Berta Sándor
Google-adó - válaszlépésre számíthat Európa az USA részéről
Erősödnek azok a hangok, amelyek alapján nem feltétlenül jó ötlet az amerikai IT-óriások megadóztatása.
Az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei informális találkozót tartottak Szófiában, ahol az amerikai IT-cégek elleni digitális adó bevezetése volt a fő napirendi pont. Konkrét döntés nem született, aminek a szakemberek egy része kifejezetten örült, mert szakmailag, adójogilag és politikailag is problémásnak tartják az elképzelést, amely ráadásul komolyan provokálja és válaszlépésekre ösztönzi Washingtont. Donald Trump már a G20-csoport Buenos Airesben megrendezett csúcstalálkozóján közölte Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel, hogy az európai terveket tisztességtelennek és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival ellentétesnek tartja. Az indoklása az volt, hogy az Európai Unió kizárólag amerikai társaságok ellen lépne fel ilyen módon és megvédené a saját digitális gazdaságát a vetélytársaival szemben.
Számos európai döntéshozó és szakember attól tart, hogy a digitális adó bevezetése elmélyítheti az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborút és az akár 5 milliárd eurós plusz adóbevétel sem kompenzálná a károkat. Clemens Fuest, az Ifo Intézet elnöke például óva intette a politikusokat egy ilyen megoldás bevezetésétől, bár azt elismerte, hogy vannak valódi problémák a digitális gazdaság megadóztatása kapcsán. A szakember hozzátette, hogy ha az EU bevezeti a Google-adót, akkor a politikája gyakorlatilag alig fog különbözni Donald Trump büntetővámos rendszerétől.
Fuest amiatt aggódott, hogy az USA az Európai Unió lépésére válaszolhat és kitalálhat egy ellenadót, s így fennállna annak a kockázata, hogy az EU végül mindent elveszít. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanis - jogosan - úgy fogja értékelni a Google-adót, hogy az csak az amerikai vállalkozások ellen irányul és jó érvei lesznek egy ellenintézkedéshez. Sor kerülhet például az európai autók elleni büntetővámok bevezetésére.
Az Ifo Intézet vezetője kifejtette még, hogy az EU lépése ráadásul megsértené az általános nemzetközi adóztatási elveket is. Az adó ugyanis jogi trükkök segítségével úgy alakítható, hogy ne sértse meg a kettős adóztatási egyezményeket, de ettől még az általános nemzetközi adóztatási elveket sértené.
Fuest végül megoldást is javasolt: az Európai Uniónak és az USA-nak közösen kellene kidolgoznia észszerű adójogszabályokat az internetes óriásvállalatok ellen. Ez mind a két fél érdeke lenne. Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha az internetes konszernek minden olyan országban fizetnének nyereségadót, ahol meghatározó gazdasági tevékenységet fejtenek ki.
A német pénzügyminisztérium álláspontja szintén érthető volt: elfogadhatatlan az, hogy az Apple, az Amazon vagy a Facebook ne fizessen adót a helyi bevételei után. Ráadásul nagyon nehéz lesz ezután elmagyarázni egy kiskereskedőnek, hogy ő viszont köteles adót fizetni. Ez komoly feszültséget és igazságtalanságokat szül.
Az már március elején ismertté vált, hogy öngólt lőhet az EU az IT-óriások megadóztatásával. Az európai pénzügyminiszterek azt tervezik, hogy az internetes óriáscégekre egy az eddigiektől eltérő 2 és 6 százalék közötti adót vetnek ki. Amennyiben a szervezet nemzetközi megoldást akar találni, akkor az nagyon hosszú folyamat lehet. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) keresztül folytatott tárgyalások akár 5-8 éven át is elhúzódhatnak. Amennyiben viszont az Európai Unió egyedül cselekszik, akkor könnyen olyan lehet, mint az elefánt a porcelánboltban. Az egyéni megoldás akár a világkereskedelmi jogot is sértheti, továbbá egy olyan adó, amely kizárólag egy másik állam társaságaira vonatkozik, diszkriminatív lehet.
Az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei informális találkozót tartottak Szófiában, ahol az amerikai IT-cégek elleni digitális adó bevezetése volt a fő napirendi pont. Konkrét döntés nem született, aminek a szakemberek egy része kifejezetten örült, mert szakmailag, adójogilag és politikailag is problémásnak tartják az elképzelést, amely ráadásul komolyan provokálja és válaszlépésekre ösztönzi Washingtont. Donald Trump már a G20-csoport Buenos Airesben megrendezett csúcstalálkozóján közölte Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel, hogy az európai terveket tisztességtelennek és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival ellentétesnek tartja. Az indoklása az volt, hogy az Európai Unió kizárólag amerikai társaságok ellen lépne fel ilyen módon és megvédené a saját digitális gazdaságát a vetélytársaival szemben.
Számos európai döntéshozó és szakember attól tart, hogy a digitális adó bevezetése elmélyítheti az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborút és az akár 5 milliárd eurós plusz adóbevétel sem kompenzálná a károkat. Clemens Fuest, az Ifo Intézet elnöke például óva intette a politikusokat egy ilyen megoldás bevezetésétől, bár azt elismerte, hogy vannak valódi problémák a digitális gazdaság megadóztatása kapcsán. A szakember hozzátette, hogy ha az EU bevezeti a Google-adót, akkor a politikája gyakorlatilag alig fog különbözni Donald Trump büntetővámos rendszerétől.
Fuest amiatt aggódott, hogy az USA az Európai Unió lépésére válaszolhat és kitalálhat egy ellenadót, s így fennállna annak a kockázata, hogy az EU végül mindent elveszít. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanis - jogosan - úgy fogja értékelni a Google-adót, hogy az csak az amerikai vállalkozások ellen irányul és jó érvei lesznek egy ellenintézkedéshez. Sor kerülhet például az európai autók elleni büntetővámok bevezetésére.
Az Ifo Intézet vezetője kifejtette még, hogy az EU lépése ráadásul megsértené az általános nemzetközi adóztatási elveket is. Az adó ugyanis jogi trükkök segítségével úgy alakítható, hogy ne sértse meg a kettős adóztatási egyezményeket, de ettől még az általános nemzetközi adóztatási elveket sértené.
Fuest végül megoldást is javasolt: az Európai Uniónak és az USA-nak közösen kellene kidolgoznia észszerű adójogszabályokat az internetes óriásvállalatok ellen. Ez mind a két fél érdeke lenne. Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha az internetes konszernek minden olyan országban fizetnének nyereségadót, ahol meghatározó gazdasági tevékenységet fejtenek ki.
A német pénzügyminisztérium álláspontja szintén érthető volt: elfogadhatatlan az, hogy az Apple, az Amazon vagy a Facebook ne fizessen adót a helyi bevételei után. Ráadásul nagyon nehéz lesz ezután elmagyarázni egy kiskereskedőnek, hogy ő viszont köteles adót fizetni. Ez komoly feszültséget és igazságtalanságokat szül.
Az már március elején ismertté vált, hogy öngólt lőhet az EU az IT-óriások megadóztatásával. Az európai pénzügyminiszterek azt tervezik, hogy az internetes óriáscégekre egy az eddigiektől eltérő 2 és 6 százalék közötti adót vetnek ki. Amennyiben a szervezet nemzetközi megoldást akar találni, akkor az nagyon hosszú folyamat lehet. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) keresztül folytatott tárgyalások akár 5-8 éven át is elhúzódhatnak. Amennyiben viszont az Európai Unió egyedül cselekszik, akkor könnyen olyan lehet, mint az elefánt a porcelánboltban. Az egyéni megoldás akár a világkereskedelmi jogot is sértheti, továbbá egy olyan adó, amely kizárólag egy másik állam társaságaira vonatkozik, diszkriminatív lehet.