Berta Sándor
Új adót akarnak a digitális óriásokra az európai pénzügyminiszterek
A politikusok változtatnának a jelenlegi gyakorlaton, amelynek lényege, hogy az Amazont vagy a Google-t ott adóztatják meg, ahol kirendeltsége van.
A dpa hírügynökség birtokába került az a levél, amelyben az európai pénzügyminiszterek azért lobbiztak, hogy az internetes óriáscégek az eddigiektől eltérő módon adózzanak. A dokumentumot Bruno Le Maire francia, Pier Carlo Padoan olasz, Luis de Guindos spanyol és Philipp Hammond brit pénzügyminiszter, Peter Altmaier ügyvezető német pénzügyminiszter, valamint két európai uniós biztos, Valdis Dombrovskis és Pierre Moscovici írták alá. A levelet Nicolás Dujovne argentin pénzügyminiszternek címezték, mert a dél-amerikai ország tölti be jelenleg a G20-as csoport elnöki tisztét. Az érintett államok pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a hónap közepén találkoznak majd egymással.
A társaságok eddig olyan államokban maradtak el az adófizetéssel, ahol ugyan aktívak voltak és nyereséget is termeltek, de fizikailag nem voltak jelen, vagyis nem rendelkeztek irodával vagy kirendeltséggel. A dokumentum hatására a napirendi pontok között lesz a nagy IT-vállalatok nemzetközi adózása is. A levélben szerepelt még az is, hogy elő kell segíteni a hosszú távú megoldásokat, ez azonban nem akadályozná meg azt, hogy az egyes országok akár köztes megoldásokat is találjanak vagy kidolgozzanak. A dokumentumot aláíró politikusok emellett azt sürgették, hogy fokozni kell az adóelkerülés elleni harcot és nyomást kell gyakorolni az együttműködésre nem hajlandó kormányokra. Úgy vélik, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) át kellene dolgoznia a szabályait, különösen tekintettel azokra az adóparadicsomokra, amelyek semmilyen társasági adót sem szednek be.
Az információkat megerősítette Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Le Journal du Dimanche újságnak adott interjújában. A politikus hozzátette, hogy az Európai Unió hamarosan bemutatja majd a javaslatait, amelyek 2 és 6 százalék közötti adókulcsot írnának elő az Amazon, a Google és a többi IT-óriáscég számára. Az adó ráadásul nem a nyereségre, hanem a bevételre vonatkozna.
Erre utalt a Reuters is, amely egy korábbi tervezetet említett, s amelyben 1 és 5 százalék közötti adókulcs szerepelt. Ráadásul az adózásnál az ügyfelek lakóhelyét vennék figyelembe és nem a vállalatok kirendeltségeinek pontos helyét. A cél egyértelműen az lenne, hogy megakadályozzák azt, hogy a társaságok legálisan kivihessék a teljes nyereségüket külföldre. Bruno Le Maire a javaslatokat kiindulópontnak nevezte a további javaslatok és egy átfogó adóreform számára. Közölte, hogy ő inkább egy olyan szöveget támogatna, amelyet gyorsan át lehet ültetni a gyakorlatba, ahelyett, hogy vég nélküli tárgyalások lennének. A finomabb módosításokat később meg lehetne tenni.
Néhány nappal ezelőtt írtunk arról, hogy jöhet a Google-adó és az első tervezetet három héten belül mutathatja be az Európai Bizottság. A testület nem minden bevételük után fizettetne adót a vállalatokkal, hanem csak kétféle bevételi kategória kapcsán. Az egyik csoportba tartoznának a Facebook, a Google AdWords, a Twitter és az Instagram kasszájába az online reklámok eladásából befolyó összegek, míg a másikba a digitális szolgáltatások, például az AirBnb vagy az Uber bevételei. Az internetes szállítási szolgáltatások bevételeivel az Európai Bizottság - praktikus okokból - nem foglalkozna, de ez a jövőben változhat és további lépések következhetnek. Tavaly decemberben az észt pénzügyminiszter jelezte, hogy jobban megadóztatná az internetes cégeket.
A dpa hírügynökség birtokába került az a levél, amelyben az európai pénzügyminiszterek azért lobbiztak, hogy az internetes óriáscégek az eddigiektől eltérő módon adózzanak. A dokumentumot Bruno Le Maire francia, Pier Carlo Padoan olasz, Luis de Guindos spanyol és Philipp Hammond brit pénzügyminiszter, Peter Altmaier ügyvezető német pénzügyminiszter, valamint két európai uniós biztos, Valdis Dombrovskis és Pierre Moscovici írták alá. A levelet Nicolás Dujovne argentin pénzügyminiszternek címezték, mert a dél-amerikai ország tölti be jelenleg a G20-as csoport elnöki tisztét. Az érintett államok pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a hónap közepén találkoznak majd egymással.
A társaságok eddig olyan államokban maradtak el az adófizetéssel, ahol ugyan aktívak voltak és nyereséget is termeltek, de fizikailag nem voltak jelen, vagyis nem rendelkeztek irodával vagy kirendeltséggel. A dokumentum hatására a napirendi pontok között lesz a nagy IT-vállalatok nemzetközi adózása is. A levélben szerepelt még az is, hogy elő kell segíteni a hosszú távú megoldásokat, ez azonban nem akadályozná meg azt, hogy az egyes országok akár köztes megoldásokat is találjanak vagy kidolgozzanak. A dokumentumot aláíró politikusok emellett azt sürgették, hogy fokozni kell az adóelkerülés elleni harcot és nyomást kell gyakorolni az együttműködésre nem hajlandó kormányokra. Úgy vélik, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) át kellene dolgoznia a szabályait, különösen tekintettel azokra az adóparadicsomokra, amelyek semmilyen társasági adót sem szednek be.
Az információkat megerősítette Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Le Journal du Dimanche újságnak adott interjújában. A politikus hozzátette, hogy az Európai Unió hamarosan bemutatja majd a javaslatait, amelyek 2 és 6 százalék közötti adókulcsot írnának elő az Amazon, a Google és a többi IT-óriáscég számára. Az adó ráadásul nem a nyereségre, hanem a bevételre vonatkozna.
Erre utalt a Reuters is, amely egy korábbi tervezetet említett, s amelyben 1 és 5 százalék közötti adókulcs szerepelt. Ráadásul az adózásnál az ügyfelek lakóhelyét vennék figyelembe és nem a vállalatok kirendeltségeinek pontos helyét. A cél egyértelműen az lenne, hogy megakadályozzák azt, hogy a társaságok legálisan kivihessék a teljes nyereségüket külföldre. Bruno Le Maire a javaslatokat kiindulópontnak nevezte a további javaslatok és egy átfogó adóreform számára. Közölte, hogy ő inkább egy olyan szöveget támogatna, amelyet gyorsan át lehet ültetni a gyakorlatba, ahelyett, hogy vég nélküli tárgyalások lennének. A finomabb módosításokat később meg lehetne tenni.
Néhány nappal ezelőtt írtunk arról, hogy jöhet a Google-adó és az első tervezetet három héten belül mutathatja be az Európai Bizottság. A testület nem minden bevételük után fizettetne adót a vállalatokkal, hanem csak kétféle bevételi kategória kapcsán. Az egyik csoportba tartoznának a Facebook, a Google AdWords, a Twitter és az Instagram kasszájába az online reklámok eladásából befolyó összegek, míg a másikba a digitális szolgáltatások, például az AirBnb vagy az Uber bevételei. Az internetes szállítási szolgáltatások bevételeivel az Európai Bizottság - praktikus okokból - nem foglalkozna, de ez a jövőben változhat és további lépések következhetnek. Tavaly decemberben az észt pénzügyminiszter jelezte, hogy jobban megadóztatná az internetes cégeket.