és elektronikai ipar profitál, köszönhetően a félvezetők, a notebookok és a mobiltelefonok iránti növekvő keresletnek. Míg Magyarország Németország meghosszabbított munkapadjának számít, addig Tajvan gyakorlatilag az Apple üzeme, a nemzeti össztermék ötöde külföldi márkák sikerétől függ. Az igazi nyertesek között van a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC), a Huawei és a Xiaomi partnerének számító Largan Precision, valamint a Foxconn.
Darson Chiu, a Tajvani Gazdaságkutató Intézet szakértője az újabb gazdasági növekedés legnagyobb akadályát abban látja, hogy felbomlott a helyi ipar befektetési magatartásának egyensúlya. A szakember aggodalommal figyeli a jelenlegi folyamatokat és azt, hogy sokkal több tőke távozik az országból, mint ami a közvetlen külföldi befektetéseknek köszönhetően befolyik. A tajvani nagyvállalatok külföldre irányuló befektetései az elmúlt hat évben 12 milliárd dollárról több mint 36 milliárd dollárra nőttek (ennek 70 százaléka Kínába, a többi Indába és az Egyesült Államokba meg), míg a beáramlás csökkent.
A folyamatok megváltoztatására a tajvani tervek között szerepel egy ázsiai Szilícium-völgy létrehozása, amely a kutatás-fejlesztés új központja lehet. A helyi gazdaság így a kulcstechnológiákra összpontosíthat, kezdve a dolgok internetétől egészen az okosgépek gyártásáig. A fejlesztések erősítésére, a digitalizálás elősegítésére és az alternatív energiahordozókra közel 30 milliárd dollárt különítettek el. A Kínától való függőség gyengítésében egy államilag támogatott program is segíthet, amelynek célja új piacok felfedezése. A fókuszban 18 ország van, köztük Ausztrália is. Emellett a további cél - Dél-Koreához hasonlóan - előnyös kereskedelmi kedvezmények kiharcolása. Kína ugyanakkor egyáltalán nem örül annak, hogy Tajvan kétoldalú megállapodásokat akar kötni az egyes ázsiai országokkal, így kérdéses, hogy az elképzelésekből mit sikerül megvalósítani. Ezeken a partneri kapcsolatokon múlik Tajvan és a helyi gazdaság jövője.