Berta Sándor
Öngólt lőhet az EU az IT-óriások megadóztatásával?
Könnyen előfordulhat, hogy az Európai Unió nem ér célt az Amazonra, a Facebookra és a többi amerikai internetes cégre kiszabott különadóval.
Az EU évek óta küzd azért, hogy megadóztassa az internetes társaságokat. Most az európai pénzügyminiszterek azt tervezik, hogy az internetes óriáscégekre egy az eddigiektől eltérő 2 és 6 százalék közötti adót vetnek ki. De amennyiben a szervezet nemzetközi megoldást akar találni, akkor az nagyon hosszú folyamat lehet. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) keresztül folytatott tárgyalások akár 5-8 éven át is elhúzódhatnak, s nem szabad elfelejteni, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak nem érdeke a gyors megoldás megtalálása. Amennyiben viszont az Európai Unió egyedül cselekszik, akkor könnyen olyan lehet, mint az elefánt a porcelánboltban. Az egyéni megoldás akár a világkereskedelmi jogot is sértheti, továbbá egy olyan adó, amely kizárólag egy másik állam vállalataira vonatkozik, diszkriminatív lehet.
Joachim Englisch, a Münsteri Egyetem Adójogi Intézetének munkatársa úgy vélte, hogy akár öngólt is lőhet az EU, mert amennyiben bevezet egy forgalmi adót az online szolgáltatásokra, akkor néhány év múlva szembesülhet azzal, hogy Kína vagy az USA is bevezet egy hasonló adót mondjuk az európai gépgyártók Ipar 4.0 szolgáltatásaira. A szakember hozzátette, hogy azt sem tudja elképzelni, hogy az Amerikai Egyesült Államok válasz nélkül hagyna egy ilyen lépést.
Franciaország és Németország politikája együtt mozog ebben a kérdésben, de a szakemberek szerint ez hosszú távon sokba kerülhet. Előrejelzések szerint tíz év múlva a német autógyártók bevételeinek fele fog származni digitális kiegészítő szolgáltatásokból. Azonban az nagyon rossz elgondolás, hogy ha valaki bevezet egy rövid távú intézkedést, akkor azzal elkerülheti az ágazatokat érintő hosszú távú hatásokat.
Az EU évek óta küzd azért, hogy megadóztassa az internetes társaságokat. Most az európai pénzügyminiszterek azt tervezik, hogy az internetes óriáscégekre egy az eddigiektől eltérő 2 és 6 százalék közötti adót vetnek ki. De amennyiben a szervezet nemzetközi megoldást akar találni, akkor az nagyon hosszú folyamat lehet. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) keresztül folytatott tárgyalások akár 5-8 éven át is elhúzódhatnak, s nem szabad elfelejteni, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak nem érdeke a gyors megoldás megtalálása. Amennyiben viszont az Európai Unió egyedül cselekszik, akkor könnyen olyan lehet, mint az elefánt a porcelánboltban. Az egyéni megoldás akár a világkereskedelmi jogot is sértheti, továbbá egy olyan adó, amely kizárólag egy másik állam vállalataira vonatkozik, diszkriminatív lehet.
Joachim Englisch, a Münsteri Egyetem Adójogi Intézetének munkatársa úgy vélte, hogy akár öngólt is lőhet az EU, mert amennyiben bevezet egy forgalmi adót az online szolgáltatásokra, akkor néhány év múlva szembesülhet azzal, hogy Kína vagy az USA is bevezet egy hasonló adót mondjuk az európai gépgyártók Ipar 4.0 szolgáltatásaira. A szakember hozzátette, hogy azt sem tudja elképzelni, hogy az Amerikai Egyesült Államok válasz nélkül hagyna egy ilyen lépést.
Franciaország és Németország politikája együtt mozog ebben a kérdésben, de a szakemberek szerint ez hosszú távon sokba kerülhet. Előrejelzések szerint tíz év múlva a német autógyártók bevételeinek fele fog származni digitális kiegészítő szolgáltatásokból. Azonban az nagyon rossz elgondolás, hogy ha valaki bevezet egy rövid távú intézkedést, akkor azzal elkerülheti az ágazatokat érintő hosszú távú hatásokat.